„Akut mieloid leukémia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
APL kezelése
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
218. sor: 218. sor:


Az akut promielocitás leukémia (AML-M3) sajátos genetikai háttérrel (RARA-PML transzlokáció) és klinikummal (súlyos vérzésveszély, DIC) rendelkezik és a kezelése is nagyban eltér a többi altípusétól. Indukciós kezelésként csupa-transz-retinsavat (ATRA) alkalmaznak valamilyen antraciklin típusú [[kemoterápia|kemoterápiás]] szerrel (pl. [[idarubicin]] vagy [[daunorubicin]]) kombinálva<ref name="pmid22422168">{{cite journal |author=Mi JQ, Li JM, Shen ZX, Chen SJ, Chen Z. |title=How to manage acute promyelocytic leukemia. |journal=Leukemia. |volume=26 |issue=8 |pages=1743-51 |year=2012 |month=August |language= angol |pmid=22422168 |doi=10.1038/leu.2012.57 }}</ref>. Az ATRA hatására az érésben addig megrekedt promielociták tovább differenciálódnak. Az ATRA kezelés már önmagában is komplett remisszióhoz vezet<ref name="pmid3165295">{{cite journal |author=Huang ME, Ye YC, Chen SR, Chai JR, Lu JX, Zhoa L, Gu LJ, Wang ZY. |title=Use of all-trans retinoic acid in the treatment of acute promyelocytic leukemia. |journal=Blood. |volume=72 |issue=2 |pages=567-72 |year=1988 |month=August |language= angol |pmid=3165295 |url=http://bloodjournal.hematologylibrary.org/content/72/2/567.abstract?ijkey=c88101477a1e37b40259307801d68bbf76850819&keytype2=tf_ipsecsha }}</ref>, azonban a tartós gyógyulás eléréséhez szükséges antraciklinnel is kiegészíteni a kezelést. Az ATRA-hoz hasonló hatást fejt ki az [[arzén-trioxid]] is, melyet elsősorban visszaesést követően használnak<ref name="pmid21904379">{{cite journal |author=Lengfelder E, Hofmann WK, Nowak D. |title=Impact of arsenic trioxide in the treatment of acute promyelocytic leukemia. |journal=Leukemia. |volume=26 |issue=3 |pages=433-42 |year=2012 |month=March |language= angol |pmid=22422168 |doi=10.1038/leu.2011.245 }}</ref>. Ha a visszaesés után alkalmazott kezeléssel sikerül ismét remissziót elérni, akkor csontvelő átültetés javasolt.<br />
Az akut promielocitás leukémia (AML-M3) sajátos genetikai háttérrel (RARA-PML transzlokáció) és klinikummal (súlyos vérzésveszély, DIC) rendelkezik és a kezelése is nagyban eltér a többi altípusétól. Indukciós kezelésként csupa-transz-retinsavat (ATRA) alkalmaznak valamilyen antraciklin típusú [[kemoterápia|kemoterápiás]] szerrel (pl. [[idarubicin]] vagy [[daunorubicin]]) kombinálva<ref name="pmid22422168">{{cite journal |author=Mi JQ, Li JM, Shen ZX, Chen SJ, Chen Z. |title=How to manage acute promyelocytic leukemia. |journal=Leukemia. |volume=26 |issue=8 |pages=1743-51 |year=2012 |month=August |language= angol |pmid=22422168 |doi=10.1038/leu.2012.57 }}</ref>. Az ATRA hatására az érésben addig megrekedt promielociták tovább differenciálódnak. Az ATRA kezelés már önmagában is komplett remisszióhoz vezet<ref name="pmid3165295">{{cite journal |author=Huang ME, Ye YC, Chen SR, Chai JR, Lu JX, Zhoa L, Gu LJ, Wang ZY. |title=Use of all-trans retinoic acid in the treatment of acute promyelocytic leukemia. |journal=Blood. |volume=72 |issue=2 |pages=567-72 |year=1988 |month=August |language= angol |pmid=3165295 |url=http://bloodjournal.hematologylibrary.org/content/72/2/567.abstract?ijkey=c88101477a1e37b40259307801d68bbf76850819&keytype2=tf_ipsecsha }}</ref>, azonban a tartós gyógyulás eléréséhez szükséges antraciklinnel is kiegészíteni a kezelést. Az ATRA-hoz hasonló hatást fejt ki az [[arzén-trioxid]] is, melyet elsősorban visszaesést követően használnak<ref name="pmid21904379">{{cite journal |author=Lengfelder E, Hofmann WK, Nowak D. |title=Impact of arsenic trioxide in the treatment of acute promyelocytic leukemia. |journal=Leukemia. |volume=26 |issue=3 |pages=433-42 |year=2012 |month=March |language= angol |pmid=22422168 |doi=10.1038/leu.2011.245 }}</ref>. Ha a visszaesés után alkalmazott kezeléssel sikerül ismét remissziót elérni, akkor csontvelő átültetés javasolt.<br />
Az ATRA kezelés mellékhatásként egyes betegben kialakulhat az ún. ATRA szindróma, mely lázzal, testsúlygyarapodással, légzési nehészéggel, veseelégtelenséggel, alacsony vérnyomással járó potenciálisan életveszélyes tünetegyüttes<ref name="pmid12935962">{{cite journal |author=Larson RS, Tallman MS. |title=Retinoic acid syndrome: manifestations, pathogenesis, and treatment. |journal=Best Pract Res Clin Haematol. |volume=16 |issue=3 |pages=453-61 |year=2003 |month=September |language= angol |pmid=12935962 }}</ref>. Idejében kezdett [[dexametazon]] adásával az ATRA szindróma rendszerint jól kezelhető.
Az ATRA kezelés mellékhatásként egyes betegben kialakulhat az ún. ATRA szindróma, mely lázzal, testsúlygyarapodással, légzési nehészéggel, veseelégtelenséggel, alacsony vérnyomással járó potenciálisan életveszélyes tünetegyüttes<ref name="pmid12935962">{{cite journal |author=Larson RS, Tallman MS. |title=Retinoic acid syndrome: manifestations, pathogenesis, and treatment. |journal=Best Pract Res Clin Haematol. |volume=16 |issue=3 |pages=453-61 |year=2003 |month=September |language= angol |pmid=12935962 }}</ref>. Idejében kezdett [[dexametazon]] adásával az ATRA szindróma rendszerint jól kezelhető.<br />
Az ATRA bevezetése a terápiába alapjaiban változtatta meg az akut promielocitás leukémia kezelését. A korábban nem túl jó prognózisú betegség, ma az AML legjobban kezelhető típusa, az 5 éves túlélés (ami egyúttal végleges gyógyulást jelent) 80% körüli<ref name="pmid18299451">{{cite journal |author=Wang ZY, Chen Z. |title=Acute promyelocytic leukemia: from highly fatal to highly curable. |journal=Blood. |volume=111 |issue=5 |pages=2505-15 |year=2008 |month=March |language= angol |pmid=18299451 |doi=10.1182/blood-2007-07-102798 }}</ref><ref name="pmid20306254">{{cite journal |author=Grimwade D, Mistry AR, Solomon E, Guidez F. |title=Acute promyelocytic leukemia: a paradigm for differentiation therapy. |journal=Cancer Treat Res. |volume=145 |issue= |pages=219-35 |year=2010 |language= angol |pmid=20306254 |doi=10.1007/978-0-387-69259-3_13 }}</ref>. A betegség korai szakban történő halálozása azonban továbbra is jelentős, ennek hátterében a betegséggel járó súlyos véralvadási zavarok (DIC) állnak<ref name="pmid21653939">{{cite journal |author=Park JH, Qiao B, Panageas KS, Schymura MJ, Jurcic JG, Rosenblat TL, Altman JK, Douer D, Rowe JM, Tallman MS. |title=Early death rate in acute promyelocytic leukemia remains high despite all-trans retinoic acid. |journal=Blood. |volume=118 |issue=5 |pages=1248-54 |year=2011 |month=August |language= angol |pmid=21653939 |doi=10.1182/blood-2011-04-346437 }}</ref>.


=== Nem promielocitás AML kezelése ===
=== Nem promielocitás AML kezelése ===

A lap 2013. október 12., 21:58-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Akut mieloid leukémia
Csontvelőből aspirált AML-es sejtek. A nyilak Auer-pálcákra mutatnak.
Csontvelőből aspirált AML-es sejtek. A nyilak Auer-pálcákra mutatnak.
'SzinonimákAkut mielogén leukémia (AML)
LatinulAcut myeloid leukaemia
AngolulAcute myeloid leukemia
Osztályozás
BNO-10C92.0
BNO-9205.0
ICDOM9861/3
'...
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM602439
DiseasesDB203
MedlinePlus000532
eMedicinemed/34 
MeSH IDD015470
A Wikimédia Commons tartalmaz Akut mieloid leukémia témájú médiaállományokat.

Az akut mieloid leukémia (AML: acut myeloid leukaemia) vagy más néven akut mielogén leukémia a vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség, melyre az abnormális mieloid előalakok akut felszaporodása jellemző a vérben és a csontvelőben. Az AML a leggyakoribb felnőttkori akut leukémia, incidenciája a korral növekszik, de gyerekekben is előfordul. Viszonylag ritka betegség, egy 2002-es amerikai becslés szerint az USA-ban előforduló összes daganatos halálozás 1,2%-áért felelős[1]. Nem egységes kórkép, számos megjelenésében és agresszivitásában jelentősen eltérő betegséget foglal magában. Az akut voltukból adódóan gyorsan súlyosbodnak, kezelés nélkül rövid időn belül a beteg halálát okozhatják.

Epidemiológia

Az akut mieloid leukémiák a többi daganatos betegséghez képest viszonylag ritkák, azonban a daganattal összefüggő halálozások nem csekély részéért felelősek[2]. Életkor szerinti eloszlását figyelembe véve két fő korcsoportban fordul elő, az egyik csúcs a kora gyermekkorra esik, a másik pedig az időskorra[3].
Az incidenciáját férfiakban 4,5/100.000; nőkben 3,1/100.000 főnek találták az Egyesült Államokban[4], ez az életkorral növekszik, az átlagos életkor 67 év[4].
Gyermekkorban a leukémiák a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartoznak, ebből az AML kb. 15-20%-ot tesz ki[5]. (A leggyakoribb leukémia gyermekkorban az ALL.)

Csoportosítása

Az AML valójában gyűjtőfogalom, a fehérvérűség azon heveny típusai tartoznak bele, melyek a vérképzés mieloid vonalából indultak ki. A különálló betegségek csoportosítására két besorolást használnak kiterjedten. Az egyik a FAB (French-American-British), a másik pedig a később kialakított WHO klasszifikáció. Előbbi elsősorban a tumorsejtek morfológiája alapján osztályozza a betegségeket, míg a WHO besorolása inkább a várható prognózist tartja szem előtt.
A 1976-os FAB (French-American-British) klasszifikáció[6]:

Típus Teljes név Genetikai eltérések
AML-M0 Minimálisan differenciált akut mieloblasztos leukémia
AML-M1 Akut mieloblasztos leukémia, granulocita érés nélkül
AML-M2 Akut mieloblasztos leukémia, granulocita éréssel t(8;21)(q22;q22), t(6;9)
AML-M3 Akut promielocitás leukémia (APL) t(15;17)(q22;q12)
AML-M4 Akut mielomonocitás leukémia inv(16)(p13q22), del(16q)
AML-M4eo Akut mielomonocitás leukémia csontvelői eozinofíliával inv(16), t(16;16)
AML-M5 M5a: Akut monoblasztos leukémia, M5b: Akut monocitás leukémia del (11q), t(9;11), t(11;19)
AML-M6 Akut eritroid leukémia (M6a: eritroleukémia, M6b: tisztán eritroid)
AML-M7 Akut megakarioblasztos leukémia t(1;22)

A ritkán előforduló akut bazofil leukémia (ABL) nem szerepel az 1976-os FAB besorolásban, azonban 1999-ben javasolták a felvételét a listába, AML-M8 néven[7].
Az akut mieloid leukémiák WHO osztályozása[8][9]:

Név Leírás ICDO
AML visszatérő genetikai abnormalitásokkal Ebbe a csoportba az alábbi 4 tartozik:
  • Akut mieloid leukémia t(8;21)(q22;q22) (AML-1/ETO vagy RUNX1/RUNX1T1 transzlokáció)
  • Akut mieloid leukémia inv(16)(p13;q22) (CBFβ/MYH11 transzlokáció)
  • Akut prolimfocitás leukémia t(15;17)(q22;q12) (PML/RARA transzlokáció)
  • Akut mieloid leukémia t(9;11) (p22;q23) (MLLT3/MLL transzlokáció)
 Eltérő ICDO kódokkal rendelkeznek
AML több sejtvonalat érintő diszpláziával
  • MDS-t vagy MPD-t követően kialakult AML
  • Nem volt előtte MDS vagy MPD, de legalább két sejtvonalban a sejtek 50%-át érintő diszpláza van jelen
 M9895/3
Terápiát követő AML és MDS Előzetes kemoterápia (alkiláló szerek, topoizomeráz II gátlók), illetve sugárkezelés következtében kialakult AML, rendszerint terápia rezisztens, rossz prognózisú M9920/3
AML-NOS (másképp nem osztályozható) Ide tartozik:
  • Minimálisan differenciált akut mieloid leukémia
  • Akut mieloid leukémia, granulocita érés nélkül
  • Akut mieloid leukémia, granulocita éréssel
  • Akut mielomonocitás leukémia
  • Akut monocitás/monoblasztos leukémia
  • Akut eritroid leukémia (tisztán eritroid vagy eritroleukémia)
  • Akut megakarioblasztos leukémia
  • Akut bazofil leukémia
  • Akut panmielózis mielofibrózissal
  • Mieloid szarkóma
 M9861/3

Okai

Az akut mieloid leukémiák hátterében számos kiváltó tényező ismeretes, például egyéb hematológiai betegségek, az ionizáló sugárzás, bizonyos kémiai anyagok, valamint genetikai hajlam is szerepet játszhat a kialakulásukban.

Hematológiai betegségek

A mielodiszpláziás szindrómák (MDS) és a krónikus mieloproliferatív betegségek (MPD vagy CMPD) egyaránt átmehetnek akut mieloid leukémiába. Ennek valószínűsége nagyban függ attól, hogy a beteg milyen MDS-ben vagy CMPD-ben szenved[10]. Például amíg az excesszív blasztszaporulattal járó refrakter anémia II-es típusában (RAEB-II) kb. 33%-ban alakul ki AML, addig a gyűrűszideroblasztos refrakter anémiában (RARS) ez az arány csak 1-2%[11].
Azt, hogy meddig tekintenek egy kórképet MDS-nek és mikortól számít akut mieloid leukémiának, a vérben vagy a csontvelőben előforduló éretlen mieloid előalakok, az ún. mieloblasztok aránya határozza meg. Az AML diagnózisának jelenlegi WHO kritériuma az, hogy legalább 20%-nyi mieloblasztnak kell lennie[12].

Kémiai anyagok

A benzol szerkezeti képlete

Számos kémiai ágens, különösen a kemoterápiában használt alkiláló szerek növelik az AML kialakulásának valószínűségét. Ennek magyarázata az, hogy ezek a szerek DNS-károsodásokat okoznak a sejtekben (a daganatellenes hatásukat is így fejtik ki), aminek következtében nagyobb arányban jöhetnek létre olyan DNS hibák, melyek később maguk is daganat kialakulását eredményezik. Az előzetes terápiát követően kialakuló AML (akár kemoterápia, akár sugárkezelés váltotta ki) nagy fokban rezisztens a kezelésekre. Gyakoriak a jellegzetes genetikai eltérések, különösen az 5-ös és a 7-es kromoszómákat érintő abnormalitások (pl. az 5q deléció)[13].
A benzolnak és a poliaromás szénhidrogéneknek ismert a daganatkeltő hatása, és ezt az AML vonatkozásában is számos tanulmány alátámasztotta[14][15].

Ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzások hatására ugyancsak gyakrabban alakul ki AML. Ez manapság leginkább az orvosi tevékenységgel függ össze (daganatos betegek terápiás besugárzása, diagnosztikus vizsgálatok közül pedig például a röntgenvizsgálat, vagy a CT), de jól ismert az is, hogy a Hirosima és Nagaszaki városokat ért atomtámadás után a túlélők között jelentősen gyakrabban fordult elő AML[16].

Genetikai hajlam

Egyes veleszületett genetikai betegségekben nagyobb arányban forul elő AML, ezek közül a legismertebb a Down-kór[17] és a Fanconi-anémia[18]. Születtek beszámolók olyan családokról is, ahol az AML halmozottabban fordult elő[19], egy tanulmányban pedig azt találták, hogy az AML-es betegek elsőfokú rokonainak háromszoros kockázatuk van az átlagnépességhez képest[20].

Genetikai háttere

Az akut mieloid leukémiák lényege, hogy a vérképzés valamelyik mieloid előalakjában olyan genetikai hibák jönnek létre, amelyek meggátolják a sejtek további kiérését (differenciációját), és az adott előalak daganatos felszaporodásához vezetnek. A mieloid vonal sejtjeinek kiérése bonyolult, több lépcsős folyamat, melyet más-más gének szabályoznak[21]. Ez a magyarázata annak, hogy az AML egy sokszínű, heterogén betegségcsoport.
Az akut mieloid leukémiák jelentős részében olyan kromoszóma transzlokációkat lehet kimutatni, amelyek eredményeképpen a sejtekben kóros fúziós fehérjék jönnek létre. Ezek az esetek többségében olyan fehérjéket érintenek, amik a sejtosztódást vagy a további differenciációt szabályozzák. Az egyik leggyakrabban előforduló ilyen transzlokáció a 8-as kromoszómán kódolódó ETO vagy más néven RUNX1T1, és a 21-es kromoszómán található AML1 vagy RUNX1 géneket érintő átrendeződés. A RUNX1 gén egy CBF-nek (angolul:Core-binding factor) nevezett transzkripciós faktor alfa-2 alegységét (CBFα2) kódolja, míg a RUNX1T1 egy CBFA2T1-nek nevezett transzkripciós faktort kódol. A transzlokáció során e két gén fuzionál, fehérjetermékük pedig meggátolja a CBF-en keresztüli génátírást, ami számos tumor szupresszor gént érint[22][23].
Szintén a CBF-et érinti a 16-os kromoszóma hosszú karján elhelyezkedő CBFβ (CBF béta alegysége) és a 16-os kromoszóma rövid karján található MYH11 (simaizom miozin nehézlánc 11) gének inverziója[24].
Az akut promielocitás leukémiára (AML-M3) jellemző t(15;17)(q22;q12) (PML/RARA) transzlokáció eredményeképpen a 15-ös kromoszómán elhelyezkedő PML (promielocitás leukémia gén) és a 17-es kromoszómán található RARA (retinsav receptor alfa) egymás mellé kerül. Termékük ebben az esetben is egy fúziós fehérje, mely számos gén átírását meggátolja, ezáltal akadályozva a promielociták további kiérését granulocitákká. Csupa-transz-retinsav (angolul:all trans retinoic acid, ATRA) kezeléssel ezek a kóros sejtek rávehetők a további differenciálódásra, amit az akut promielocitás leukémia kezelésében ki is használnak, ezáltal ez az AML egyik leghatékonyabban kezelhető altípusa[25].

Tünetek

Mint a fehérvérűségeknél általában, a legtöbb tünetet az AML esetében is a normális vérsejtek kiszorítása okozza a tumoros sejtek által. Noha a fehérvérsejtszám emelkedett, a felszaporodó kóros előalakok az immunvédekezésben nem vesznek részt, így gyakoriak a fertőzések. A vörösvérsejt szám csökken, vérszegénység alakul ki, ami fáradékonyságban, terhelésre könnyen jelentkező fulladásban nyilvánul meg. A vérlemezkék száma is kevesebb, ami vérzékenységhez vezet. Utóbbira a kisebb sérülésekre jelentkező véraláfutások, vérömlenyek hívhatják fel a figyelmet.
Az AML gyakran nem specifikus, általános tünetekkel kezdődik. Jellemző az étvágycsökkenés, fogyás, fáradékonyság, láz, a visszatérő fertőzések, továbbá a bőrön zúzódások, illetve kis, pontszerű vérzések (petechia) is lehetnek. Gyakoriak a csont- és izűleti fájdalmak is.
Az akut promielocitás leukémia (AML-M3) gyakran jár súlyos véralvadási zavarokkal (pl. Disszeminált intravaszkuláris koagulációval), ami sürgősségi ellátást tehet szükségessé[26].

Diagnosztika

A klinikai tünetek mellett az első vizsgálat a perifériás vérkép elemzése, ahol nagy jelentős fehérvérsejt szaporulat (leukocitózis) mutatható ki, esetenként éretlen blasztokkal. Gyakori eltérés a csökkent vörösvérsejt- és vérlemezkeszám is. AML-ben nem szükségszerű a magas fehérvérsejtszám, sőt, előfordulhat leukopénia is. Ezek az eltérések a vérképben felvetik az AML lehetőségét, melyet ezt követően csontvelő aspiráció és biopszia követ. Ezek patológiai vizsgálata szolgáltatja a végleges és részletes diagnózist.

Vér és csontvelő morfológiai vizsgálata

Mieloblasztok csontvelőkenetben, számos Auer-pálca is látható. (May-Grümwald-Giemsa festés)

Minden betegből, akinél felmerül az AML lehetősége, csontvelő aspirációt végeznek. A vér- és a csontvelőkeneteket rendszerint May-Grümwald-Giemsa, vagy Wright-Giemsa festést követően fénymikroszkóp alatt vizsgálják[27]. AML diagnózisának WHO szerinti feltétele, hogy a sejtek legalább 20%-a éretlen blaszt (mieloblaszt, monoblaszt vagy megakarioblaszt) legyen. (Az 1976-os FAB ajánlásában ez 30%[6].) Az egyszerű fénymikroszkópos vizsgálat is adhat információt a daganatsejtek eredetére vonatkozóan, ennek pontosítására azonban különböző citokémiai vizsgálatok is végezhetők, pl. mieloprexoidáz (MPO) vagy nem-specifikus észteráz (NSE) enzimek hozzáadásával. A daganatsejtek morfológiája is árulkodó lehet, a felhalmozódó sejtek utalnak az AML altípusára, így az akut mieloblasztos leukémiákban (AML-M0, M1, M2) mieloblasztok, az akut promielocitás leukémiában (AML-M3) promielociták láthatók nagy számban a kenetben. A granulocita éréssel kísért akut mieloblasztos leukémia (AML-M2) és az akut promielocitás leukémia (AML-M3) esetében továbbá a sejtek citoplazmájában azurofil festődésű, pálcika alakú zárványokat (ún. Auer-pálcák) lehet látni, akárcsak a mielodiszpláziás szindrómák közé sorolt blasztszaporulattal járó refrakter anémia II-es típusában (RAEB-II) előforduló blasztokban[28].

Immunfenotipizálás

A sejtek immunfenotípusa, vagyis annak meghatározása, hogy milyen molekulák vannak jelen a sejtek felszínén illetve a citoplazmájukban, nagy segítséget nyújt az AML különböző csoportjainak elkülönítésében. A sejteken először immunjelölést végeznek, majd áramlási citométerrel meghatározzák, hogy a sejtek hány százalékában van jelen a vizsgált antigén[29]. A több egyidejűleg vizsgált marker segítségével kapott mintázat alapján lehet meghatározni a betegben kialakult AML sejtvonal szerinti eredetét. Például az AML-M0 (AML minimális differenciálódással) esetében a tumoros blasztok a vérképzés korai fázisában jelen lévő markerekre (CD34, CD38, HLA-DR) pozitívak, ellenben nem mutatható ki bennük semmilyen későbbi sejtvonalra (pl. monocita) jellemző marker sem.

AML diagnosztikájában használt markerek[27]
Sejtvonal Pozitív markerek
Prekurzor CD34, CD38, CD117, CD133, HLA-DR
Granulocita vonal CD13, CD15, CD16, CD33, CD65, citopazmatikus mielopreoxidáz (cMPO)
Monocita vonal nem-specifikus észteráz (NSE), CD11c, CD14, CD64, lizozim, CD4, CD11b, CD36, NG2 homológ
Megakariocita vonal CD41 (glikoprotein IIb/IIIa), CD61 (glikoprotein IIIa), CD42 (glikoprotein Ib)
Eritroid vonal CD235a

Citogenetika

Az AML-ben előforduló t(9;11)(p22;q23); MLLT3-MLL transzlokáció klasszikus kromoszómafestéssel.

A citogenetikai vizsgálatok arra irányulnak, hogy a sejtekben jelen lévő esetleges kromoszomális eltéréseket (főleg transzlokációkat) kimutassák. Bizonyos transzlokációk jellegzetesek az egyes altípusokra, illetve jelentős prognosztikai jelentőséggel bírnak, így meghatározásuk fontos információval szolgál a betegség várható kimenetelét illetően, hozzájárulva ahhoz, hogy a megfelelő agresszivitású kezelést kaphassa a beteg. A WHO klasszifikációja jelentős figyelmet szentel a talált citogenetikai eltéréseknek, a tumorsejtekben kimutatható aberrációk továbbá nagyban meghatározzák a beteg kockázat szerinti besorolását[30]. A tumorsejtekben található kromoszóma eltéréseket leggyakrabban fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH) mutatják ki. A fénymikroszkóppal nem detektálható genetikai hibák kimutatására a PCR alkalmas.

Az MRC 1998-as kockázati kategóriái a citogenetikai eltérések alapján[31].
Kockázat Genetikai abnormalitás 5 éves túlélés Visszaesés (relapszus) gyakorisága
Kis kockázatú t(8;21), t(15;17), inv(16) 70% 33%
Közepes kockázatú normál kariotípus, +8, +21, +22, 7q vagy 9q deléció, 11q23 abnormalitások, egyéb strukturális vagy számbeli kromoszóma hiba 48% 50%
Nagy kockázatú -5, -7, 5q deléció, abnormális 3q, összetett citogenetikai eltérések 15% 78%

Kezelés

Az akut mieloid leukémiák kezelése elsősorban kemoterápiás szereken alapul, de bizonyos esetekben csontvelő átültetés is szükséges lehet. A kezelések során a különböző citosztatikumokat nagy dózisban alkalmazzák, így a várható mellékhatások miatt nagy hangsúlyt kapnak az ún. kiegészítő (szupportív) kezelések is. Mindezekből kifolyólag az ilyen betegek ellátása rendszerint erre felkészült onko-hematológiai központokban zajlik.
A választott kezelési sémát nagyban meghatározza, hogy a beteg melyik kockázati csoportba sorolható (kis, közepes, nagy kockázatú), illetve milyen általános állapota és kísérőbetegségei vannak.
Az AML kezelése két szakaszra osztható. Először nagy dózisú kemoterápiás kezeléssel ún. indukciót végeznek, melynek célja, hogy a leukémiás sejtek számát a kimutathatósági szint alá csökkentse. Amennyiben ez sikerül, vagyis a csontvelőben a blasztok aránya kevesebb, mint 5% és a vérben egyáltalán nem láthatóak blasztok, akkor komplett remisszióról beszélünk.
Ez még nem jelent gyógyulást, a kezelés elhagyásával a betegség kiújul, hiszen a kimutathatósági szint alatt is maradhatnak a betegben daganatos sejtek, melyekből újra fellángolhat a betegség[32]. Éppen ezért a remisszióba került betegnél is folytatni kell a kezelést, ezt a második szakaszt hívják posztremissziós (remisszió utáni) kezelésnek. Ennek célja a megmaradt tumorsejtek elpusztítása, ezáltal a végleges gyógyulás elérése. Ez utóbbi történhet szintén kemoterápiás szerek alkalmazásával, vagy (főleg a magasabb kockázatú esetekben) csontvelő átültetéssel is. Mimimális reziduális betegégnek (angolul: Minimal residual disease, MRD) nevezzük azt állapotot, amikor a beteg a kezelés során vagy azt követően klinikailag ugyan remisszióba került, de finomabb módszerekkel (pl. PCR) kimutatható a leukémiás sejtek jelenléte a szervezetében[33]. MRD pozitív betegeknél a hagyományos kemoterápiákkal rendszerint nem érhető el tartós gyógyulás, ezért ezekben az esetekben csontvelő átültetést javasolnak[34].

Akut promielocitás leukémia kezelése

Az akut promielocitás leukémia (AML-M3) sajátos genetikai háttérrel (RARA-PML transzlokáció) és klinikummal (súlyos vérzésveszély, DIC) rendelkezik és a kezelése is nagyban eltér a többi altípusétól. Indukciós kezelésként csupa-transz-retinsavat (ATRA) alkalmaznak valamilyen antraciklin típusú kemoterápiás szerrel (pl. idarubicin vagy daunorubicin) kombinálva[35]. Az ATRA hatására az érésben addig megrekedt promielociták tovább differenciálódnak. Az ATRA kezelés már önmagában is komplett remisszióhoz vezet[36], azonban a tartós gyógyulás eléréséhez szükséges antraciklinnel is kiegészíteni a kezelést. Az ATRA-hoz hasonló hatást fejt ki az arzén-trioxid is, melyet elsősorban visszaesést követően használnak[37]. Ha a visszaesés után alkalmazott kezeléssel sikerül ismét remissziót elérni, akkor csontvelő átültetés javasolt.
Az ATRA kezelés mellékhatásként egyes betegben kialakulhat az ún. ATRA szindróma, mely lázzal, testsúlygyarapodással, légzési nehészéggel, veseelégtelenséggel, alacsony vérnyomással járó potenciálisan életveszélyes tünetegyüttes[38]. Idejében kezdett dexametazon adásával az ATRA szindróma rendszerint jól kezelhető.
Az ATRA bevezetése a terápiába alapjaiban változtatta meg az akut promielocitás leukémia kezelését. A korábban nem túl jó prognózisú betegség, ma az AML legjobban kezelhető típusa, az 5 éves túlélés (ami egyúttal végleges gyógyulást jelent) 80% körüli[39][40]. A betegség korai szakban történő halálozása azonban továbbra is jelentős, ennek hátterében a betegséggel járó súlyos véralvadási zavarok (DIC) állnak[41].

Nem promielocitás AML kezelése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

AML gyerekkorban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ajánlott irodalom

  • (en) Swerdlow S.H., Campo E., Harris N.L., Jaffe E.S., Pileri S.A., Stein H., Thiele J., Vardiman J.W. (szerk.): WHO Classification of Tumours of Haematopoietic and Lymphoid Tissues (Fourth Edition), International Agency for Research on Cancer, 2008. Lyon, ISBN 978-92-832-2431-0
  • (en) Elaine S. Jaffe, Nancy Lee Harris, Harald Stein, James W. Vardiman (szerk.): Pathology and Genetics of Tumours of Haematopoietic and Lymphoid Tissues, World Health Organization, 2001. Lyon, ISBN 92-832-2411-6
  • Tulassay Zsolt (szerk.): A belgyógyászat alapjai, Medicina kiadó, 2007. Budapest, ISBN 978-963-226-072-3
  • Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): Patológia 1-2, Medicina kiadó, 2004. Budapest, ISBN 963-242-920-6
  • Daganatok.hu: A leukémia és típusai
  • Leukémia.lap.hu
  • A leukémia típusai – Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány

Hivatkozások

  1. ↑ Jemal A, Thomas A, Murray T, Thun M (2002). „Cancer statistics, 2002” (angol nyelven). CA Cancer J Clin 52 (1), 23–47. o. DOI:10.3322/canjclin.52.1.23. PMID 11814064.  
  2. ↑ Jemal A, Siegel R, Ward E, Murray T, Xu J, Smigal C, Thun MJ. (2006). „Cancer statistics, 2006.” (angol nyelven). CA Cancer J Clin 56 (2), 106-130. o. PMID 16514137.  
  3. ↑ Deschler B, Lübbert M. (2006. November). „Acute myeloid leukemia: epidemiology and etiology.” (angol nyelven). Cancer. 107 (9), 2099-107. o. PMID 17019734.  
  4. ↑ a b SEER Stat Fact Sheets: Acute Myeloid Leukemia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
  5. ↑ Aquino VM. (2002. February). „Acute myelogenous leukemia.” (angol nyelven). Curr Probl Pediatr Adolesc Health Care. 32 (2), 50-8. o. PMID 11951090.  
  6. ↑ a b Bennett J, Catovsky D, Daniel M, Flandrin G, Galton D, Gralnick H, Sultan C (1976). „Proposals for the classification of the acute leukaemias. French-American-British (FAB) co-operative group” (angol nyelven). Br J Haematol 33 (4), 451–8. o. DOI:10.1111/j.1365-2141.1976.tb03563.x. PMID 188440.  
  7. ↑ Duchayne E, Demur C, Rubie H, Robert A, Dastugue N. (1999. Janurary). „Diagnosis of acute basophilic leukemia.” (angol nyelven). Leuk Lymphoma. 32 (3-4), 269-78. o. PMID 10037024.  
  8. ↑ Vardiman JW, Harris NL, Brunning RD (2002). „The World Health Organization (WHO) classification of the myeloid neoplasms” (angol nyelven). Blood 100 (7), 2292–302. o. DOI:10.1182/blood-2002-04-1199. PMID 12239137.  
  9. ↑ Vardiman JW, Thiele J, Arber DA, "et al." (2009. July). „The 2008 revision of the World Health Organization (WHO) classification of myeloid neoplasms and acute leukemia: rationale and important changes.” (angol nyelven). Blood. 114 (5), 937-51.. o. DOI:10.1182/blood-2009-03-209262. PMID 19357394.  
  10. ↑ Sanz G, Sanz M, Vallespí T, Cañizo M, Torrabadella M, García S, Irriguible D, San Miguel J (1989). „Two regression models and a scoring system for predicting survival and planning treatment in myelodysplastic syndromes: a multivariate analysis of prognostic factors in 370 patients.” (angol nyelven). Blood 74 (1), 395–408. o. PMID 2752119.  
  11. ↑ National Cancer Institute, Myelodysplastic Syndromes Treatment (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  12. ↑ Harris N, Jaffe E, Diebold J, Flandrin G, Muller-Hermelink H, Vardiman J, Lister T, Bloomfield C (1999). „The World Health Organization classification of neoplastic diseases of the hematopoietic and lymphoid tissues. Report of the Clinical Advisory Committee meeting, Airlie House, Virginia, November, 1997” (angol nyelven). Ann Oncol 10 (12), 1419–32. o. DOI:10.1023/A:1008375931236. PMID 10643532.  
  13. ↑ Le Beau M, Albain K, Larson R, Vardiman J, Davis E, Blough R, Golomb H, Rowley J (1986). „Clinical and cytogenetic correlations in 63 patients with therapy-related myelodysplastic syndromes and acute nonlymphocytic leukemia: further evidence for characteristic abnormalities of chromosomes no. 5 and 7” (angol nyelven). J Clin Oncol 4 (3), 325–45. o. PMID 3950675.  
  14. ↑ Wong O. (1995. June). „Risk of acute myeloid leukaemia and multiple myeloma in workers exposed to benzene.” (angol nyelven). Occup Environ Med. 52 (6), 380-4. o. PMID 7627314.  
  15. ↑ Irons RD, Chen Y, Wang X, Ryder J, Kerzic PJ. (2013. October). „Acute myeloid leukemia following exposure to benzene more closely resembles de novo than therapy related-disease.” (angol nyelven). Genes Chromosomes Cancer. 52 (10), 887-94. o. DOI:10.1002/gcc.22084. PMID 23840003.  
  16. ↑ Bizzozero O, Johnson K, Ciocco A (1966). „Radiation-related leukemia in Hiroshima and Nagasaki, 1946–1964. I. Distribution, incidence and appearance time” (angol nyelven). N Engl J Med 274 (20), 1095–101. o. DOI:10.1056/NEJM196605192742001. PMID 5932020.  
  17. ↑ Evans D, Steward J (1972). „Down's syndrome and leukaemia” (angol nyelven). Lancet 2 (7790), 1322. o. DOI:10.1016/S0140-6736(72)92704-3. PMID 4117858.  
  18. ↑ Alter BP. (1996. October). „Fanconi's anemia and malignancies.”. Am J Hematol. 53 (2), 99-110. o. PMID 8892734.  
  19. ↑ Horwitz M, Goode EL, Jarvik GP (1996). „Anticipation in familial leukemia” (angol nyelven). Am. J. Hum. Genet. 59 (5), 990–8. o. PMID 8900225.  
  20. ↑ Gunz FW, Veale AM (1969). „Leukemia in close relatives--accident or predisposition?” (angol nyelven). J. Natl. Cancer Inst. 42 (3), 517–24. o. PMID 4180615.  
  21. ↑ Bonnet D, Dick JE. (1997. July). „Human acute myeloid leukemia is organized as a hierarchy that originates from a primitive hematopoietic cell.” (angol nyelven). Nat Med. 3 (7), 730-7. o. PMID 9212098.  
  22. ↑ Linggi B, Müller-Tidow C, van de Locht L, Hu M, Nip J, Serve H, Berdel WE, van der Reijden B, Quelle DE, Rowley JD, Cleveland J, Jansen JH, Pandolfi PP, Hiebert SW. (2002. July). „The t(8;21) fusion protein, AML1 ETO, specifically represses the transcription of the p14(ARF) tumor suppressor in acute myeloid leukemia.” (angol nyelven). Nat Med. 8 (7), 743-50. o. DOI:10.1038/nm726. PMID 12091906.  
  23. ↑ Melnick A, Carlile GW, McConnell MJ, Polinger A, Hiebert SW, Licht JD. (2000. December). „AML-1/ETO fusion protein is a dominant negative inhibitor of transcriptional repression by the promyelocytic leukemia zinc finger protein.” (angol nyelven). Blood. 96 (12), 3939-47. o. PMID 11090081.  
  24. ↑ Sangle NA, Perkins SL. (2011. November). „Core-binding factor acute myeloid leukemia.” (angol nyelven). Arch Pathol Lab Med. 135 (11), 1504-9. o. DOI:10.5858/arpa.2010-0482-RS. PMID 22032582.  
  25. ↑ Lo-Coco F, Avvisati G, et al. (2013. July). „Retinoic acid and arsenic trioxide for acute promyelocytic leukemia.” (angol nyelven). N Engl J Med. 369 (2), 111-21. o. DOI:10.1056/NEJMoa1300874. PMID 23841729.  
  26. ↑ Dombret H, Scrobohaci ML, Ghorra P, Zini JM, Daniel MT, Castaigne S, Degos L. (1993. Janurary). „Coagulation disorders associated with acute promyelocytic leukemia: corrective effect of all-trans retinoic acid treatment.” (angol nyelven). Leukemia. 7 (1), 2-9. o. PMID 8418375.  
  27. ↑ a b Döhner H, Estey EH, Amadori S, Appelbaum FR, Büchner T, Burnett AK, Dombret H, Fenaux P, Grimwade D, Larson RA, Lo-Coco F, Naoe T, Niederwieser D, Ossenkoppele GJ, Sanz MA, Sierra J, Tallman MS, Löwenberg B, Bloomfield CD; European LeukemiaNet. (2010. Janurary). „Diagnosis and management of acute myeloid leukemia in adults: recommendations from an international expert panel, on behalf of the European LeukemiaNet.” (angol nyelven). Blood. 115 (3), 453-74. o. DOI:10.1182/blood-2009-07-235358. PMID 19880497.  
  28. ↑ Germing U, Strupp C, Kuendgen A, Aivado M, Giagounidis A, Hildebrandt B, Aul C, Haas R, Gattermann N. (2006. Janurary). „Refractory anaemia with excess of blasts (RAEB): analysis of reclassification according to the WHO proposals.” (angol nyelven). Br J Haematol. 132 (2), 162-7. o. DOI:10.10.1111/j.1365-2141.2005.05853.x. PMID 16398650.  
  29. ↑ Craig FE, Foon KA. (2008. April). „Flow cytometric immunophenotyping for hematologic neoplasms.” (angol nyelven). Blood. 111 (8), 3941-67. o. DOI:10.1182/blood-2007-11-1205358. PMID 18198345.  
  30. ↑ Slovak ML, Kopecky KJ, Cassileth PA, Harrington DH, Theil KS, Mohamed A, Paietta E, Willman CL, Head DR, Rowe JM, Forman SJ, Appelbaum FR (2000. December). „Karyotypic analysis predicts outcome of preremission and postremission therapy in adult acute myeloid leukemia: a Southwest Oncology Group/Eastern Cooperative Oncology Group Study.” (angol nyelven). Blood. 96 (13), 4075-83. o. PMID 11110676.  
  31. ↑ Grimwade D, Walker H, Oliver F, Wheatley K, Harrison C, Harrison G, Rees J, Hann I, Stevens R, Burnett A, Goldstone A. (1998. October). „The importance of diagnostic cytogenetics on outcome in AML: analysis of 1,612 patients entered into the MRC AML 10 trial. The Medical Research Council Adult and Children's Leukaemia Working Parties.” (angol nyelven). Blood. 92 (7), 2322-33. o. PMID 9746770.  
  32. ↑ Cassileth PA, Harrington DP, Hines JD, Oken MM, Mazza JJ, McGlave P, Bennett JM, O'Connell MJ. (1988. April). „Maintenance chemotherapy prolongs remission duration in adult acute nonlymphocytic leukemia.” (angol nyelven). J Clin Oncol. 6 (4), 583-7. o. PMID 3282032.  
  33. ↑ Szczepański T, Orfão A, van der Velden VH, San Miguel JF, van Dongen JJ. (2001. July). „Minimal residual disease in leukaemia patients.” (angol nyelven). Lancet Oncol. 2 (7), 409-17. o. PMID 11905735.  
  34. ↑ Inoue D, Maruoka H, Takahashi T. (2010. August). „Clinical analysis and optimization of postremission therapy for acute myeloid leukemia patients with minimal residual disease as determined by flow cytometry.” (angol nyelven). Mediterr J Hematol Infect Dis. 2 (2), e2010020. o. DOI:10.4084/MJHID.2010.020. PMID 21415971.  
  35. ↑ Mi JQ, Li JM, Shen ZX, Chen SJ, Chen Z. (2012. August). „How to manage acute promyelocytic leukemia.” (angol nyelven). Leukemia. 26 (8), 1743-51. o. DOI:10.1038/leu.2012.57. PMID 22422168.  
  36. ↑ Huang ME, Ye YC, Chen SR, Chai JR, Lu JX, Zhoa L, Gu LJ, Wang ZY. (1988. August). „Use of all-trans retinoic acid in the treatment of acute promyelocytic leukemia.” (angol nyelven). Blood. 72 (2), 567-72. o. PMID 3165295.  
  37. ↑ Lengfelder E, Hofmann WK, Nowak D. (2012. March). „Impact of arsenic trioxide in the treatment of acute promyelocytic leukemia.” (angol nyelven). Leukemia. 26 (3), 433-42. o. DOI:10.1038/leu.2011.245. PMID 22422168.  
  38. ↑ Larson RS, Tallman MS. (2003. September). „Retinoic acid syndrome: manifestations, pathogenesis, and treatment.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Haematol. 16 (3), 453-61. o. PMID 12935962.  
  39. ↑ Wang ZY, Chen Z. (2008. March). „Acute promyelocytic leukemia: from highly fatal to highly curable.” (angol nyelven). Blood. 111 (5), 2505-15. o. DOI:10.1182/blood-2007-07-102798. PMID 18299451.  
  40. ↑ Grimwade D, Mistry AR, Solomon E, Guidez F. (2010). „Acute promyelocytic leukemia: a paradigm for differentiation therapy.” (angol nyelven). Cancer Treat Res. 145, 219-35. o. DOI:10.1007/978-0-387-69259-3_13. PMID 20306254.  
  41. ↑ Park JH, Qiao B, Panageas KS, Schymura MJ, Jurcic JG, Rosenblat TL, Altman JK, Douer D, Rowe JM, Tallman MS. (2011. August). „Early death rate in acute promyelocytic leukemia remains high despite all-trans retinoic acid.” (angol nyelven). Blood. 118 (5), 1248-54. o. DOI:10.1182/blood-2011-04-346437. PMID 21653939.  

Sablon:Mieloid neopláziák WHO


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akut_mieloid_leukémia&oldid=14023746”