Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre

Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. A Wikipédia:Referálás lapon javasolhatsz elkészült, ígéretes szócikket más szerkesztők számára áttekintésre. Kiemelkedő minőségű szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz.

Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha „saját alkotásodat” jelölöd...)

Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!

Vita

Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek

Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.

Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!

Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)

Javaslatok

Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.

Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!

Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.

(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)

---

Hegedűoktett

Összesen: 33 pont

Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)

• 5 elég szép cikk. még ezeket a pirosakat kidolgozod, ugye? :) külön tetszik, hogy saját jelölés, tegyél nyugodtan erre az íratlan szabályra :-) ha valaki emiatt levon pontot, én is elkezdek levonni a szavazataimból az összes olyan cikknél, amit nem a szerzője jelölt… Alensha  * 2005. október 15., 22:57 (CEST)
• 3 - szépnek szép, teljesnek teljes, de szerintem nem valami érdekes... Persze ez csak személyes vélemény.--Mathae V 2005. október 16., 12:27 (CEST)
• 4 - az önjelölés és a belefektetett munka miatt, de nem adok 5-öt, mert habár tényleg szép munka, azonban legalábbis nekem, nem nagyon érdekfeszítő. Ez viszont nem a szerzőt, hanem engem minősít. :) NCurse 2005. október 16., 14:31 (CEST)
• 4 Sajnos számomra sem elég érdekfeszítő a cikk, de ez lehet, hogy azért van, mert gőzöm sincs a témáról. :-( Filoma 2005. október 16., 19:42 (CEST)
• 4 Hogy mik vannak!! :-) Tetszik, bár kissé specifikus --Rodrigó ⇔ 2005. október 16., 20:10 (CEST)
• 3 Ugy velem, hogy volna a nagykozosseg szamara erdekesebb zenei cikk is. Ez tul technikai. Keves kep. De ertekes a befektetett munka. Szivesebben olvasgattam volna valami olyasmirol, amihez zeneszerzok es muvek is kapcsolhatoak. Biztatnam, NZS-t, hogy irjon, es jeloljon valamilyen popularisabb cikket is. --Math 2005. október 17., 11:25 (CEST)
• -5 - nem szabad licencű kép. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:13 (CEST)
• megjegyzés részemről lenne a vitalapon --Shenki 2005. október 19., 22:25 (CEST)
• 5. : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET) szép és érdekes(!), nem az volt eddig a bajotok, hogy túlságosan triviák lesznek a lexikonban? Könyörgöm, a Wikipédia vagyunk, nem az Ablak-Zsiráf!! A licenc-téma meg kit érdekel (amíg nem jelentkeznek a jogászok)? : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET)
• 2 Az eleje érdekes, aztán túl szakmai. Ráadásul még piros a kitalálók neve. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
• 5 szerintem nagyon jó és kéne - már megint - egy zenés szócikk az elejére! :-)) --Peda ☎ 2006. február 6., 21:24 (CET)
• 3 -- Címoldalra inkább a hárfa lesz jó. Ilyen szócikk is kell, de talán nem a címoldalra. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 15:47 (CET)

Fájl:Violin octet.jpeg

A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.

A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.

---

Naturizmus

Összesen: 27 pont

• 5 pont érdekes és szép téma. Leicester 2005. december 13., 22:16 (CET)
• 3 pont a sok piros miatt. :Nikita 2005. december 13., 22:27 (CET)
• 3 pont (ide képzeljetek egy fintorgásjelet) biztos a legmegfelelőbb címlaptéma? --NZs 2005. december 13., 23:19 (CET) ó, hát mi a baj ezzel? érdekes téma egy érdekes, sokakat érdeklő szokásról. nem pont ezeket vadásszuk a címlapra? vagy oda csak 900 éve meghalt emberek valók? Leicester 2005. december 15., 20:25 (CET) –– nem, oda csak zenészek, hangszerek és Pécs valók :D – Alensha 寫 词 2006. január 28., 13:53 (CET) Meg anyád. :-) --NZs 2006. február 6., 23:17 (CET)
• 4 pont azért nem adok rá annyit, mint Az ember tragédiájára, de ilyen cikkel dőlni fognak a látogatók...:) NCurse _üzenet 2005. december 16., 16:43 (CET)
• 4 pont ha lesz több kép, emelem ötre :) Data Destroyer 2005. december 16., 16:48 (CET)
• 5 pont már csak a meghökkentő téma is megéri, hogy címlapsztori legyen belőle! --Peda ☎ 2006. január 10., 12:44 (CET)
• 3 egész más, mint az ember tragédiája, de érdekes és szép cikk... lehetne, ha eltünnének a pirosok. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
• 5 pont egyetértek Pedával, a meghökkentőbb szócikk egyátalán nem baj, de lehet, hogy jobb lenne a nyár közeledtével feltenni, amikor nagyobb az aktualitása - Totya 2006. január 31., 11:55 (CET)

eltünt az a khmm, rendkívül érdekes fotó :) Minusz lesz ez :)) --Mestska 2006. február 27., 22:19 (CET)

naturisták strandon

A naturizmus vagy nudizmus jellemzően azt jelenti, hogy emberek meztelenül vannak együtt (általában vegyes nembeli) csoportokban olyan tevékenység végzése közben, amelynél a meztelenséget nem tartjuk szükségesnek. Ez néha nem teljesen nyilvános helyeken fordul elő, különösen az olyan országokban, ahol a nyilvános meztelen megjelenés törvénybe ütközik; a világ más részein viszont széles körben elfogadják. Azokat az embereket, akik a naturizmust vagy nudizmust gyakorolják, naturistáknak vagy nudistáknak nevezik. Némelyek úgy hiszik, hogy más emberekkel meztelenül együtt lenni szükségképpen mindig szexuális töltetű, és hogy a nudizmus erkölcsileg rossz vagy pornográf. A naturisták széles körben elutasítják ezt a nézetet.

Tipikus naturista tevékenységek a napozás és a sport, de számos naturista munka és hasonlók közben is jobban szeret meztelenül lenni, amikor csak a hőmérséklet és a társas helyzet lehetővé teszi (ideértve azt is, ha egyedül van).

---

FC Barcelona

Összesen: 22,9 pont

• 5 pont Szerencsére nem az "én" cikkem, úgyhogy szavazok. A története teljes, sok a kép, gyönyörű kezdőcsapat összeállítások, eredmények. NCurse _üzenet 2006. február 5., 15:24 (CET)
• 5 pont. A téma speciel hidegen hagy, de a cikk gyönyörűen meg van írva. Egy alapos átnézés azért ráfért, mert olyan volt, mint az állatorvosi ló, tele helyesírási hibával, kalapos ő-vel, fogalmazási hibával, jelen/múltidő-váltakozással, meg amit el lehet képzelni. Ez tényleg átment már egy referáláson? :) – Alensha 寫 词 2006. február 5., 16:48 (CET)
• 4,9 pont Nagyon cool, csak lehet, hogy a fél világ megsértődik, ha egy ilyen cikk kerül címlapra... Nekem mondjuk végül is mindegy... :-) --NZs 2006. február 5., 16:50 (CET)

Nem ment át, mert tojt bele mindenki. Engem viszont nagyon forrón érint a téma. Egy azóta eltűnt szerkesztőtársunk írta a történetet, és így jobb lett a cikk, mint az angol. A fél világ meg nem számít. FORZA BARCA! NCurse _üzenet 2006. február 5., 16:52 (CET)

• 3 pont - Ha egyszer a Real Madrid is kész lesz, az ennél több kell, hogy legyen, hogy késznek érezzem. Jó a cikk, de még lehetne részletesebb, és a játékosok közül is lehetne sok név kékebb. De azért itt és most: Hajrá Barca! (tegnap csúnya vereség lett a rekorddöntés helyett...) Leicester 2006. február 6., 18:49 (CET)
• 4 pont - nem értek a témához, de nekem tetszik a cikk; átfogó, tartalmas, de azért vannak benne "piros elemek" - Filoma 2006. február 14., 19:36 (CET)
• 4 pont Minden idők egyik legszebben játszó csapata Ez nagyon szubjektív. --Mestska 2006. február 26., 13:50 (CET)

:Nem baj, igazad van. :) NCurse _üzenet 2006. február 26., 13:53 (CET)

Az FC Barcelona Spanyolország Katalónia tartományának világhírű labdarúgócsapata. A klubot spanyol és svájci diákok alapították 1899. november 29-én, bizonyos Gualtieri Wild, a klubnak színt választó első elnök irodájában. Az alapítók – pontosan egy futballcsapatnyi ifjú – közül az egyesület majdani második elnöke, Bartomeu Terradas vásárolta meg az első szerelést. Gyakorlatilag ő mentette meg – mintegy kétezer pesetás „injekcióval” – 1902-ben az akkor még szegény klubot, és így lett presidente. Az alapítási ötlet viszont a svájci származású Joan Gamber nevéhez fűződik, aki amellett, hogy a hőskorban maga is futballozott a Barcelonában, négy különböző periódusban is elnöke volt az egyesületnek. (Ma is az ő nevét őrzi a klub hagyományos nyári tornája.) Az első nagy sikerkorszakát a húszas években élte meg a klub, akkoriban világklasszisok őrizték a kaput (Zamora, majd a legendás magyar, Plattkó Ferenc), illetve Samitier és Alcántara személyében a kor futballjának kiemelkedő egyéniségei tündököltek a csapatban.

---

Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band

Összesen: 16 pont

• 4 pont bár kicsit sok a piros, és a kép licence is necces, de ilyen jellegű cikk még sosem volt címlapon, és ez nagyon igényes és hosszú. Leicester 2006. február 7., 14:51 (CET)
• 5 pont én nem tartom neccesnek, ami hiányzik, nem annyira életbevágó, nkább csak esetleg kedvet ad az érdeklődőknek a cikkíráshoz. NZs
• 5 pont - egyetértek Nikita 2006. február 7., 15:19 (CET)
• 1 pont - Hogy lehet egy albumról ennyit írni... :) Viszont üres alcímek, nincs forrás, kevés link. NCurse _üzenet 2006. február 15., 07:26 (CET)
• 5 pont - csatlakozom NCurse véleményéhez :) --Mestska 2006. február 27., 22:15 (CET)
• -5 pont - üres alcímek a végén. -- nyenyec ☎ 2006. február 27., 23:03 (CET)

Fájl:Pepper's.jpg

Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band a címe a Beatles 1967-ben megjelent albumának. Gyakran nevezik a zenetörténelem legnagyobb hatású rockzenei albumának. A Rolling Stone 2003-ban összeállított, minden idők 500 legjobb albumáról szóló listáján az első helyen végzett. Felvételei 1966. december 6-án kezdődtek és 129 napig tartottak. Nagy-Britanniában 1967. június 1-jén, az USA-ban egy nappal később jelent meg.
Már rögtön megjelenésekor sikert aratott a kritikusok és a rajongók körében egyaránt. Minden tekintetben újító volt: a struktúrát, a felvételi eljárásokat és a borítót tekintve is. Hatása majdnem minden albumon érződött, ami utána jelent meg.
Az egyik legelső és legsikeresebb konceptalbum. Korábban az albumokra különböző dalokat pakoltak fel abban a reményben, hogy legalább egy sláger lesz közülük. Az új módszer művészi hatása azonnal érződött: a Who Tommy-jától majd minden Pink Floyd-albumon keresztül még olyan mai albumokon is, mint a Green Day American Idiot című műve.

---

Indonézia

Összesen: 25 pont

Nem csak azért, mert jelentős részét én csináltam, de szép hosszú, informatív cikk.

• 5 pont --Burumbátor 2006. február 14., 12:54 (CET)
• 5 pont, nagyon szép, részletes, képek is vannak, kevés a piros (bár ez engem amúgy sem szokott érdekelni...).--Mathae _{->Virtuális üzenetrögzítő} 2006. február 14., 13:08 (CET)
• 4 pont, Kicsit sok a piros még, de nem hiszem, hogy lehet többet, jobban írni a témáról. NCurse _üzenet 2006. február 15., 07:28 (CET)
• 1 pont 4 pont - nem a szócikk minősége miatt nem adok maximális pontszámot, hanem kicsit válaszként az előttem szólóra. Szerintem egy ország (főleg a világ 4. legnépesebb országa) szinte kimeríthetetlen téma kellene hogy legyen. Ehhez képest ez még elég kevés információ, bár igaz, hogy a más nyelvű wikipédiák Indonézia szócikke még gyérebb. -- Adapa 2006. február 15., 08:31 (CET)
• -3 pont Az angol térképért meg a piross linkekért. Nagyon szépen alakul, de még nem kiemelt szócikkk közeli. --Mestska 2006. február 26., 13:55 (CET)
• 5 pont Nagyon szép cikk, szerintem már kiemelt lehet. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2006. március 10., 14:14 (CET)
• 5 pont - Filoma 2006. március 10., 18:34 (CET)

Borobudur, a hinduk fő temploma Jáva szigetén

Az Indonéz Köztársaság (Indonézia, Republik Indonesia) független, demokratikus ország Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Jakarta (ejtsd: dzsakarta). A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim-többségű ország is. Az 1998-as gazdasági válság és a rúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményeként az 1967 óta kormányzó Suharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett. Indonézia ma a világ legnépesebb muszlim demokráciája. Az Egyenlítő vidékén elterülő Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, 18 100-nál is több sziget alkotja, amelyek közül kb. 6000-en élnek emberek.

---

Peking

Összesen: 35,2999 pont

Elkészült, lehet hogy a Földrajz portálon lehetne kiemelt.

• 4,5 pont --Burumbátor 2006. február 15., 06:53 (CET)
• 4 pont - nekem tele van kérdőjelekkel :), de szeretem az ilyen jól illusztrált, sok adatot tartalmazó cikkeket. NCurse _üzenet 2006. február 15., 07:29 (CET)
• 5 pont - milyen kérdőjelekre gondolsz? Szerintem mintaadó szócikk, annak a példája, amikor valaki nagyon ért egy témához és azt meg is tudja osztani másokkal. Épp ilyen információkat vár az ember egy hasznos enciklopédiától. -- Adapa 2006. február 15., 08:31 (CET)
• 4 pont - az építészetéről még szívesen olvasnék - Nikita 2006. február 15., 10:36 (CET)
• 4,7999 pont. Azokért a kérdőjelekért, amik a kínai betűk helyett mosolyognak ránk :). Egyébként simán öt pont, de ez itt divatos pontszám.--Mathae _{->Virtuális üzenetrögzítő} 2006. február 15., 17:27 (CET)
• 5 pont kicsit még tele van pirossal, mintha bárányhimlős lenne, de még javulhat. Minden városnak ilyen cikke kéne, hogy legyen< majdnem olyan jó, mint a Miskolc. Nálam látszanak a kínai betűk, a te arabod nem látszik, kötözködés helyett inkább azt csináld meg :) – Alensha 寫 词 2006. február 15., 18:20 (CET) viszont örülök, hogy sikerült divatba hoznom egy számot :)
• 5 pont - nekem nagyon tetszik - Filoma 2006. február 15., 19:30 (CET)
• 3 pont - Sok a piros, fontos dolgokról is (pl. látnivalókról szinte semmi nincs). A kínai nevek magyar helyesírása tutti rendben van? (Nem tudom, kérdezem). Amúgy klassz, jó irányba halad, de kicsit még lehetne polírozni. - Totya 2006. február 19., 01:58 (CET)

A Mennyei Béke Temploma

Peking Kína fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, Kína közigazgatási szerkezetében megegyezik a tartományokkal. Pekinget északról, nyugatról, délről és kis részben keletről Hopei tartomány határolja, míg délkeletről Tiencsin tartománnyal szomszédos.

Peking, népességét tekintve, Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. Az ország egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányban tucatnyi vasútvonal, közút és autópálya indul ki innen. Itt található a legtöbb nemzetközi légitársaság kínai központja is. Peking elismerten Kína politikai, oktatási és kulturális központja, míg Sanghaj és Hong Kong inkább gazdasági téren domináns városok.

Peking Kína Négy Ősi Fővárosának egyike.

---

Normannok

Összesen: 17.5 pont

• 5 pont - alaposan, sokoldalúan megírt szócikk és érdekes téma -- Adapa 2006. február 15., 10:24 (CET)
• 3.5 - Nikita 2006. február 15., 10:44 (CET)
• 4 - még nagyon sok a tiltott szín, de jobb, mint a többi wiki cikke. További pozitívum a sok kép. NCurse _üzenet 2006. március 20., 08:49 (CET)
• 5 pont --Mihalyia 2006. március 20., 09:05 (CET)

Hódító Vilmos két testvérével. Részlet a bayeux-i faliszőnyegről

• megjegyzés - jó lenne egy egysorosnál hoszabb bevezető/összefoglaló az elejére. -- nyenyec ☎ 2006. február 22., 23:14 (CET)

A normannok skandináv eredetű nép, amely nagy szerepet játszott Európa 10-13. századi történelmében. 911-ben egy Rollo nevű viking vezér nagy területet kapott a Szajna alsó folyásánál, amelyet ettől fogva Normandiának neveztek. Normandia jól szervezett állammá vált, a normannok felvették a kereszténységet, és átvették a francia nyelvet.

Guiscard Róbert normann lovag 1059-ben megszerezte a dél-itáliai Apulia és Calabria hercegségét, öccse, Roger pedig meghódította Szicíliát. Roger fiát 1130-ban II. Roger néven királlyá koronázták. Uralkodása alatt Szicília a legmagasabb színvonalat érte el mind a kultúrában, mind a művészetekben.

A normannok katonai sikereit Anglia meghódítása tetőzte be. Hódító Vilmos Hastingsnál 1066. október 14-én legyőzte az angolszászokat. Ezzel Anglia új uralkodóházat, új arisztokráciát, új művészetet kapott.

A normannok európai hírű oktatási intézményeket hoztak létre, a normann stílusban épült székesegyházak Európa legnagyszerűbb építészeti alkotásai közé tartoznak. A 13. század végére eltűntek a történelem színpadáról, angolokká, franciákká vagy éppen szicíliaiakká váltak.

Bartók Béla

Összesen: 27 pont

Mégmég csiszolom, de annyira már jónak tűnik, hogy szavazásra feltegyem. Ami főleg hiányzik az a két piros link az összefoglalóban, il.. hogy a műveik BB és Sz szám alapján is kereshetőek legyenek. (Megtörtént. --NZs 2006. március 17., 14:03 (CET)) Az évfordulóra (25-e) jó lesz. --NZs 2006. március 11., 22:30 (CET)

Szerintem a vége, amit most töröltünk kellene, mert az Amcsi évek is fontos állomás az életművében. --NZs 2006. március 11., 23:07 (CET)

Szerintem aki csak ezt a kis összefoglalót olvassa el, és az alapján szavaz, az ne is zsavazzon. ide tényleg elég egy rövid összefoglaló, és nem a fél szócikk Nikita 2006. március 11., 23:14 (CET).

• 4 pont - Gratula anon user, Shenki, NZS és mindazok akik részt vettek a cikk megírásában. Szép lett. Amit még szivesen olvasnék, az Bartók a magyar zeneművészetre tett hatásáról. Nikita 2006. március 11., 22:35 (CET) Pótolva. --NZs 2006. március 12., 11:37 (CET)
• 5 pont - Filoma 2006. március 15., 11:59 (CET)
• 5 pont - Az évfordulóra tényleg szép lenne!Hkoala 2006. március 18., 21:17 (CET)
• 5 pont --Mestska 2006. március 18., 22:10 (CET)
• –5 pont - jogsértő rész a szövegben, melyet át kell dolgozni. Leicester 2006. március 20., 08:41 (CET) - már egy ideje át van dolgozva. --NZs 2006. március 24., 20:29 (CET) valóban? ez itt pl mi? jobb lenne végre átírni, nem? Leicester 2006. április 2., 12:32 (CEST)

Kb. 1 mondat egyezés van. --NZs 2006. április 2., 12:44 (CEST)

• 5 pont - Egész, kerek cikk (holnap lesz az évfordulója, tényleg nagyon jó lenne kiemeltté tenni, de szorít a határidő) Gelányi Bence 2006. március 24., 17:07 (CET)
• 3 pont (a -2 oka: nincs a cikkben egy szó sem Balázs Béláról, akinek a jelentősége döntő a népzenéhez fordulásban; még egy név hiányzik: Lengyel Menyhért) OsvátA. 2006. március 25., 06:54 (CET)
• 5 pont - Szerintem megérdemli az 5 pontot, a fentiek ellenére, így is eléggé hosszú a cikk, ha egyéb kapcsolatairól is (Balázs B., Kodály Z., Lengyel M.), bővebben írna, a mennyiség tovább bővülne, de a minősége nem biztos, hogy javulhatna. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2006. március 25., 07:18 (CET)
• megj - "Az életmű fontosabb állomásai" rész a jelenlegi formájában szerintem nem jó. A fontos dolgokat bele kéne fogalmazni a szövegbe, a kevésbé fontosakat meg kivenni. A bevezetőben lehetne több arról, hogy miért jelentős. Vagy egyáltalán, hogy milyen jelentős! -- nyenyec ☎ 2006. március 25., 13:41 (CET) - javítva. --NZs 2006. március 25., 14:57 (CET)

Bartók Béla 1927-ben

Bartók Béla (1881. március 25. Nagyszentmiklós - 1945. szeptember 26. New York) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a kelet-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára.

