Ugrás a tartalomhoz

Zalaapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TomcsyBot (vitalap | szerkesztései) 2012. április 23., 01:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek: Bot: portálsablonok helyesen)
Zalaapáti
Zalaapáti címere
Zalaapáti címere
Zalaapáti zászlaja
Zalaapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
KistérségKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterVincze Tibor[1]
Irányítószám8741
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség1626 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″
Zalaapáti (Zala vármegye)
Zalaapáti
Zalaapáti
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaapáti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zalaapáti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.

Fekvése

Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a GalambokZalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.

Története

Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.

1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.

1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.

1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.

Nevezetességei

Érdekességek

  • Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.[3]

Jegyzetek

  1. Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Találgatás Zalaapátiban: falubeli, esetleg átutazó a lottónyertes? (magyar nyelven) (html). Zalai Hírlap, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2011. július 11.)

Külső hivatkozások


Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei