Budapest kerékpáros közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A budai rakparti kerékpárút egyik legproblémásabb szakasza a Lánchíd közelében, a rakparti villamosvonal felújítása alatt
Járdából leválasztott, piros festésű kerékpárút a Varsányi Irén utcában

Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években.[mikor?] Becslések és szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.[1] A The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 felmérésen a város a 10. legjobb pontszámot kapta, elsősorban a kerékpározás népszerűsítésének köszönhetően.[2]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) mindkét oldalán a kocsiúttól és a járdától is szintben elválasztott kerékpárút vezetett. Többek között az Árpád hídon és a Kerepesi úton is létesítettek kerékpárutakat, ám ezeket később megszüntették vagy használhatatlanná váltak. 1988-ban mindössze 12 km kijelölt kerékpáros útvonal volt a városban. A rendszerváltás óta évente átlagosan 8-9 kilométerrel bővült a kijelölt útvonalak hossza, ezen belül átlagosan 3 km épült kifejezetten a kerékpározás céljaira.[3]

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerékpáros főhálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosban 187 km kijelölt kerékpáros útvonal található, ebből 43 km kis forgalmú úttesten kijelölt útvonal, 8 km kerékpársáv, 64 km önálló kerékpárút, 49 km osztott gyalog- és kerékpárút, valamint 23 km osztatlan gyalog- és kerékpárút.[1] A kerékpárutak használhatósága számos kívánnivalót hagy maga után. Alapvető probléma, hogy sokhelyütt ez a járdából sárga festékcsíkkal leválasztott útvonalat jelent, ami balesetveszélyes, és konfliktusokat generál a kerékpárosok és a gyalogosok között.[4] A Kerékagy szakblog szerzője szerint a 2009 őszén átadott Thököly úti kerékpársáv a második megfelelő kialakítású kerékpáros útvonal a városban (az Alkotmány utcai sávok után).[5]

A városon áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 6. számú útvonala. A teljes 4500 km-es útvonalon a budai felső rakparti szakasz kialakítása a legrosszabb, mivel számos gyalogos-kerékpáros konfliktuspontot rejt a szűk járdára vezetett kerékpárút.[4]

Tárolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 júniusában adták át a város első B+R kerékpártárolóit: a hat vasútállomáson (Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros) létesített fedett tárolók összesen 120 férőhelyet biztosítanak.[6]

Kölcsönzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban jelenleg nem működik közösségi kerékpárkölcsönző rendszer. A város uniós támogatásból tervezi egy 75 dokkolóállomásból és mintegy 1000 kerékpárból álló rendszer beindítását, amely a pesti belváros NagykörútVárosligetÚjpesti rakpart közötti területeit és a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt területet, összesen 12,75 km²-es területet fedne le.[7] A dokkolók helyét már kijelölték, a tulajdonosi hozzájárulást 2010 júniusában adták meg az érintett önkormányzatok. A rendszer kiépítése után eredetileg 2011. július 1-jére tervezték a hálózat üzembe helyezését,[1][8] amely egy névpályázat eredményeképpen a BuBi nevet kapta.[9] Vitézy Dávid 2011 júliusában úgy nyilatkozott, hogy a rendszer átadása 2013-ra várható, egyelőre ezer kerékpárt kihelyezve 74 belvárosi dokkolóállomásra, majd a sikerek függvényében akár 20-30 ezres bővítés is elképzelhető.[10] 2012 áprilisában a dokkolóállomások helyét is közzétették.[11]

Kerékpáros közlekedési szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerékpáros közlekedés részarányáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.[4] Becslések és helyi mérések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt. A forgalom erősen, de csökkenő mértékben függ az évszaktól és az időjárástól. A főszezonban a forgalmasabb helyeken naponta több mint 1000 kerékpáros halad át.[1] A forgalom 1999 és 2007 között a kétszeresére nőtt.[6]

Előrelépést jelentett, hogy 2010 júliusában átadták az első folyamatos automata kerékpáros forgalomszámláló berendezést a Múzeum körúton.[6] A számláló adatai szerint 2010 augusztusa és 2011 augusztusa között a napi átlagos forgalom munkanapokon 1012-ről 1572-re (+55%), pihenőnapokon 463-ról 690-re (+49%) nőtt.[12]

Kerékpáros kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi szinten is ismert a budapesti Critical Mass[13], melynek célja a mindennapos kerékpározás népszerűsítése és a városvezetés figyelmének felhívása a közlekedési rendszer elmaradott állapotára.[14]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A főváros elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett (magyar nyelven). Budapest, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
  2. The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 (angol nyelven). Copenhagenize Consulting, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  3. Budapesti bicikliutak: a bécsi hatoda (magyar nyelven). HVG, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2009. október 22.)
  4. ^ a b c Dózsa György, Torontáli Zoltán: Defektes fejlesztések (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  5. Földes András: Mintabicikliút készült a Thököly útra (magyar nyelven). Kerékagy, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
  6. ^ a b c Tőkés Balázs (szakmai felelős), Kovács László (szerkesztő) (2010. szeptember). Átadták az első budapesti B+R parkolókat!. Kerékpáros Budapest hírlevél (2), Kiadó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 15.  
  7. BuBi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt.. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  8. Lencsés Csaba: Ötször annyiba fog kerülni, de jön a közös bicikli Budapestre (magyar nyelven). Origo, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  9. Bubi lesz a belvárosi közbringahálózat neve (magyar nyelven). Kerékagy, 2010. október 17. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  10. „Behozzuk a lemaradást, vagy be kell csukni a boltot” - interjú Vitézy Dáviddal (Origó, 2011. július 7.)
  11. Eldőlt, hol lesznek a budapesti biciklikölcsönzők (Egy nap a városban, 2012. április 8.)
  12. A kiskörúti számláló első év/év adata (magyar nyelven). Critical Mass, 2011. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  13. Mikael Colville-Andersen: Budapest Bike Ride with 20,000 Friends (angol nyelven). Copenhagenize, 2009. október 9. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
  14. Tudnivalók a felvonulásról (magyar nyelven). Critical Mass, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest kerékpáros közlekedése témájú médiaállományokat.