Bartók kezdetben a klasszikus, ill. a romantikus zene jellegzetességeit sajátította el, ami nem véletlen, hisz' környezetében a zene ezen irányaival találkozhatott. Később - az 1800-as évek végi millenium és az általa fellángolt magyar nacionalizmus miatt - zenéjét hazafiasságának kifejezésére használta. Ráadásul ebben az időben ismerkedett meg Richard Strauss merészen új zenéjével, ami nagy hatással volt Bartók pályafutásának korai szakaszára. Amikor túljut Strauss hatásán, Liszt Ferencre, neki is a kései, akkor még alig ismert és még kevésbé méltányolt műveire figyel fel Bartók, és tudatosan vállalja ennek a hagyománynak folytatását. A folklórkutatás következményeként ez a népzenei nyelv teljesen beleépül zenéjébe, és nem csak azokba, amelyekben kifejezetten a népzene van előtérbe (értsd: népdalfeldolgozások, stb.).

Az 1920-as években újabb hatások érik művészetét, mégpedig időben több szádra egymástól lévő, és stilisztikailag is homlokegyenest ellentmondó stílusok: egyfelöl Arnold Schönberg és Igor Stravinsky újításaival (atonalitás, dodekafónia, stb), másfelől fokozott érdeklődéssel tanulmányozza és interpretálja a francia és olasz barokk zongoramuzsikát

---

Apollo-program

Összesen: 43 pont

• 5 pont – szép cikk, és végre valami tudományosabb is, mert nagyon elmentünk humán irányba :) – Alensha 寫 词 2006. március 24., 16:12 (CET)
• 4 pont - szép, de még bővíthető. Nikita 2006. március 24., 17:05 (CET) – már bővítettem Tom 2006. március 26., 18:58 (CEST)
• 5 pont – szép cikk, sok, gyakorlatilag teljesen kék hivatkozással. --Burumbátor 2006. március 25., 04:00 (CET)
• 4 pont - Filoma 2006. március 25., 17:24 (CET)
• 5 pont! - Hú, gyerekek, ettől leesett az állam. Hihetetlen szócikk-bokor van mögötte. -- Adapa 2006. március 25., 21:14 (CET)
• 5 pont - természettudományok rulez!! NCurse _üzenet 2006. március 26., 22:08 (CEST)
• 5 pont - Peppe83 2006. április 2., 10:23 (CEST)
• 5 pont - Villanueva 2006. április 3., 15:04 (CEST)
• 5 pont - Lily15 2006. április 3., 15:15 (CEST)

Az Apollo-program keretében repültek először emberek a Holdra (A képen: Edwin Aldrin, Apollo-11)

Az Apollo-program az első amerikai emberes holdprogram, melynek keretében 1969 és 1972 között 12 űrhajós járt a Hold felszínén. Már az első Apollo űrhajó repülése előtt tragédia történt. Az indítás előtti, földi tesztelések során az Apollo-1 kabinjában tűz ütött ki, és az ott tartózkodó három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee meghalt. A katasztrófa ellenére tovább folytak a előkészületek az első repülésekre. Hat tesztrepülés után 1968. októberében az Apollo-7 fedélzetén már űrhajósok is utaztak, igaz, csak Föld körüli pályán. 1968. decemberében az Apollo-8 már eljutott a Holdhoz, ahol pályára állt. Két újabb próbarepülést követően 1969. június 20-án az Apollo-11 holdkompjának személyzete, Neil Armstrong és Edwin Aldrin először szálltak le a Hold felszínére. A történelmi eseményt több millióan nézték végig a tévében. 1972-ig még öt alkalommal szálltak le űrhajósok a Holdra. Az utolsó három expedícióra (Apollo-15, -16, -17) elektro­mos holdautót is vittek magukkal. A program utolsó három küldetését törölték. Az egyetlen sikertelen holdraszállási kísérlet az Apollo-13 küldetése volt. A holdexpedíciók indítására a világ akkori legnagyobb hordozórakétáját, a Saturn-5-öt használták.

Az Apollo-program kiterjesztéseként 1973-ban pályára állt az első amerikai űrállomás, a Skylab. Az utolsó Apollo űrhajóval vettek részt az amerikaiak az Apollo-Szojuz-programban.

---

Közzétett összefoglalók

Lásd: Kiemelt szócikkek

Szerkeszthető

A kiemelt szócikkek sablonját mostantól minden „tapasztalt” szerkesztő szerkesztheti. Anonim és friss szerkesztők továbbra is csak a javaslat lapokat írhatják. Reméljük, így csökken az adminok terheltsége és a lap frissebb lesz. --grin ✎ 2006. február 22., 22:38 (CET)