21 Lutetia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
' 21 Lutetia
Felfedezése
Felfedező: Hermann Mayer Salomon Goldschmidt[1]
Felfedezés ideje: 1852. november 15.[1]
Kategória: M-típusú kisbolygók
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 2,832 CsE[1]
Perihélium távolsága: 2,038 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,435 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,163[1]
Orbitális periódus: 3,8 év[1]
Közepes anomália: 78,678°[1]
Inklináció: 3,064°[1]
Felszálló csomó hossza: 80,912°[1]
Perihélium szöge: 250,033°[1]
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 95,76 km[1]
Átlagos sűrűség: 3,4 g/cm³
Forgási periódus: 8,165 h[1]
Albedó: 0,221[1]
Abszolút fényesség: 7,35 magnitúdó[1]

A 21 Lutetia viszonylag nagy, 100 kilométer átmérőjű, M színképtípusú kisbolygó, ami a Kisbolygóövben kering. 1852. november 15-én fedezte fel Hermann Mayer Salomon Goldschmidt Párizsban (latinul a bolygó neve is Párizst jelent).

A Rosetta űrszonda a korábbi terveknek megfelelően 2010. július 10-én 3170 kilométerre elhaladt mellette, útban a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felé és 462 felvételt készített róla, amik a kisbolygó 50%-át fedik le. A kisbolygó felszínén 350 krátert számoltak meg, amik átmérője 600 m és 55 km között van, mélységük eléri a 10 km-t. A kráterek összeszámlálásával a kisbolygó kora 3,6 milliárd évre adódott. A kisbolygó tömege 1,7 x 1018 kg.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
  2. ESA közlés 2011-10-27

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 21 Lutetia témájú médiaállományokat.