Ajtay Andor
| Ajtay Andor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Ajtay Kovács Andor |
| Született | 1903. július 25. Fogaras |
| Elhunyt | 1975. május 9. (71 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1927–1972 |
| Tevékenység | színész, rendező |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1954 |
| Kiváló művész | 1968 |
| Érdemes művész | 1953 |
| További díjak | Kossuth-díj (1954) |
| Ajtay Andor IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtay Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ajtay Andor, sz. Ajtay Kovács Andor (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.
_Fortepan_39223.jpg)
Élete
1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt.
Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A Naplemente előtt című előadás rendezője és főszereplője is volt. A színháztörténeti előadás bemutatója: 1970. november 8. Partnerei voltak: Bángyörgyi Károly, Papp János, Stefanik Irén, Lelkes Dalma, Nagy Attila, Lőrinczy Éva, Kovács János, Mentes József, Kormos Lajos, Máriáss József, Csizmadia László, Gémesi Imre, Szekeres Ilona, Molnár Piroska, Kovács Gyula, Károlyi István és Szalay Zsigmond.
| „ | »Fény és árny váltakozik a lelkemben. Mennyország tiszta fénye és a sötét éjszaka borzalmas mélye. Miért ne idézném Goethét?« – mikor az ő költői lelke fejezi legjobban az én érzéseimet. Ha ez a mennyei fény áraszt el, akkor a kék eget látom és téged. Tűzpiros liliomokat és téged… S az áradó szavak igazsága könnyeket csal a többnyire fiatal publikum szemébe. Ezt a Clausen-monológot sokak szerint csak a legnagyobbak mondhatják el úgy, hogy az igaz legyen. A szegedi előadás varázsát olyan nagyságok is előidézik, mint a költői Inket játszó Molnár Piroska, Klamrothot formáló Nagy Attila, vagy a Geigerként látható Máriáss József. Akkor és ott Szegeden »döbbenetes csend tud lenni« egy-egy sűrű színpadi pillanat visszhangjaként. Az előadás végén »már-már nem is gyanúsan csillognak a szemek.« | ” |
| – Dalos László: Helyszíni beszámoló, „Film Színház Muzsika” | ||
Élete utolsó szerepét 1972-ben, az Operettszínházban (Noszty Pál) játszotta.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1945–: színész: 53, rendező: 10 Ugyanitt ötvennyolc színházi fotón is látható.[1]
Alakításait archivált filmek, televízió- és rádiófelvételek őrzik. A legszebben beszélő, kivételes orgánumú magyar színészek, előadók egyikeként tartjuk számon. Felvételei, halála után több évtizeddel is népszerűek; biztosítva Ajtay Andor halhatatlanságát.
-
Ajtay Andor és Perényi László Shaw: Nem lehessen tudni című darabban
Színpadi szerepei
|
|
Rendezései
- Márai Sándor: Varázs
- Karel Čapek: Fiaim
- Jean Anouilh: Antigoné
- Molnár: A hattyú
- Szabó Magda: Kígyómarás
- Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt
- Stein: Hotel Astoria
- Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya
Filmjei
|
|
Tévéfilmek
- Különös tárgyalás (1961)
- A léc felett (1962)
- A negyedik (1962)
- Két találkozás (1965)
- Oly korban éltünk 1–5. rész (1966–1967)
- Leszámolás (1967)
- A bíró és a hóhér (1968)....Gastman
- Levelek Margitnak (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- A 0416-os szökevény 1–5. rész (1970)
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971, tévésorozat)....Forray Dániel, tábornok
- Tudós nők (1975, Molière-adaptáció) – apa
Hangjátékok
- Michail Szvjetlov: Mese (1948)
- Jiraszek: Husz és Zsiska (1956)
- Teknős Péter-Munkácsi Magdolna: Kempelen Farkas (1958)
- Beszterce ostroma (1961)
- Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
- Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
- „Szeretlek, kedvesem…” (1962)
- Szimonov: Aki a negyedik volt (1962)
- Ingeborg Bachmann: A tücskök (1963)
- Heinrich Böll: Meghívás teára (1963)
- Szabó Magda: A hallei kirurgus (1963)
- Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
- A bűnbak (1964)
- Gyárfás Miklós: A hűség útvesztőiben (1964)
- Karel Csop: Egy ember, akit figyelnek (1964)
- Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
- Móricz: Aranyos öregek (1964)
- Felkai Ferenc: Hannibál (1965)
- Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
- Max Gundermann: Határidőnapló (1965)
- Miroslav Krlezsa: Areteus (1965)
- Gáspár Margit: Az égbolt nem felel (1966)
- Takács Tibor: Az ezeres kapitány (1966)
- Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
- Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
- Karel Shulz: A kőbe zárt fájdalom (1967)
- Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
- Rolf Schneider: Anglia ezt kívánja Öntől... (1969)
- Sós György: Aranycsont (1969)
- Németh László: II. József (1970)
- Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
- Babits Mihály: Kártyavár (1973)
- Csetényi Anikó: A középső királyfi (1973)
- Karl Grünberg: Arany a tajgán (1973)
Díjak, kitüntetések
Ajtay Andor-emlékdíj
A emlékdíjat Ajtay Andor alapította, amely a halála után értékesített balatoni nyaraló árának évi kamata, minden évben az a két vígszínházi színész kapja, akik abban az évben a legjobb alakítást nyújtották. A pénz két színész (egy férfi, egy nő) közt osztódik el (400 000-400 000 Ft).
Hang és kép
- A vén budai hársfák. YouTube
- Hulló falevél. YouTube
- Tanulj meg fiacskám komédiázni. YouTube
- Fekete Péter
- Bözsi ne sírjon
Jegyzetek
- ↑ 2011. május 18-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Ajtay Andor a Színészkönyvtárban
- Ajtay Andor oldala a Vígszínház honlapján
