Rosetta (űrszonda)
| Rosetta | |
.jpg) | |
| A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép) | |
| Ország | Európa |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Gyártó | Astrium |
| Küldetés típusa | orbiter/lander |
| Küldetés | |
| Célégitest | 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös |
| Indítás dátuma | 2004. március 2. |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
| Hordozórakéta | Ariane–5 |
| Megérkezés | 2014. május |
| 2867 Šteins megközelítése | 2008. szeptember 5. 20:37[1] |
| 21 Lutetia megközelítése | 2010. július 10. |
| Küldetés vége | 2015. december (tervezett) |
| Meghosszabbítás | 2016. szeptember[2] |
| Az űrszonda | |
| Philae leszállóegység | |
| Tömege | 100 kg |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta témájú médiaállományokat. | |
A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. 2004. március 2-án magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indították egy Ariane–5 G+ hordozórakétával. 2014. november 12-én este az űrszonda Philae leszállóegysége sikeresen landolt az üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, és sikerült szigonyokkal rögzítenie magát a távoli égitest felszínén.[3]
Bár az elején sikeresnek ítélték a landolást, az adatfeldolgozás és a visszajelzések meghibásodásra utaltak. A napelemek nem töltődtek, és az első képek alapján egyértelművé vált, hogy az egység rossz helyen szállt le. Leszállás közben a szigonyok nem lőttek ki és nem fogták meg a leszállóegységet, így az elpattant. A műszerek három pattanást is regisztráltak, a Philae végül egy sötét vágat oldalában landolt. 52 óra elteltével az energiacellák kimerültek, és az egység alvó üzemmódba kapcsolt. 2015. július 9-én a leszállóegység újra bejelentkezett, adatokat küldött, de továbbra is rossz helyzete miatt az összeköttetés ismét megszakadt. A következő kapcsolattartásra alkalmas időpontban a Philae már ismét alvó üzemmódban volt. A leszállóegység azóta sem ébredt fel, és a programot vezető tudósok 2016. február 12-én bejelentették, hogy már semmi esély nincs a leszállóegység aktivitására. A program 2016. szeptember 30-án ért véget, amikor az üzemanyagkészlete végét fogyasztó Rosetta, irányított manőver során az üstökösbe csapódott.
Felépítése[szerkesztés]
Az űrszonda egy keringő egységből (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy Philae nevű leszállóegységből áll. Utóbbi a felszínre való leszállásával az üstökös magján közvetlen felszíni mérésekre és tanulmányozására szolgál. A leszállóegységen lévő tíz műszer és a szolgálati egységek, valamint a keringő egység tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:[4]
- MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábbi KFKI RMKI) és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztése
- Wigner FK öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere
- MTA Energiatudományi Kutatóközpont (korábbi KFKI AEKI): a Philae leszállóegység két tudományos műszer tervezése és elkészítése
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervezése[5]
A küldetés története[szerkesztés]
A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane–5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig.
- 2004. március 2.
- Start, magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UT)[6]
- 2005. március 4.
- Első elrepülés a Föld mellett, a felszín felett 1954 km magasságban.[7][8] A manővert számos amatőrcsillagász is megörökítette.[9]
- 2007. február 25.
- A Mars mellett repült el.[10][11]
- 2007. november 13.
- Másodszor repült el a Föld mellett.[12][13]
- 2008. július 3.
- Aktiválták a szondát a kisbolygó-randevú előtt, megkezdik a műszerek kalibrációját.[14] Ezután pontosították a kisbolygó pályáját, hogy az űrszonda megfelelő manőverezéssel a tervezett távolságban haladhasson el mellette, felvették a pontos fénygörbét, ez alapján meghatározták az égitest közelítő alakját.[15]
- 2008. augusztus 4. – szeptember 4.
- Optikai navigáció: a szonda műszereinek segítségével pontosabban meghatározzák a kisbolygó helyzetét, majd módosítják a szonda pályáját.[16]
- 2008. szeptember 5.
- Elhaladás a 2867 Šteins kisbolygó mellett, 800 km távolságban.[17] Az automatikus adatgyűjtés közben meghibásodott az OSIRIS kamerarendszer kis látószögű kamerája (NAC), így ez nem tudta elkészíteni a tervezett, 16 méter felbontású képeket, a nagy látószögű kamera (WAC) rendben működött.[18] A bolygó alakja jól egyezett a földi megfigyelésekből számítottal, felszínén egy nagy becsapódási kráter mellett egy krátersorozat is megfigyelhető, melyet a becsapódás előtt darabjaira esett test okozhatott.[19]
- 2009. november 13.
