' 21 Lutetia
| Felfedezése |
| Felfedező: |
Hermann Mayer Salomon Goldschmidt[1] |
| Felfedezés ideje: |
1852. november 15.[1] |
| Kategória: |
M-típusú kisbolygók |
| Pályaadatok |
| Aphélium távolsága: |
2,832 CsE[1] |
| Perihélium távolsága: |
2,038 CsE[1] |
| Fél nagytengely: |
2,435 CsE[1] |
| Pálya excentricitása: |
0,163[1] |
| Orbitális periódus: |
3,8 év[1] |
| Közepes anomália: |
78,678°[1] |
| Inklináció: |
3,064°[1] |
| Felszálló csomó hossza: |
80,912°[1] |
| Perihélium szöge: |
250,033°[1] |
| Fizikai tulajdonságok |
| Átlagos átmérő: |
95,76 km[1] |
| Átlagos sűrűség: |
3,4 g/cm³ |
| Forgási periódus: |
8,165 h[1] |
| Albedó: |
0,221[1] |
| Abszolút fényesség: |
7,35 magnitúdó[1] |
A 21 Lutetia viszonylag nagy, 100 kilométer átmérőjű, M színképtípusú kisbolygó, ami a Kisbolygóövben kering. 1852. november 15-én fedezte fel Hermann Mayer Salomon Goldschmidt Párizsban (latinul a bolygó neve is Párizst jelent).
A Rosetta űrszonda a korábbi terveknek megfelelően 2010. július 10-én 3170 kilométerre elhaladt mellette, útban a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felé és 462 felvételt készített róla, amik a kisbolygó 50%-át fedik le. A kisbolygó felszínén 350 krátert számoltak meg, amik átmérője 600 m és 55 km között van, mélységük eléri a 10 km-t. A kráterek összeszámlálásával a kisbolygó kora 3,6 milliárd évre adódott. A kisbolygó tömege 1,7 x 1018 kg.[2]
