3753 Cruithne
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Waldron, J. D.[1] |
| Felfedezés ideje: | 1986. október 10.[1] |
| Felfedezés helye: | Siding Spring |
| Alternatív nevek: | 1986 TO, 1983 UH |
| Pályaadatok | |
| Epocha: 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
|
| Aphélium távolsága: | 226 107 986 km (1,511 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága: | 72 408 964 km (0,484 CsE)[1] |
| Fél nagytengely: | 149 258 475 km (0,998 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása: | 0,515[1] |
| Orbitális periódus: | 364,015 nap 1,0 év[1] |
| Közepes anomália: | 170,365°[1] |
| Inklináció: | 19,81°[1] |
| Felszálló csomó hossza: | 126,284°[1] |
| Perihélium szöge: | 43,75°[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Tömeg: | 1,3×1014 kg |
| Átlagos sűrűség: | 2 ? g/cm³ |
| Felszíni gravitáció: | 0,0014 m/s² |
| Szökési sebesség: | 0,0026 km/s |
| Forgási periódus: | 27,44 h[1] |
| Színkép típusa: | ? |
| Abszolút fényesség: | 15,1[1] |
A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) egy földközeli kisbolygó. Waldron, J. D. fedezte fel 1986. október 10-én.
Tartalomjegyzék |
Pályájának különlegessége [szerkesztés]
A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó Trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.
Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.
Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyagbolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.
Lásd még [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- D. Leong et al (1997): Orbital evolution of asteroid 3753. Nature, vol. 387, 1997, june 12. 685. old.
- M. Connors, P. Chodas, S. Mikkola, P. Wiegert, C. Veillet, K. Innanen (2002: Discovery of an asteroid and quasi-satellite in an Earth-like horseshoe orbit Meteoritics and Planetary Science, vol. 37, pp. 1435–1441.
- M. Connors, C. Veillet, R. Brasser, P. Wiegert, P.W. Chodas, S. Mikkola, K. Innanen (2003):
Horseshoe asteroids and quasi-satellites in Earth-like orbits. 35. Lunar Planet. Sci. Conf. Abstract #1565. LPI, Houston
- P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1997): An asteroidal companion to the Earth. Nature, 387, pp. 685–686.
- P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1998): The orbital evolution of near-Earth Asteroid 3753. Astronomical Journal, 115, pp. 2604–2613
További információk [szerkesztés]
- a Cruithne pályája a youtube-on
- Transient co-orbital asteroids
- A 2002 AA29 kisbolygó pályája, amely hasonlít a Cruithne pályájához bizonyos szakaszain
Jegyzetek [szerkesztés]
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