- Harmadszor repül el a Föld mellett
- 2010. július 10.
- 21 Lutetia kisbolygó megközelítése 3170 km-re (az OSIRIS 462 képet készített róla)
- 2011. június – 2014. január
- Hibernáció - 2011 júniusában 52 felvételt készít 13 óra alatt, az ezekből összeállított képen egyetlen fénypontként feltűnik az ekkor 160 millió km-re lévő üstökös.[20]
- 2014. január – május
- Az üstökös megközelítése
- 2014. július
- Az üstökös feltérképezése
- 2014. augusztus 6.
- Az üstökös megközelítése 100 km-re.[21] További megfigyelésre van szükség, mert az üstökös alakja, ami két különálló darabból áll, a leszállást kényesebbé teszi.
- 2014. november 12.
- A Philae leszállása az üstökös felszínére.[22] A Twitteren magyarul is olvasható a leszállóegység üzenete: Landoltam! Az új címem: 67P! [23]
- 2014. november – 2015. december
- Tovább kíséri az üstököst a Nap körüli pályáján
- 2016. szeptember 30.
- A küldetés véget ért, miután a hajtóanyagából kifogyó Rosetta irányított manőver során becsapódott a Csurjumov–Geraszimenko üstökösbe.[24]
Leszállás az üstökösre[szerkesztés]
A Rosettát irányító csoport az űrszonda leszállóegységének a leszállási utasítását november 12-én adta meg, majd a Philae kb. 7 órás ereszkedés után megérkezett az üstökös felszínére.
Philae leszállóegység[szerkesztés]
-
Philae a Rosettára erősítve -
A tervezett leszállási hely, melynek neve Agilkia -
A Philae leszállásáról készült elképzelés (rajz) -
A Philae támasz-végződései, csavaros megoldással
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑
Frey, Sándor: Jó reggelt, Rosetta!. Űrvilág.hu, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2008. július 6.) - ↑ Origo, 2015.06.13.
- ↑ Már stabilan áll a Rosetta leszállóegysége az üstökösön, hvg.hu
- ↑ SURE on the road update - Hungary. ESA, 2006. március 10. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
- ↑ Jéki, László: Magyarok az üstökösvadászatban. [Origo] Világűr, 2004. február 24. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Ledneczki, István: Úton a Rosetta!!!. Űrvilág.hu, 2004. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Rosetta rövid időre „visszatér”. Űrvilág.hu, 2005. február 28. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Föld a Rosetta „szemével”. Űrvilág.hu, 2005. március 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: „Lencsevégen” a Rosetta. Űrvilág.hu, 2005. április 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Rosetta a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. február 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Apáthy, István: Magyar műszer a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. március 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: Másodszor is visszatér a Rosetta. Űrvilág.hu, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: Képek a Rosettától. Űrvilág.hu, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Rosetta awakes from hibernation for asteroid encounter (angol nyelven). http://www.esa.int/ ESA, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
- ↑ Székely, Péter: Félúton egy üstökös felé: a Steins kisbolygó közelében a Rosetta űrszonda. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 8. [2008. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Tóth, Imre: Pénteken találkozik a Rosetta a Steins kisbolygóval. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 2. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Randevú a Steins kisbolygóval péntek éjszaka. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 5. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 8. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ Tóth, Imre: Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 6. [2008. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ [1]
- ↑ Megérkezett a Rosetta. Origo, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.)
- ↑ Rosetta to deploy lander on 12 November, ESA, 2014. szeptemben 26.
- ↑ Landoltam! Az új címem: 67P!. twitter.com, 2014. november 12. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Index, 2016.09.30.
Források[szerkesztés]
- ↑ Origo, 2015.06.13.: Meghosszabbították a Rosetta űrszonda küldetését. Origo, 2015. június 13. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- ↑ Index, 2016.09.30.: Bolcsó Dániel: Becsapódással zárta történelmi útját a Rosetta. Index.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
További információk[szerkesztés]
- A misszió adatai (angol)
- Jéki László: Az üstököskutató Rosetta Hetedhéthatár
- Jéki László: Egy éve úton a Rosetta-űrszonda Origó
- Rosetta glimpses comet and enters hibernation (2011-06-09)
- November 12-én megint óriásit ugrik az emberiség
- Rosetta: bizonytalanná vált a leszállóegység landolása[halott link]
