Bartucz Lajos
Bartucz Lajos | |
Született | 1885. április 1.[1] Szegvár |
Elhunyt | 1966. június 3. (81 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Bartucz Demeter Fejes Katalin |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Baumgarten-díj |
Sírhelye | Farkasréti temető (5-1-363) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartucz Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bartucz Lajos (Szegvár, 1885. április 1. – Budapest, 1966. június 3.) antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952).
Kutatási területe: Az élő magyarság antropológiai összetétele. A honfoglaláskori magyarság és a hazánk területén élt népek antropológiai vonatkozásai. A növési ritmus, a nemek közötti ritmuskülönbségek. Homo neanderthalensis és Homo sapiens leletek vizsgálata.
Életpályája
Egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott természetrajz-földrajz szakon 1904-1908 között. 1908-ban középiskolai tanári oklevelet, antropológiából doktori diplomát szerzett. Már 1904-től asszisztens Török Aurél antropológus, az Embertani Intézet vezetője mellett. 1914-ben a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetében magántanárrá habilitálták Anthropometria tárgykörből. 1915-ben három hónapig Bécsben, Münchenben, Zürichben volt tanulmányúton.
A Tanácsköztársaság idején a munkásegyesületben tartott előadásai miatt állásától megfosztották, és csak 1926-ban jutott munkához a Néprajzi Múzeumban. 1931-ben a Budapesti Egyetemen antropológiát adott elő. 1935-ben a Néprajzi Múzeum igazgatási feladataival bízták meg. 1940. október 19-étől a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen nyilvános, rendes tanárrá nevezték ki. 1940-1959-ig a szegedi Embertani Tanszéket vezette.
1949-1959 között egyúttal a Budapesti Egyetemen is tanított. Az új szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben a tudományok doktora fokozatot érte el. A tudományos közéletben folyamatosan aktív szerepet vállalt, számos tudományos és szakmai testületben működött. 1959. február 2-ától a Budapesti Egyetem Embertani Intézetét vezette, innen vonult nyugdíjba 1965. február 28-án.
Munkássága
Széles körű tudományos munkásságának súlypontja a népvándorlás és a honfoglalás kori leletek voltak. Az élők körében végzett vizsgálatai a magyarság etnikai csoportjainak megismerésében jelentősek. Nevéhez fűződik többek közt Martinovics Ignác és forradalmár társai budai sírhelyének felkutatása (1914) és maradványaik azonosítása. 1923-ban megindította és szerkesztette az Anthropológiai Füzeteket. 1940-ben tevékeny részt vett az Alföldi Tudományos Intézet megszervezésében s annak első igazgatója volt.
Művei (válogatás)
- Az emberiség faji felosztásáról (1905)
- Arad megye népének anthropológiai vázlata (Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Arad megye, 1912)
- A magyar jakobinusok emlékezete (Gárdonyi Alberttel, 1919)
- Az iskolás gyermekek termetbeli növekedése Magyarországon… (1923)
- A fajkérdés; Globus Ny., Bp., 1923 (Az Ethika tudományos gyűjteménye)
- Über die Anthropologie der Ungaren aus der Umgebung des Balaton-Sees (Budapest, 1923)
- Honfoglaláskori magyar koponyák; MNM Néprajzi Tára, Bp., 1926 (A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményei)
- Über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Mosonszentjános (1929)
- Mikép fedezte fel az ember önmagát? Kis antropologia; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1929 (A Magyar Szemle kincsestára)
- A nyársapáti XV-XVIII. századbeli koponyákról; Városi Ny., Szeged, 1930 (A Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára)
- Hogyan ismerhetjük meg a magyarság lelki alkatát?; Városi Ny., Szeged, 1931
- Fajkérdés, fajkutatás; Egyetemi Ny., Bp., 1935
- Az emberfajták és a magyarság faji összetétele; Korda, Bp., 1935
- A kiszombori temető gepida koponyái; Somogyi-könyvtár–Városi Múzeum, Szeged, 1936 (A szegedi Városi Múzeum kiadványai)
- A Néprajzi Múzeum általános ismertetése. 2. r., Külföldi csoport; Közgyűjtemények Ismeretterjesztő Irodája, Bp., 1936 (Vetítettképes ismeretterjesztő előadások)
- A magyar nemzetismeretről (1936)
- A magyar ember. A magyarság antropológiája (Budapest, 1938)
- Der Urmensch der Mussolini (Subalyuk)
- Höhle (többekkel, Budapest, 1940)
- Béla Balogh–Ludwig Bartucz: Ungarische Rassenkunde; Gruyter, Berlin, 1940 (Ungarische Bibliothek)
- Magyar ember, típus, faj; Athenaeum Ny., Bp., 1940
- Vargha István: Magyar fajtaismeret. Bartucz Lajos: Magyar ember című műve nyomán; A IX. Hadtest Ifjúvezető Csapata, Kolozsvár, 1943 (Ifjúvezető-könyvtár)
- A magyar nép; szerk. Bartucz Lajos; Singer-Wolfner, Bp., 1943 (A művelődés könyvtára)
- Adatok a magyarországi avarok ethnikai és demográfiai jelentőségéhez; Institutum Anthropologicum Universitas Szegedinensis, Szeged, 1950
- A Szentes-Kajászi avarkori temető tipológiájához (Budapest, 1958)
- Emberszármazástan. 1-2. füzet; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp., 1959
- Antropologische Beiträge zur I. und III. Periode der Sarmatenzeit in Ungarn (Budapest, 1961)
- A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek (Budapest, 1966)
Tudományos tisztségei
- Műemlékek Országos Bitottság, tag (1917-1937)
- Aggteleki Barlang Bizottság, tag (1929-)
- MTA Néptudományi Bizottság, meghívott tag (1931-)
- Alföldi Tudományos Intézet, igazgató, (1940-)
- Országos Felsőoktatási Tanács, tag (1943-1949)
- MTA Biológiai Csoport, Antropológiai Főbizottság, tag, majd elnök helyettes
- Biológiai Osztály, Antropológiai Témabizottság
- Régészeti Kutatásokat Előkészítő Bizottság, tag (1960-)
Szerkesztései
- Antropológiai Füzetek (Anthr. Hung.). alapítója és szerkesztője, (1923-1939)
- Néprajzi Múzeum Értesítője, szerk. (1935-1940)
- Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, szerk. (1940-1949)
- Anthropológiai Közlemények, szerkesztő bizottsági tag, (1957-1965)
Társasági tagság
- Országos Régészeti és Embertani Társaság, (1912-1966), választmányi tag
- Magyar Barlangkutató Társulat, (1926-1966), választmányi tag
- Kőrösi Csoma Társaság, (1934-1966)
- Magyar Természettudományi Társaság, (1937-1966), választmányi tag
- Magyar Néprajzi Társaság, főtitkár, ügyvezető elnök
- Magyar Statisztikai Társaság, (1939-1966)
- Dugonics Társaság (1940-
- Magyar Biológiai Társaság, alelnök
- Embertani Szakosztály, elnök (1952-1966)
- Gesellschaft für Physische Anthropologie, választott tag
- Finnugor Társaság (Helsinki), külső tag
Kitüntetések
- Baumgarten-díj, (1931)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomája, (1960)
- Munka érdemrend aranyfokozat, (1964)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
Források
- Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Bartucz Lajos lásd 244. p.
További információk
- Magyar életrajzi lexikon
- Bartucz Lajos antropológus a SZTE EK honlapján
- Páldi Kovács Attila: Néprajzi feladatok, vállalkozások és az Akadémia, 1929-1967.[halott link]
- ELTE Embertani Tanszék története
- Bartucz Lajos szakirodalmi munkássága. Bibliográfia; Farkas Gyula anyaggyűjtésének felhasználásával összeáll. Klukovitsné Paróczy Katalin, Rácz Béláné; JATE, Szeged, 1991 (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae)