Szerkesztő:Bennó/Archívum 42

LMBT-lista

Látom, hogy azt hazudtad, nem vagy itt, de azért is téged kérdezlek, mert azt biztosan tudom, hogy te nem harapod le a fejem.:) Szóval: Az LMBT-magyarok listája elég kotyvaszos és rémes! Nem az a bajom vele, hogy nem teljes, hanem hogy erőltetett módon mindenki rajta van. Ez így nagyon komolytalan, és még azoknak is gondja lehet vele, akik hibásan kerültek rá. A hivatkozásokra gondolok. Egyesek ugyanis ráírják a listára a neveket, és olyan hivatkozásokkal igazolják ezt, amiket átolvasva kiderül, hogy az illető éppenséggel nem tartja sem melegnek sem biszexuálisnak (és transzneműnek sem) magát. Az gond, ha ezeket leszedegetem? (Ld. Somát magyarázó hivatkozás.) Nos? – Assam^vita 2009. március 23., 00:29 (CET)

Már nézegettem néha a listákat, és számból vetted ki a szót, szerintem nagyon jó ötlet, ha nekilátol, és éppen úgy, ahogy vázoltad. A lista akkor ér valamit, ha jelent is valamit. Bennó^fogadó 2009. március 23., 13:12 (CET)

Bocs, hogy beleszólok, igazából nem tudom, mi váltotta ki a vitát (de láttam, hogy most ez a fő téma elég sok lapon), de szerény véleményem szerint ezt a szócikket úgy, ahogy van törölni kéne. Mégpedig azért, mert a szexuális orientáltság magánügy, nem tartozik senkire, bulvártéma és nem lexikonba való. Más kérdés, hogy az egyes szócikkekben legyen róla említés, ha ez annyira köztudott valakiről, de külön erre listát létrehozni, szerintem enyhén szólva túlzás (ezen az alapon arról is lehetne, hogy ki milyen szemű, kinek hány gyereke van, hányszor vált el, hányszor feküdt le a hitvesével, stb.), magyarán, az, hogy ki vallja magát buzinak vagy leszbinek és ki nem, legyen a saját szuverén dolga. – Mex ^plática 2009. március 23., 20:15 (CET)

Szerintem azért van ennek értelme, még akkor is, ha - mint mondod - magánügy, hiszen ha valaki felvállalja, akkor általában valamilyen célzatosság vezérli, valamit jelent, hogy ezt teszi. Aki valóban meleg, és valóban vállalja a melegségét, az örülne neki, ha tudná, hogy szerepel egy ilyen listán. Személyes tapasztalatom, hogy a melegség friss felismerésével jó, ha az ember nincs egyedül. Keresgél a neten, és megtalálja, hogy "jé, az xyz is, akit ezért/azért tartok nagyra, szóval ö is meleg - akkor tehát nem döl össze a világ". Meg is nézegetem, el is kezdem igazítgatni. És ne haragudj, de rád kell szólnom, hogy mi nem szeretjük ám, ha buzinak vagy leszbinek hívnak minket, és ez meg egy nem lexikonba való megfogalmazás! – Assam^vita 2009. március 23., 20:20 (CET)

Mexicanónak: lásd az LMBT-irányelvet, ami negyven kilométeres vita után alakult ki, és mielőtt felbolygatnánk, tessék elolvasni, ami akkoriban született. Emlékeim szerint az, amit mondasz, mind előfordult a vitában. De akármit is gondolsz most erről, vagy gondoljunk, az irányelv az irányelv, per pillanat az határozza meg, mi a teendő LMBT témájú lapokkal. Bennó^fogadó 2009. március 23., 20:28 (CET)

Hogy őszinte legyek, nem érdekel. Nem tartozom ebbe a kategóriába, nem foglalkozom vele, és továbbra is úgy gondolom, hogy ez magánügy. Persze, Assamnak igaza van abban, hogy kellenek ilyen oldalak, ahol a hasonló „beállítottságú” egyének egymásra találnak, de nem egy lexikonban. Vagy a melegek erre olyan büszkék, hogy azok?? Én nem lennék az, bár nem tudok az ő fejükkel gondolkozni. De ne menjünk ebbe bele, mivel nekem megvan erről az egészről a véleményem és nem akarok senkit megbántani vele. – Mex ^plática 2009. március 23., 20:37 (CET)

Éppen ezért írtam neked, hogy mielőtt belebonyolódnánk, rögzítsük, hogy az irányadó per pillanat az irányelv. A vele kapcsolatos egyet nem értések az irányelv vitájára tartoznak. Bennó^fogadó 2009. március 23., 21:41 (CET)

Én nem az irányelvről beszélek, hanem arról a bizonyos szócikkről. Egyébként meg röhej, hogy az infoboxból kiopertatjátok a magasság, szemszín stb. adatokat, ami tényleg sok embert érdekelne, de az, hogy ki meleg, az aztán baromira fontos, ugye? Csak megjegyzésképpen. – Mex ^plática 2009. március 23., 21:49 (CET)

Ha elolvasnád az irányelvet – amire több ízben bátorítottalak –, láthatnád, hogy éppen ezzel foglalkozik, illetve azzal, hogy mikor és milyen kontextusban fontos valakinek az LMBT volta. Amennyiben kimutatható, hogy működésére, pályájára, a róla alkotott vélekedésre hatással volt, nyilván fontos. Ha ugyanez kimutatható a szemszínről és a magasságról, akkor az is fontos. ;) Én egyébként nem volnék ellene az ilyen adatoknak, de az infoboxban való szerepeltetésük talán tényleg túlzás. Számos életrajzban foglal el fontos fejezetet a megjelenése, személyisége, de akkor nyilván a puszta adatokon túlmenően. Bennó^fogadó 2009. március 23., 23:13 (CET)

Sziasztok! Köszönöm a linket az irányelvekröl! Nem azt mondtam, hogy egymásra találás kell (nehezen tudnék rátalálni ezekre az emberekre), hanem azt, hogy olyan emberekröl van szó, akik valamiért vállalták, sajtóban hagyták vagy támogatták szerepeltetni ezt a személyes adatot. Gondolom, személyesen bármelyikük kérhetné, hogy ne szerepeljen a listán. Semmi értelme annak, amit arról mondasz, hogy a melegek büszkék lennének a melegségükre. Nem melegek vagyunk és erre büszkék, hanem melegek és büszkék abban az értelemben, hogy van méltóságunk, mint akárki másnak. Szerintem személyeskedö erröl vitatkozni, így be is fejezem. A magánvéleményed amúgy sem hiszem, hogy túlontúl fontos lenne a melegségröl...vitatkozhatnánk arról is, hogy büszkék-e a cigányok a hagyományaikra, de ez mit sem változtat azon, hogy él egy ilyen etnikum ebben az országban. Pardon, az elébb elfelejtettem bejelentkezni.– Assam^vita 2009. március 25., 22:09 (CET)

Jogvédett sablon

A Sablon:Jogvédettben ennek a sortörésnek mi a szerepe? (Nem egy gépen háromsoros lesz a szöveg, a második sorban egy szóval.) - Xbspiro ^vita 2009. március 23., 13:25 (CET)

Kiszettemaztat. :) Bennó^fogadó 2009. március 24., 13:03 (CET)

Tegyek Gömböcre egy duplikátum sablont? :P - Xbspiro ^vita 2009. március 25., 12:36 (CET)

Fogalmak

Operával kapcsolatos fogalmak vagy Operafogalmak? Mi legyen az új kategória neve? – Istvánka ^posta 2009. március 24., 17:52 (CET)

Szerintem az előbbi, az utóbbi egy olyan új összetétel volna, ami nem hangzik jól, és nem is használatos. Uff. Bennó^fogadó 2009. március 25., 11:59 (CET)

Köszi! – Istvánka ^posta 2009. március 25., 12:01 (CET)

Ajánlom figyelmedbe

{{User PIE-1}}   – Mex ^plática 2009. március 24., 19:15 (CET)

Na és kinél van ez kint? Bennó^fogadó 2009. március 25., 12:01 (CET)

Ókor userbox

Bennó! Nem volna kedved az Ókortörténeti műhely kis userboxában lecserélni a képet? Akkor én is szivesen kitenném. Mert így nem, sorry. És esetleg ha ókor - lehetne valami általános-ókoros. Ami egyetemlegesen utal az ó korra, nem kifejezetten a görög-rómaira... Hm? – eLVe ^hablaty:) 2009. március 25., 20:08 (CET)

Dehogyisnem volna lehetséges a kép lecserélése, A HOLTTESTEMEN ÁT!! Voltak már előtted is ilyen prűd viktoriánusok, akiknek kifogásuk volt a gyönyörűséges mozaik ellen, de eddig minden támadást visszavertem. Egyébként a görög-római vonatkozása már egy egyezség eredménye, az ókorportál ugyanis egyiptomi szimbólumot visel, így osztoztunk meg. Nem nagyon találtunk olyat, ami egyetemesen ókoros lenne, kíváncsi volnék az ötletre, olyanra, ami nem kultúrafüggő... (és nehogy valaki Hamurappival jöjjön, mert átharapom a torkát). | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 25., 23:25 (CET)

Mindig belekötnek szegény nagybotúba... – Alensha ^sms 2009. március 25., 23:56 (CET)

• Tőlem maradhat, legfeljebb nem teszem ki, az meg csak nekem fááááááááááááááááááááááááááááááj:))).

- Viktóriát nem elemezném (bár hogy ez „gyönyörűséges” lenne, azt erősen kétlem), de hogy ez a kép absz. nem fejezi ki az ókort, az hótziher. Ez egy római szegmentum, ha jól hiszem (tehát még a görögre se utal:).

- Szép az egyezség, s derék, ha két íly' dicső s nagy múltú nép közt köttetik, mint Hellász/Róma és Egyiptom --- de most megjelentek a színen a többiek is, s türemkednek befelé .

- Alexandriai könyvtár; a Fárosz a Nílus-mozaikról (az is mozaik); Behisztun; -- ez a 3 sztem egyetemleges. benne van minden. az ókor nagyszerűsége, bukása, a kapcsolatok,... hogy asztatnemongyammánhogy „egyetemlegesen szimbólikus”, mintegy metafórice értelmezve

- vagy rotáljon hetente. és akkor lesz havi egy hét fallikus szimbólum

„de eddig minden támadást visszavertem” -- eddig... – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 10:31 (CET)

Nem alkuszunk. Látom, neked is sikerült egyetemes szimbólumként elővezetni az egyiptomiakat, és még csodálkozol, mi itten a megegyezés akadálya. Várom a sokkal jobb ötleteket... Egyébként ezt a tündéri Mercuriust (ami még hótt vicces is) szimplán fallikusnak minősíteni egyszerűen fixált gondolkodásra vall... De hát mit csodálkozunk ezen, régóta tudnivaló, hogy élni és szeretni csakis a mediterránok tudnak... | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 11:58 (CET)

• Dehogynem. Alkuszunk. Éppen most folyik:)). Merthogy az ókor nem a szeretésről szól. Megjegyzem, Behisztun pl. nem egypt. És a könyvtár sem, mert a) poszt-Alexandroszi, b) a korban egyetemes, a Fárosz meg mint a 7 csoda egyike jöhet számításba. Én egyébként, ha ekora az ellenérzés egypt. iránt, a perzsák mellett raknám le a voksom. Egész jó helyen van, távol mindentől. Ugyanakkor minden ókori kultúrával megvan a kölcsönhatása. De nekem amugy lényegében mindegy. De ez a kép nem való egy ilyen nemes célú és jellegű portál élére. Ez a „szex az ókorban” portál nyitóképe lehetne . Na ennyit a prüdériáról...:)) Más kép kell. Vmi magasztos és méltó. És 10 az 1hez, h ha megjön, Alensha is támogatni fogja az érveket:). – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 13:39 (CET)

Mi az hogy nem a szeretésről szól? 1) nagyon is szól róla, 2) az ilyen megfellebezhetetlen kijelentésekhez nem ártana valami konkrétum... | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 20:08 (CET)

Az a kép már régebben is konfliktust okozott, én amellett vagyok, hogy cseréljük le, már csak Naszreddin Hodzsa mondása okán is :) Annyi minden jelképezhti az ókort, tényleg lehet mást, magasztosabbat találni. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 13:46 (CET)

• Nem ismerem ugyan a korábbi vitákat (bár sziv elolvasnám:))), de köszönöm a megerősítést. Egyébként sztem elsősorban is inkább a téma és maga a szó/kifejezés - ókor - tartalma miatt. Megérdelmelne vmi reprezentatívabbat. – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 15:01 (CET)

Nagy Sándor. Kína és Itália kivételével nagyjából az egész ókori világban érintett volt. De a róla készült mozaik római... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. március 26., 19:38 (CET)

No ez el is döntötte a kérdést: ősellenségünket mi latinok soha az életben nem vagyunk hajlandóak kiplakátolni, azt, aki alig gonoszabb a sátánnál. Amennyiben rája cserélitek, én eltüntetem a lapomról a júzerboxot. Ez volt eddig a legjobb ötlet? | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 19:53 (CET)

Maga csak ne söpörjön engem félre, már csak földrajzilag is közelebb vagyok az ókor minden elképzelhető korszakához, mint bárki a Wikipédián. (Btw. ha valakinek kell majd vmiről kép vagy szócikk, május közepétől beszélhetünk róla.) De tőlem lehetne valami asszír-babiloni (azaz mezopotámiai) is, azok is alázták egyszer-egyszer Anatóliát meg Egyiptomot meg Iránt... és hát ők tudták, hogy ők a világ közepe. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. március 26., 19:59 (CET)

És az hogy jön ide, hogy maga mihez van közelebb? Hol érdekel ez minket? Attól NS még egy görény, akik meg kedvelik, azokról ez önmagában se sok jót árul el... Ja és persze szó sem lehet róla, hogy ő bármit is kifejezzen saját magán kívül. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 20:12 (CET)

NS ráadásul elcsépelt. A nagyfa...lloszút viszont szerintem is le kéne cserélni. – Lily15 ^üzenet 2009. március 26., 20:01 (CET)

Ide is leírom, hogy nem ártott volna tájékozódnunk előbb, ugyanis a sablonba a kezdet kezdetétől be van építve egy 3-as paraméter, amivel le lehet cserélni a képet, így:

Ez a szerkesztő tagja az Ókorműhelynek.

, és ezzel máris a nyelvöltögető szerepel a helyén.

A kód ehhez így fest:

{{userbox/Ókorműhely-tag|3=[[Fájl:Pffffft-kalpagos.gif|22px]]}}

Csak arra kell vigyázni, hogy a második Ó nagy. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 20:08 (CET)

Kalpagos helyett: Bennó római tunikában, fején a kettős koronával, egyik kezében Aiszkhülosz Perzsák című művét tartalmazó pergamentekercs (egyszerre két nép kipipálva), másik kezében Damoklész kardja (úgyis szereti suhogtatni), lábán pedig Anatólia pora. Hirtelen ennyi. – Lily15 ^üzenet 2009. március 26., 20:13 (CET)

Remek! Ez lesz a legdemokratikusabb userbox!. – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 20:11 (CET)

• Saját ókort mindenkinek! – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 20:18 (CET)

Zimmy készített egy új sárga gombot

Leolvasható róla, hogy kik kérnek éppen segítséget. Így illesztheted be a szerkesztőlapodra:

{{Mentort-keresnek}}

Ez lesz belőle: A mentorkeresőket itt találod: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 19:15 (CET)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt képekre

Szia! Ha nem lenne gond, kérlek szavazz a jelölt képekre! Köszönöm Linathrash ^{Ide kell írni!} 2009. március 27., 19:33 (CET)

Kategória

Opera műfajok? Egybeírva, külön, kötőjellel (kis vagy nagy)??? – Istvánka ^posta 2009. március 28., 10:11 (CET)

operaműfajok, de sokkal inkább operai műfajok. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 28., 12:47 (CET)

Köszi! Itt van ám személyiségzavar – Istvánka ^posta 2009. március 28., 12:48 (CET)

Kategória:Skizofrén wikipédisták . Mami^rendelő 2009. március 28., 12:50 (CET)

Megint én:)

Opera-zeneszerzők! Kötőjel: ohne oder mit? – Istvánka ^posta 2009. március 30., 07:30 (CEST)

Szerintem simán operaszerzők, nem köll bele a zene, a librettistákat úgyis külön meg szokjuk különböztetni. Az operaszerző az a zeneszerző. Hm? Bennó^fogadó 2009. március 30., 15:31 (CEST)

Köszi! . A következő paradicsomlevet én állom – Istvánka ^posta 2009. március 30., 15:48 (CEST)

Allap

Szia, köszi az üzit. Azért kérdeztem, hogy áttehető-e az allap, mert tavaly 2x törlésre került (az akkor még relatíve kevés) külső hivatkozás miatt. Gregorik ^vita 2009. március 31., 10:17 (CEST)

Na ez az: Data Destroyer speed delete-elte az általad IS jóváhagyott Gregorik András szócikket, bizonyára átnézés nélkül, mivel a cikk új változata tele volt nemtriviális, hasznos forrásokkal, de gondolom, ezért is adtad áldásod rá. Visszaállítható a cikk, vagy mi lesz a sorsa? Előre is thanks. Gregorik ^vita 2009. március 31., 13:43 (CEST)

Köszi, inkább várok a helyreáll. eljárással, míg újabb cikkek jelennek meg (1-2 hónap), aztán majd megkérlek rá, h. please indítsd be. :) Gregorik ^vita 2009. március 31., 14:43 (CEST)

Na, ezt még hadd másoljam be ide DD talkpage-éről (mert sztem igazságtalanul járt el, elnézést tőle), aztán lenyugszom :).

DD: "Ma már az ad ki könyvet, aki akar (szemben a 15-19. századdal), ha olyan kedvem van, az én csapnivaló verseim is megjelenhetnek (ezzel nem a te munkád minősítem, félre ne érts). A szócikkel várni kell még. Ha nem egy, hanem több, sok könyved jelenik meg, rendszeresen publikálsz lapokban, a forgatókönyvedből film lesz, s egyre több független forrás foglalkozik veled úgy a neten, mint a hagyományos forrásokban (kritikák, tanulmányok), akkor szerintem semmi akadálya a cikknek."

G: "Nos, ez magánvéleményként tiszteletben tartandó, de egy Wikipedia-admin hitvallásaként használhatatlan: megszegi a WP:Notability, (azaz [1]) majd' összes pontját és joggal vádolhatna más admin visszaéléssel. Nézzük csak: a Gregorik-cikk 3 interjút linkelt be, ezek egyike az Index irodalmi mellékletében jelent meg, a másik a szub.hu artportálon, a harmadik a nembulvar.hu kultúrportálon. Ez eddig 3 nemtriviális forrás, továbbá significant coverage from reliable sources. További két cikk jelent még meg Gregorikról az Index mellékletében (2 hosszabb regényrészlet és összegzés), mégegy összegzés az olvasonaplo.hu-n, a többi blogos bejegyzés. Mindent összevetve: WP:Notability teljesítve, de ezt figyelmen kívül hagytad és a szubjektív, eléggé légbőlkapottnak tűnő szempontjaid v. kedved alapján vetetted Speedy Delete(!) alá a normál cikket. Szóval itt nem Gregorik a hunyó, hanem Data Destroyer. Köszi, hogy elolvastál." Gregorik ^vita 2009. április 1., 00:01 (CEST)

Helyesírási kérdés

Halihó!

Írtam egy e-mailt néked Bennó pajtás, de nem válaszoltál. Tudnál segíteni az itt felmerülő kérdésben? Egybeírás-különírás...

Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. március 25., 22:42 (CET)

Ezek szerint nem tudnál segíteni? :-(

Légy szíves... Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. március 31., 21:04 (CEST)

Elnézést a késedelmes válaszért: a folyó ár külön írandó (lásd pl. OH. 719a), a továbbképzett alakjai is: folyó áras. Változatlan áras ugyanígy. Ezekben semmiféle jelentésmódosulás nem következett be, ami indokolná az egybeírást, a folyó és a változatlan azt jelenti e szavak jelzőjeként, amit egyébként (folyó átvitt értelme: változó, alakuló, zajló). Ezek nem összetételek, nem jelentéstömörítők, egyszerűen jelzős szerkezetek. Bennó^fogadó 2009. április 1., 23:32 (CEST)

Találóskérdés

Mester, te hogy magyaráznád meg az ieu. *dw- > erk- változást az örményben? (Én már tudom a megoldást, csak kíváncsi vagyok a te változatodra is.) – Mex ^plática 2009. március 28., 20:12 (CET)

Fogalma sincs, szabad a gazda! Bennó^fogadó 2009. április 1., 23:31 (CEST)

SER vs.ESTAR

A rejtély megoldva, nincs itt semmiféle következetlenség, kérem: [2] Az alapvető kérdés nem az, hogy állandó, vagy átmeneti tulajdonságról beszélünk-e, ez csak egy másodlagos következmény bizonyos esetekben. A kardinális kérdés az, hogy az adott melléknév inherens jellemzőt jelent-e (ami ebből következően állandó), avagy valamilyen folyamat, változás, átalakulás által létrejött tulajdonságról van-e szó (ami lehet átmeneti, vagy sem!). Például está casado azért está és nem es (az ember elsőre azt gondolná, hogy hát miért, házas ember, az állandó tulajdonság), mivel nem úgy született senki, hogy házas, hanem megházasodás eredményeképpen lett az. Még egy példa: la comida está deliciosa azért está, mert az ételt elkészítették valamiből, nem csak úgy finoman termett. Bevallom, én is csak most értettem ezt az egészet meg. – Mex ^plática 2009. március 30., 18:49 (CEST)

Azért nézd meg a linket, hogy jól értelmezem-e. – Mex ^plática 2009. március 30., 18:51 (CEST)

Úgy néz ki, és akkor ez végtére is pontosan megfelel az etimológiából következőknek, hiszen az estar voltaképpeni jelentése válik vmivé (előáll a stare ilyen értelmű használatával, lásd még pl. exsisto, amiben szintén a sto reduplikált töve van), a ser-é pedig van (esse). Hiszen akkor ez nagyon érdekes. Köszönöm szépen! :) Bennó^fogadó 2009. március 30., 19:03 (CEST)

Yo soy un hombre sincero

De donde crecen las palmas...

 :) Kivételek nélkül nem lenne szép az élet, ne c'est se pas? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. március 30., 19:11 (CEST)

Ööö, és ez miért lenne kivétel? Ser sincero, mindig is így mondták, inherens tulajdonságnak tekinthető. – Mex ^plática 2009. március 30., 19:35 (CEST)

Én finomítanék az inherencián, mintha inkább az az árnyalat lenne fontos, hogy van v. vált valamivé (vanás és levés, ugye ), márpedig sincero nem válik az emberből, hanem van. ;) Bennó^fogadó 2009. március 31., 11:43 (CEST)

Pontosan erről van szó, kimondtad a végszót. (Tulajdonképpen én is erre gondoltam, csak nem tudok olyan szépen fogalmazni; egyébként mintha valami ilyesmi is le lenne írva a DPD magyarázatában.) – Mex ^plática 2009. március 31., 12:06 (CEST)

Eszembe jutott, hogy még mit akartam még mondani. Van egyetlen eset, amikor mindkét igét (sőt, még az habert is, bár normatíve nem helyeselt) lehet használni, illetve használják, azonos értelemben (a teljes káosz esete), nevezetesen, amikor arról van szó, hogy valahányan lenni; pl. ’Tegnap este négyen voltunk a vacsoránál’:

• Anoche éramos cuatro cenando.
• Anoche estábamos cuatro cenando.
• Anoche habíamos cuatro cenando. (Mexikóban)

Mindhármat használják, szabál nincs. – Mex ^plática 2009. április 1., 10:41 (CEST)

Monitoring

Szia, Bennó! Elkezdtem a Kálvin János cikk tatarozását, mert elég kezdetleges állapotban volt és közeledik a születésének 500. évfordulója. Ránéznél néha a munkálatokra? Üdvözlettel – Hkoala 2009. február 7., 15:18 (CET)

Az alapvető tatarozás kész, de szeretném a cikket kiemelt szintre, majd az évfordulókor kezdőlapra vinni. A cél érdekében várom az sasszemű kritikusokat. – Hkoala 2009. február 14., 19:38 (CET)

Nem akármilyen vállalás, és nem akárhogy jó lenne. Meglássuk, mit tehessünk. Az évfordulóra amúgy is készülnöm köll, azon belül még jól is jöhet (kellemest a hasznossal). További szép napot! Bennó^fogadó 2009. február 14., 20:38 (CET)

Köszönöm, hogy "belistáztad". Rajtad kívül szóltam még Pasztillának, Mártinak és Misibácsinak is. Hátha lesz belőle gálickő – Hkoala 2009. február 14., 20:41 (CET)

Félve bár, de feltettem kiemelt-jelöltnek. Nem türelmetlenségből, hanem azért, mert így is csak kb. március közepén fog sorrakerülni és május végéig tart majd a procedúra. Közben kissé rendbetettem Szervét Mihály cikkét is, ha érdekel és van időd, akkor örömmel veszem ott is a javításokat. – Hkoala 2009. február 16., 21:28 (CET)

Akaratomon kívül megvezettelek: már lekerült a várólistáról. Pedig megnéztem, hogy hat cikk van előtte és melyiknek mikor jár le a szavazása a fejléc szerint, de akkor biztos rosszul értelmeztem. Ugyan nem szeretnék erőszakoskodni, de azt sem szeretném, hogy a cikk esetleg súlyos hibákkal kiemelt legyen, úgyhogy kérlek, nézzél rá kellő időben. – Hkoala 2009. február 20., 07:56 (CET)

Héber

Köszi, megnéztem. Pontosan így van. Nincs egyetértés, se sztenderd, sőt, sztem nem is lesz, mert nem is lehet. Lassan elkészülök én is - többek közt pont ezért is ilyen lassan, sose gondoltam, hogy ez ilyen fogós lesz - abból majd kiderül (remélem:)), hogy miért. S bár ilyen egyszerű lenne, mint e lapon - tapsikolnék kis kezemmel.:)) (mert hogy olyat, hogy »móloch«, meg „Mákábeus”, tudtommal nem írunk:-). (Zárójelek közt jegyzem meg, hogy az összes közül a magyar zsidó a legvariábilisebb, a leglazább (v. -trehányabb:) átírás.) Szivesen megmutatnám, ami eddig van, de nem merem:))). Majd ha minden egybe lesz. Addig még kinlódok rajta kicsit. Onnantól majd ti fogtok. .

Egyébként a probléma két különböző dolgot érint: a) a szokványos héberről-magyarra átírást, b) ami még nekem is új: a már átírt (pl. angolra) nevek lemagyarítását. Ehhez jön, hogy két angol van (a sima meg az izráeli), plusz a különféle nyelvváltozatok (askenázi, szefárd, izráeli,...). Uh ugyan jól elviccelgetek rajta, de csődközelben érzem magam:)) – eLVe ^hablaty 2009. április 3., 19:24 (CEST)

Egy befejezetlen mondat tavalyról

"A magyar nyelv nagyszótára utolsó kötete a tervek szerint 2031-re készül el. Bármit is fog tartalmazni a tizennyolc kötet, bármily tudományos alapossággal készül is: mire teljesen összeáll a sorozat, inkább lesz emlékmű, mint használati eszköz. A közbeeső huszonhárom évet meg majd kitölti a piac mindenféle pótlékkal ..."

Szerénységem - (meg a wikiéberség ... :) - tiltja, hogy a gondolat szerzőjét és pláne fellelhetőségét megjelöljem, de annyit azért hozzátennék: bár mostanra már csak huszonkettő évünk maradt a talán gyümölcsözőbb alternatív utak meglelésére, ha ezt a huszonkettőt úgy osztjuk be, hogy egy évet még még vakarózunk, aztán hetet gondolkozunk, hetet dolgozunk, hetet meg napozunk, akkor még mindig hamarabb készen leszünk ... :))

Egyben biztos vagyok: az állami hivatal és az utcanép közti sávban lapulnak valahol a működőképes megoldások. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 3., 19:25 (CEST)

A mindennapi betevő kérdés viszont az, hogy az ilyesmik miért csak vonszolódnak, és lehetséges-e finoman egybeterelni a nyájat, és milyen eszközökkel, azaz legfőképp milyen reálisan elérhető (privát) előnyök felmutatásával ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 3., 19:53 (CEST)

Francia segítség

Megtennéd, hogy a Lingua franca cikk táblázatába beleírod a francia megfelelőket? Néhány nagyon egyszerű kifejezés lenne. Köszi. – Mex ^plática 2009. április 5., 16:57 (CEST)

Kők

Bennó!! Stop plíz!:))

Ezt már be akartam írni a részeges helyesírókba, mert absz nem vagyok otthon ebben a kő-helyesírásban, de a kérdés: ezek azért tulajdonnevek, nem? Tehát pl. Keselyű sztélé (vagy -sztélé), mert egy darab van belőle. És ugyanilyen oknál fogva Fekete(-)sztélé. (A kötőjelezéssel problémáim vannak.) (Jelzem, bár ugye a multkor lebölcsiseztél:)))), amit sztoikus nyugalommal viselek:))), hogy sztem ebbe Alensha is bele fog szólni, ha egyszercsak palermói kő lesz a Palermói kőjéből. Hm? – eLVe ^hablaty 2009. április 5., 20:43 (CEST)

Ezek nem tulajdonnevek, hanem megnevezések (köznapi példa: hajdani általános iskolám, ebből csak 1 van, de ez nem tulajdonneve neki, hanem megnevezése, hasonlóképpen állunk a rosette-i kővel; a Somogyi Béla utcai általános iskolával [kivéve, ha vmiért ez lesz a hivatalos neve is]). Általános téveszme, hogy az egyediség a tulajdonnév volt fő ismérve, ez nem ígyen van. A sátánból is csak 1 van, mégis kisbetű.

Alenshának pedig már régen több esze van annál, semhogy a helyesírási lobbival leálljon csatázni. ;) Bennó^fogadó 2009. április 5., 20:56 (CEST)

Nemnem, a Sátán az igenis tulajdonnév, és nagybetű. Ahogy az Isten is a kereszténységben. – Mex ^plática 2009. április 5., 21:08 (CEST)

Jó, hogy szóltál, máris javítom. ;) Nem, a sátán pici, tessék pl. megnézni az OH.-t. 1257a. Isten neve is kizárólag tiszteleti okokból nagy, a tulajdonnév volta erősen kétséges, de amikor akként alkalmaztatik, nyilván nagy. Bennó^fogadó 2009. április 5., 21:15 (CEST)

Én úgy tudtam, hogy ez egy vallási alak, ahogy Jézus Krisztus, így tulajdonnév, minthogy az Isten is tulajdonnév, kivétel, amikor olyan értelemben használjuk, hogy valaminek az istene a mitológiában. Megnéztem az OH-t, de ez esetben nem értek vele egyet: szerintem a köznevesített forma az ördög lenne. – Mex ^plática 2009. április 5., 21:21 (CEST)

Hmm, Bennó! A Sátán egy ördög, az ördögök legfőbbike ... egy elnevezett démon! Kata ^vita 2009. április 5., 21:18 (CEST)

Valóban, sőt vádlót jelent a neve is már, mégsenem tulajdonnév ü. Bennó^fogadó 2009. április 5., 21:24 (CEST) "A Biblia szerint a sátán azonos az „ördöggel” (vagyis az ördögök fejedelmével). A középkor óta gyakran azonosítják Azazellel, Belzebubbal, Beliállal, Samaellel, Mefisztóval, Luciferrel és a Bibliában vagy a pogány mitológiákban szereplő más démonokkal és istenekkel is." - őket is átírod kisbetűsre? Kata ^vita 2009. április 5., 21:22 (CEST)

Nem, Luciferék, Belzebubék és társaik névvel rendelkező angyalok, akik ókor azonosítva vannak a sátánnal. Bennó^fogadó 2009. április 5., 21:24 (CEST)

Ld még: Őrnagy őrnagy. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 5., 22:18 (CEST)

Szerintem a Sátán pont úgy lehet kicsi és nagybetűs is, mint az Isten, és eLVe melléfogott, mert a palermói kő szerintem is kicsi. Viszont a Keselyű-sztélé szvsz kötőjeles, mert különben az jönne le belőle, hogy keselyűből van. Abból elég nehéz volt sztélét faragni már az ókorban is, olyannyira, hogy azóta se próbálták. – Alensha ^sms 2009. április 5., 23:58 (CEST)

• Oppá. Nagy szakadékot érzek alattam:))). Mondjuk az én nyelvérzékem (már az a csöpp, ami még ezek után megmaradt:) mást mondana, de szóltam neki, hogy csitt!, úgyhogy nem ellenkezek:), lényeg, hogy valaki keresztülszántotta a témát. Az viszont érdekelne, hogy akkor a jövőre nézve a „kő, sztélé, sírkő, monolit” és hasonlók egybe, külön vagy kötőjellel írandók-e. (S ha kicsi a palermói kő, mért nagy a Keselyű-sztélé?:)

Azt meg lehetne nézni, hogy a Niger lapis Festus szócikk nevébe kell-e a Festus? Én ezt a kő-lapon „Lapis niger”-ként írtam, mert mindenütt így szerepel. – eLVe ^hablaty 2009. április 6., 07:54 (CEST)

A lapis niger is kicsi, bár az egy fokkal nehezebb kérdés, a Festus vsz. nem része a névnek (csak a birtokosa ;). Bennó^fogadó 2009. április 6., 13:59 (CEST)

Ok, Te írhatod kicsi betűvel, Én pediglen írom naggyal, aztán majd irthatod utánam :P:):):) Kata ^vita 2009. április 6., 11:55 (CEST)

A palermói is kicsi, meg a keselyű is kicsi. Ha lesz kis időm, leírom értelmesen, hogy miért, addig tessék nem kapkodni, egyébként meg tessék megbízni bennem. ;) Katának: te csak írd naggyal, attól nem dől össze a világ, maximum ha oda jutunk, egyszer lehet, hogy ki lesz cserélve. Bennó^fogadó 2009. április 6., 13:57 (CEST)

Nekem Csokonayt és Őfelsége :) C'est la vie... - a világ már épp cserélődik, de sebaj, 3 hete elindult felfelé a tőzsde! :P - ehhez képest apróság a Sátán kisbetűje és a vacak köveké is. Kata ^vita 2009. április 6., 14:02 (CEST)

tipp

Mindössze tippet adtam neki, hol bolondozhatja ki magát és akkor legalább elkerüli a wiki vizeit. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. április 6., 18:57 (CEST)

Re: Természetes és mesterséges

Az én értelmezésem szerint a pidzsin, fogalmazzuk inkább úgy, sem természetes, sem mesterséges nyelv, hanem valahol a kettő között. Azért nem természetes, mert ezt anyanyelvként nem beszéli senki, és azért nem mesterséges, mert nem is tudatosan találták ki, hanem a körülmények szülték. Tehát én úgy nevezném, hogy természetes úton létrejött mesterséges nyelv, míg a kreol teljesen természetes, mert rendelkezik anyanyelvi beszélőkkel (a fő különbség pontosan ez a kettő között). – Mex ^plática 2009. április 6., 19:19 (CEST)

Ez szellemes megkülönböztetés volna, csakhogy össze nem tartozó kritériumokat vegyít. Az elsődleges v. másodlagos nyelv voltának semmi köze ahhoz, hogyan keletkezik egy nyelv. Mesterséges csakis attól lehet, ha a keletkezése körülményei mesterségesek, itt pedig erről szó sincs. Nem szerencsés egy bevett nyelvészeti terminust minden külön értesítés helyett egészen más jelentésben használni. Azt viszont semmi sem tiltja, hogy több szempontból vegyél szemügyre valamit. A mesterséges/természetes 1 szempont, az elsődleges/másodlagos nyelv volta egy teljesen másik.

Ha két természetes nyelv keveredéséből kialakul egy harmadik, mellyel e kettő beszélői értenek szót egymással, az nem lesz attól mesterségessé, hogy egyik társaság sem elsődlegesként beszéli. Nem szerencsés keverni a szezont a fazonnal. Bennó^fogadó 2009. április 6., 20:03 (CEST)

Térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Ez valamelyik cikkben le van írva, amit javítani kéne, vagy egyáltalán hogy került elő? Nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna valahol, ez csak az én laikus gondolkodásom. – Mex ^plática 2009. április 6., 20:16 (CEST)

Közben utátanéztem: egy szerkösszefoglalóba írtad be az eretnek gondolatot, onnan kaptam föl. Bennó^fogadó 2009. április 6., 20:29 (CEST)

Ja, igen, de cikkbe azért nem írtam le. Még annak kéne utánanézni, hogy ennek miért lingua franca lett a neve. A külföldi wikiben is csak annyit ír, hogy a németet hívták így latinul, majd ezt a nyelvet, de arról egy szó sem szól, hogy mi volt ennek az oka. Legalábbis gondolom én, hogy nem azért neveznek el valamit valahogy, mert csak. – Mex ^plática 2009. április 6., 20:38 (CEST)

görög sziget

Szia, Bennó! Van itt egy régebbi kérdés: Vita:Kiosz. – Hkoala 2009. április 7., 08:00 (CEST)

A sátán nagyságáról

Vállalva a kockázatot, hogy helyesírásellenes elhajlónak leszek bélyegezve, az, hogy a Sátánt személynek vagy dolognak (és ennek megfelelően köznévnek vagy tulajdonnévnek) tekintjük, koncepcionális (azaz teológiai) és nem helyesírási kérdés, bármit is mondjon róla a Szentírás. (A cikk egyébként eszményi jelölt a horror sablonra.) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 7., 16:50 (CEST)

1. Nem egész értem, minek szögezed le ezt, ami teljesen egyértelmű ugyan, de történetesen mi a Szentírás talaján állunk. ;)
2. Melik cikkről van szó? Az OH.-ról szóló volna horrorisztikus állapotban? Bennó^fogadó 2009. április 7., 18:08 (CEST)

Csatlakozom! Íme egy kitűnő téma - especially for you! Kata ^vita 2009. április 7., 16:55 (CEST)

Olyannyira Tgr, hogy míg evangelical eredetű, de magyar nyelvű szövegekben nagy biztonsággal névelő nélkül és nagybetűvel futunk össze Őveleségével, addig a "történelmi" protestáns egyházak vad összevisszaságban írnak minden lehetséges változatot. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 18:16 (CEST)

Ha egyértelmű, akkor az is egyértelmű. hogy nem az OH-t kell követnünk ebben, hanem az éppen tárgyalt teológiát. És nyilván azért szögezem le, mert nekiálltál nagyiparban kisbetűsíteni (ami végülis nem rontott a helyzeten, mert előtte se volt semmi koncepció, de azért sosem árt tisztázni a potenciális félreértéseket). A horror a Sátán szócikkre vonatkozott. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 7., 19:31 (CEST)

Na ez viszont már például egyáltalán nem egyértelmű. A WP-nek is van helyesírása, és lehet sátánista és egyéb egyházi kiadványokénak is. Megtehetik egyházi kiadók, hogy a Misét naggyal írják, mert nekik úgy tetszik, ezt azonban mi többnyire nem fogjuk követni. Egyébként nem "nagyiparban" kisbetűsítettem, hanem egyetlenegy cikkben. El tudok képzelni olyan helyesírási argumentációt, ami vitába száll az OH. álláspontjával, ilyet azonban eddig nem vezetett elő senki, és azután is kérdéses, hogy mihez fogjuk tartani magunkat. Egyelőre azonban nem kérdéses: az OH.-hoz. Bennó^fogadó 2009. április 7., 19:36 (CEST)

• Az OH., csak az én területeimet nézve, egyrészt vicces, másrészt igénytelen(!!) és a kor eme vívmányaihoz (most ezt komolyan értem a netre meg wikire) használhatalan. – eLVe ^hablaty 2009. április 7., 19:46 (CEST)

Örülnék, ha ezt részletesebben is kifejtenéd, mert így sommásan, meg ne haragudj, nagy ökörségnek tűnik. Milyen területedre gondolsz? Az OH., ha volt már a kezedben, tudhatnád, természetesen nem találta fel pl. a héber átírást, hanem azt hebraistáktól kérte be, és hasonlóképpen járt el minden szakterületen. Igénytelenségnek ezt nem nevezném.

Ami meg a kor vívmányait illeti, nem tudok róla, hogy az interneten másképpen néznének ki a szavak, mint bárhol másutt, vagy hogy a neten az ellipszilon ne elből és ipszilonból állana... Mégis mire gondoltál? Ami a szókincse frissességét illeti, 2004-es, nem mondható éppen avultnak, egyébként készül új kiadása. Bennó^fogadó 2009. április 7., 20:00 (CEST)

Másrészt pedig nem is a hivatalos, akadémiai helyesírás. Hasznosnak valóban hasznos az egyszerű triviális helyesírási kérdésekben. De az ilyen esetekben valóban nem azt kéne követni. – Mex ^plática 2009. április 7., 19:53 (CEST)

Mex: Legalább te ne keseríts ökörségekkel. Olvasd már el az OH.-ról szóló cikket. A legakadémiaibban akadémiai. Bennó^fogadó 2009. április 7., 20:00 (CEST)

Igazán az néz ki majd szépen, ha írunk kívülről az egyes felekezetek tanairól (kisbetűvel), meg idézünk mellé (nagybetűvel). – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 20:09 (CEST)

Ez csak akkor furcsa, ha nem gondolsz bele. Nem föltűnőbb, mint amikor gondozatlan helyesírású szöveget idézünk a gondozottban. Nem fültűnőbb, mint hogy egy szépen szerkesztett oldalon egy trehány tipográfiájú könyvet idézünk pdf-formátumban. ;)

Mellesleg érdekelne, hogy ha valaki úgy képzeli, mindig igazodnunk kéne a témául szolgáló izék aktuális szokásaihoz (miért is?), az vajon úgy gondolja-e, hogy az olyan felekezetekről szólva, melyek a sátán elé nem tesznek névelőt, a névelőt is le kéne hagynunk? Bennó^fogadó 2009. április 7., 20:15 (CEST)

Olvasd egy hétig, és már el se tudod képzelni névelővel! ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 20:21 (CEST)

eLVe, csak óvatosan: OH-t kritizálni a Wiki ortodoxabb fórumain (WP:HELYES, helyesírási kocsmafal, Bennó vitalapja) minimum anathema sit kategória :-)

A "sátán" szót a különféle felekezetek különféle jelentésekben használják: egyes jelentéseknél a kisbetűs alak a helyesírásilag korrekt, más jelentéseknél a nagybetűs. Mivel nem lehet minden sátán mellé egy teológust állítani, az OH szerkesztői valahogy eldöntötték, hogy általában, a köznapi szóhasználatban melyik alak a javasolt (közbevetett megjegyzés: nekem úgy tűnik, a helyesírás nem elhanyagolható része arról szól, hogy kínkeservvel próbálnak szubjektív döntéseket objektívnek feltüntetni, ami kifejezetten kártékony dolog, mert tévhiteket kelt a helyesírás természetével kapcsolatban; erről egyszer ajánlottam egy zsadonbé cikket, aminek nagyon örültél, de a lényegét mintha nem értetted volna meg), és ezt kézenfekvő dolog követni, amikor semleges kontextusban használjuk a kifejezést. De amikor éppen az egyik felekezet sátánfogalmát írjuk le, miért ne az ő írásmódjukat használnánk (névelőt is beleértve)? Jehova tanúi helyett se írunk Jahve tanúit, pedig biztos sokkal korrektebb lenne helyesírásilag. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 7., 20:17 (CEST)

A Jahve/Jehova választás jellegzetesen NEM helyesírási kérdés, arról nem beszélve, hogy a szezont már megint nagyon kavarjuk a fazonnal. Jehova tanúinak ez a választott neve, aminek van egy helyesírása, ami történetesen abszolúte akadémiaálló.

Ami azt a bizonyos cikket illeti: nekem sokkal inkább úgy tűnik, hogy te nem értetted, miről szól. DonB az egyik legvadabb akadémista közel és távol, mindössze csak arra figyelmeztet a cikkében, hogy ez nem (elsősorban) erkölcsi kérdés. Magyarán mondva, hogy akik becsületük védelmében védik a nemakadémiai álláspontjukat, értsék meg, hogy nem a szüzességről és a feddhetetlen erkölcsökről vagyon szó, hanem csak egy lehetőség szerint következetesen érvényesítendő rendszerről. Sajnos azonban sokan vannak, akik becsületükbe gázolásnak veszik, ha netán kiderül, hogy a helyesírásuk nem akadémiaálló. ;) Ilyen a WP-n is sok van.

Ami az objektivitást illeti: a konkrét alakok megállapításában mindig van értelmezés, tehát ennyiben tényleg szubjektív elem. Ez azonban megintcsak legfeljebb azoknak probléma, akik nem a helyén kezelik a helyesírást, hanem erkölcsi bizonyítványnak. Éppen azért, mert az értelmezés egy érzékeny terület, ragaszkodunk mindig ahhoz, hogy egy-egy alakot mindig meg lehessen indokolni.

Ami pedig azt illeti, hogy felekezeti helyesírásokat kövessünk adott kontextusokban, erre térjünk vissza később. Bennó^fogadó 2009. április 7., 20:29 (CEST)

A magyar helyesírás nem a logikáról híres… mennyivel logikusabb a spanyol! Ott egy név az név és nagybetű, akárminek a neve (Satanás, Dios stb.), nem bonyolítják, ha történelmi esemény, ünnapnap neve, akkor is név és nagybetű. Nincs az, mint itt, hogy ilyen név és olyan név, ezért hol így írjuk, hol úgy, hanem név, nincs tovább. – Mex ^plática 2009. április 7., 20:24 (CEST)

• Nagyon egyszerű az indoklás. Ha a WP:HÉBER-en az OH-ból csak ennyi jött ki (és itt egyáltalán nincsenek kétségbevonva a lap összeállítóinak képességei, sőt!), akkor az sírnivaló. • Egyébként pedig csak azt mondom: ez sem kőbe vésett. Alakul. Változik. Ezért igenis más a net. Bár ezt ma már leírtam itt. Ezeket a részeket az OH-ban gyorsrendelésre megírták (történetesen ismerem, hogy kik, ezért mondok gyorsrendelést; mert hogy ennél profibbak is tudtak volna lenni, az biztos). – eLVe ^hablaty 2009. április 7., 20:47 (CEST)

Én nem ellenőriztem, hogy csakugyan ennyi van-e benne, mindenesetre az OH. Komoróczy Szonjára hivatkozik. A kőbe vésésre: a szabályzat nem nagyon alakul (bár épp most talán majd fog), a konkrét alakok viszont mindig értelmezés tárgyai.

A net és az írásgyakorlat egymásra gyakorolt hatására nézvést pedig megbocsáss, de az ,hogy igenis más, nekem érvnek és példának is kevés. Ha ez egy megérzés a részedről, nem ártana tán valami példákokkal és részletekkel alátámasztani. Bennó^fogadó 2009. április 7., 20:55 (CEST)

Példát máris mondok én: cedilla. A modern nyomdai nyelvben ezt használják, az interneten ezt használják, a számítógépes szövegszerkesztésben is ezt használják, mivel ez az eredeti alak, nem pedig az elavult cédille-t 50 évvel ezelőttről, mert akkor még csak a francia és a német volt nyelvszámba véve. Mégis kierőszakoltad, hogy az utóbbi legyen a szócikk neve. – Mex ^plática 2009. április 7., 20:57 (CEST)

A WP mint igényes alkotás számára természetesen az írott sztenderd lesz a mérvadó, az pedig leginkább a nyomtatott korpuszból ismerhető meg. Ami a cédille-t illeti, te pusztán a hasadra csapva közölted ezt a megérzésedet a modern nyomdai nyelvről meg a netről, indulatos magánvéleményed kivételével semmiféle alátámasztással nem tudtál szolgálni hozzá, se egy mérés, se egy korpuszvizsgálat.

Én történetesen csakis franciás formájában ismertem, és minden forrásunk szerint így használja a nyomdai nyelv. Az, hogy te nem érted, mit jelent vándorszónak lenni, és hogy sajátos elképzeléseid vannak avulásról, valamint hogy nyelvi sovinizmust keversz egy egészen másról szóló történetbe, az magánügy. Tiszta szerencse, hogy nem a te tájékozottságod az egyetlen kritérium, különben a WP valóban áldozatául esne szerkesztői teljességgel esetleges műveltségének. Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:02 (CEST)

Tudod, hogy kimondottan kedvellek, és számos tehetségednek is örülök, de a tájékozottságod meglehetősen féloldalas, amit ráadásul indulatos végignemgondolással szoktál párosítani, és tájékozódásod forrásait egyedülinek kiáltva ki. Ez nem az igazi. Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:14 (CEST)

Értem, szóval fejlődjünk visszafelé az elavult nyomtatott irodalom alapján. Ez a felfogás a baj, Bennó, nem veszed észre? A nyomtatott irodalom sem támaszkodik az internetre, csak a 100 éves nyomtatott hagyományokra, ez pedig szépen gátat szab a fejlődésnek. – Mex ^plática 2009. április 7., 21:11 (CEST)

Az írott nyelv mindig is az írott sztenderdet követte, ami egyel konzervatívabb a beszéltnél. De ki mondta, hogy az baj? Ami meg azt illeti, hogy a nyomtatott irodalom ne támaszkodnak minden elérhető forrásra, ezt megint a te átfogó tájékozottságodból merítetted? Maradjunk abban, hogy visszatérünk rá, ha hozol hozzá szakirodalmat. Ez akkora sületlenség, hogy foglalkozni se érdemes vele. Mit gondolsz, te pupák, a neten ugyan honnan származik a sok bölcsesség? Feltöltött nyomtatott forrásokból, nyomtatásban is publikáló szerzők tollából stb. stb.

A fejlődésnek maximum az önmagában bízó műveletlenség szabhat gátat, a tájékozódás aligha. A nyomtatás hagyományai egyébként nem 100 évesek... Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:24 (CEST)

Tudod mit? További jó vitatkozást. Nekem van más dolgom is. – Mex ^plática 2009. április 7., 21:38 (CEST)

Szerintem is így lesz jobb. És legközelebb kezdd inkább tájékozódással hőzöngés helyett. Ez még csak vitának se volt nevezhető, ahhoz ugyanis hiányzott a kiinduló föltétel: a vita tárgyával kapcsolatos minimális tájékozottság. Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:46 (CEST)

"természetesen az írott sztenderd lesz a mérvadó, az pedig leginkább a nyomtatott korpuszból ismerhető meg"

Így könnyű, Bennó ... :))

(Megkérdezni azér szabad: a netes ákombákomok mér is nem vétetnek írásszámba?) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 21:05 (CEST)

Vétetnek, de nem minden elővigyázat nélkül. Először is meg kell különböztetni gondozott és nem gondozott szöveget, (a nyomtatott korpuszban ELVILEG csak az előbbiek lehetnek), másodszor tudományos igényű vizsgálatnak kell alávetni az előfordulásokat ahhoz, hogy levonjunk belőle bármit. Nem tudom egyébként, miféle közhiedelem tartja ennyire az élettől elmaradottnak a tudományt, mindenesetre alaptalanul. A netes korpusz vizsgálva van bőszen, és többek között a Nemzeti Szövegtár is hasznosítja. Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:14 (CEST)

Tudod mi ezzel az tudományosan vizsgált előfordulással a trükkös? A példányszám. Hogyan súlyozod? Egy TótaW dilit letöltenek negyvenezerszer, a hozzárakott nóném kommenteket húszezerszer, és kisebb nagyobb darabjait bepakolják tizennyolc blogba, amit összesen letöltenek .... : az hány előfordulás?

Egy gondozott "népszerű tudományos" könyvet meg megvesz száz városi könyvtár, egyetemig bezárólag kétszáz iskolai, meg hatszáz magánember. Aztán hogy melyik hányszor "olvasódik el", vagy mennyit rostokol a polcon, az megint csak hány előfordulás?

Nyelvében él a nemzet - olvában él a szöveg. Hm? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 21:28 (CEST)

Zárójel: a nyelvnek az írott nyelv is része... (Egyébként nem tudom, miből gondolod, hogy egy nyomdászati szakterminus használatos voltát a bulvársajtóból kéne megállapítani inkább, mint a szakirodalomból ;). Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:46 (CEST)

Megint keveredik legalább két dolog.

1. Tóta W. szövegei gondozottak, maga a nagy donB gondozza őket.
2. A korpuszvizsgálat szempontjából Tóta W. írása is egy előfordulás, és Böffen Tihamér jegyzete az alsópiripócsi Hírharsonában ugyancsak egy előfordulás.

A helyesírás szempontjából pedig mindkettő érdektelen, az ugyanis nem előfordulási alapon működik. A korpuszvizsgálat a nyelvhasználat miatt érdekes elsősorban. Ha azt szeretném tudni, hogy fordul-e elő irodalmi igényű szövegben mondjuk az el kell lesz menjek típusú szerkesztés, akkor meg tudom nézni. Ez azonban nyilván nem helyesírási kérdés. Bennó^fogadó 2009. április 7., 21:35 (CEST)

Somogyi lankák neveltjeként volt szerencsém gyün és gugyul idiómákkal sűrűn megtűzdelt, és ugyanakkor határozottan irodalmi igényű szöveggel összeösmerkedni. Nyomtatásban!

A vaktában bedobott példám kilövése a nagydonbévél - nem épp elegáns érvelés, te is tudod. Mint ahogy az sem igazán válik a nyelvtudomány dicsőségére, ha a nyelvhasználatot döntően a pénzért írókon méricskélik, ám közben kutyába se veszik az iromány tényleges hatókörét.

Biológiába beleszagolt ember számára égbekiáltó tudományos kontárság az előfordulás és a egyedszám (abundancia) egybemosása, sőt magának a kérdésnek a zárójelbe tétele. De hát ezt a feszélyérzetet nem itt fogjuk feloldani, az egészen bizonyos ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 21:53 (CEST)

Úgy amúgy meg érdemes azon filózni kicsikét, hogy az első helyesírások vajon miből állottak elő, ha nem az előfordulások alapos tanulmányozásából ... ? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 21:58 (CEST)

Na de ki mondta, hogy a magnós fölvételek nem a korpusz része? Dehonnem. Csak szögin tudománynak mégis kell valami dokumentum. Az, hogy te sokat hallottad, kevés nekije, ha nem tudsz prezentálni némi dokut. De tényleg ne keverjük a helyesírási szempontú vizsgálódást a nyelvhasználatival. A különbség nagyjából olyan, mint amikor a rendőrség vizsgálja a KRESZ-szerűséget (és nem érdeklik az egyedieskedő megoldások ), vagy amikor néprajzos vizsgálja a nászrítusokat. Ami meg a darabszámot illeti, a nyelv azért nem egészen úgy működik, mint az ipari termelés vagy a populáció biztonságos egyedszáma. Előfordul, hogy egyetlen nagy presztízsű szövegből elterjed valami, meg olyan is, hogy millárdos tételben előforduló szokás kikopik.

Helyesírás története: az egy nagyon érdekes terület, kezdjük ott, hogy latin betűs ábécére kellett alkalmazni. Folytassuk ott, hogy sokáig nem volt standardja. Aztán mondhassuk, hogy amikor meg lett, mindenféle meggondolások játsztanak közre, ezek ott le vannak írva. És nem, már akkor sem az előfordulások volt az (egyetlen) alap mindenben, különben nem zajlott volna a rettentő ipszilonista-jottista vita. Elvi kérdés volt ez akkor is, a javábul. Így lett belüle az AkH. alapelvei, melyek le vagynak írva számos helyen. Bennó^fogadó 2009. április 7., 22:11 (CEST)

• Én alapvetően teljesen egyetértek veled, Bennó, mindenben. Amit én mondok az csak (sőt csak:)) az, hogy ezek a bizonyos hivatalos irányelvek rendkívül le vannak maradva a valóságtól. Amely valóság viszont már nem ökrösszekéren ballag. Az jelenleg sokkal inkább itt van, mint máshol - és ez is írott. Sőt. Ez szembesül először olyan ellentmondásokkal és tesz kísérletet a kiküszöbölésükre és egységes megoldásukra, amire eddig még más nem. Így értettem, hogy más, progresszív módban, nem elhatárolódólag:). Egyébként csak a héberhez tudok szólni, de abban pl. egészen nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű kérdések, mint amik itt a wikin előfordulnak, meg sem fogantak a szerkesztők - s így a cikkírók fejében sem. S ha kell konkrét példa, ám legyen: a héberben 20-21 magánhangzójelölés létezik. Az OH.-ban mennyi van? 15.

De ezen a kései órán már inkább azt mondanám: Sejj, igyunk rá!:)) – eLVe ^hablaty 2009. április 7., 21:57 (CEST)

Én ezt értem, csa nem értek egyet a megállapításoddal. Magam is azt tapasztalom, hogy a net és a WP is rendkívül felgyorsította ezeknek a problémáknak a kiderülését, és sokat tesz az egységesítésért és a kohézióért is, ill. azért, hogy szembe kelljen nézni egy csomó mindennel, amivel nem volt muszáj, de 1) ezek a problémák eddig is léteztek, 2) szóba is kerülnek rengeteg helyen, csak azok nem érik el egymást, és nincs mindig rögzítve. Műhelyről műhelyre vannak szokások és hagyományok. Én ebben nem elavulást látok, hanem felgyorsulást, amit egyébként a közhiedelemmel ellentétben nagyon is éberen figyelnek a tudományos testületek, és reagálnak is rá. Az OH. szerkesztői például tudomással bírnak a WP helyesírási kocsmafaláról is. (És az index helyesírási fórumairól is, hogy csak néhányat említsek). Ez nem két valóság, hanem egy. A tudományos világ szereplői ugyanúgy nethasználók, mint bárki más, és ezt önkéntelenül, de direkt és reflektálva is érvényesítik a munkásságukban (pl. netes szótárak, digitális korpuszok). Csak az gondolja ezügyben elmaradottnak a tudományt, aki nem műveli. Bennó^fogadó 2009. április 7., 22:11 (CEST)

Köszönöm a KRESZT, tökéletes példa arra, hogy az elv mennyire az esetleges gyakorlat szülötte. Ültem ugyanis pesti utakon száguldozó londoni illetőségű autó anyósülésén, és ne tudd meg azt a tehetetlen érzést, amit a járda felüli oldalon kuksoló sofőr kéjes vigyorral újra meg újra kiváltott belőlem ... :)) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 7., 22:24 (CEST)

• Oké. Ez most hasznos infó volt. • De most ez a lépéstartásos-összeállás ez jó nekem vagy rossz? Mert már egészen picire összehúzódzkodtam:) S mi ez, ha lehetne róla bővebben... – eLVe ^hablaty 2009. április 7., 22:28 (CEST)

Re: személyeskedés

Csak nyúúúúúgodtan . Én is lenyúltam, mégpedig P/c kollégától – Istvánka ^posta 2009. április 8., 07:56 (CEST)

utolsó kérés

Biztosan igazad van a lényeget illetően is, meg a rám aggatott jelzőket illetően is, de kérlek, javítsd át a megszólítást, mert abban nagyon nincs igazad. – Hkoala 2009. április 10., 10:48 (CEST)

Nem "aggattam" jelzőket rád, maximum magadra vetted őket. Ahogyan én is magamra vettem a Bennó sosem okosodom meg, ha csak kinyilatkoztatsz és nem magyarázol – mondat élét, meglehet, rosszul értelmeztem a hangsúlyát, nekem kimondottan kellemetlenkedőnek tűnt... Egyszer el tud szakadni a cérna. Nem magyarázok, csak ha kedvem van hozzá, és fenntartom, hogy a minimálisnál több erőfeszítést tehetnének jópáran elemi szintű ismeretek elsajátítására (vagy nem elemi szintűekére, ha kíváncsiak rá). A vizsgáztatásszerű rohamkérdésekből azonban elegem lett. A WP-n a WP:HELYES előírja az akadémiai normához igazodást, tessék tájékozódni, miben is áll ez a norma. A "nem értem" az csak akkor jogos válasz, ha próbálkozott az ember előbb a megértésével, nem pedig akkor, ha a polcról se hajlandó leemelni egy k*va nyelvtankönyvet, neadjisten megnézni a WP-cikkben, mi a tulajdonnév, a földrajzi név stb. meghatározása.

El tudok képzelni olyan tisztességes hozzáállást, ami azt mondja, hogy 1) "én ehhez nem értek, ezért ráhagyom másokra", meg egy olyat is, hogy 2) "én ehhez ugyan nem értek, de a homo wikipedicus szellemisége jegyében szeretném megérteni, ezért erőfeszítéseket fogok tenni". A kettő kombinációjából adódó "én ehhez nem értek, de erőfeszítést aztán nem vagyok hajlandó tenni, hanem aki érti, az lesz szíves mindent elkövetni, hogy én úgy is megérthessem, hogy a kisujjamat se mozdítom érte, mert különben nem lesz elég WP-kompatibilis", ezt a helyzettel való visszaélésének hívják. Ha jókedvem van, akkor ez se zavar, de talán ne ugráltassanak... Akinek nem tetszik valami az akadémiai normából, vagy nem ért valamit (inkluzíve a nyelvtani alapfogalmakat...), az lesz szíves előbb tájékozódni, aztán már a kérdésekkel is érdemes foglalkozni. Nem hiszem, hogy a WP-kompatibilitásnak az volna a csúcsa, hogy öt-hat olyan szerkesztő igyekszik mindennemű erőfeszítés nélkül elbírálni egy fizikai szakcikket, aki az erő fogalmának fizikai definíciójával sincs tisztában. Ez erőpazarlás, a részükről meg vétek. Béke. Bennó^fogadó 2009. április 10., 12:46 (CEST)

Hmmm... úgy tűnik rossz gyógyszert vettél be és paradicsomlé helyett Bloody Maryvel küldted le... A stílus maga az ember, szól a mondás, nem lenne jó dolog csalódni benned. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 10., 13:02 (CEST)

Köszönöm a javítást, ugyan engem csak a birtokos személyjel bántott (nem vagyok a tulajdonod), de így is jó. Az Úr áldjon meg. – Hkoala 2009. április 10., 13:38 (CEST)

Szerinted tehát az angyalom, galambom és társai, valamint a tanítóm és egyebek birtokos személyjele azt van hivatva kifejezni, hogy ezek mind a beszélő „tulajdona”? Avagy a birtokláson kívül egyéb olyan kötődési formák, melyek a jelek szerint hasonló szerkezetben nyernek kifejezést, nem is léteznének? A barátom a tulajdonom? (A nyelv szerencsére okosabb a használóinál...) Bennó^fogadó 2009. április 10., 18:25 (CEST)

Kötőjel

Kellemes Húsvéti ünnepeket kíván: Vadszederke, Húsvéti palacsintákkal!

Speciális, multifunkcionális tüskésnyúl Bennónak, húsvétra - eLVe ^hablaty 2009. április 10., 18:05 (CEST)

Szia!

Lenne egy gyors kérdésem, ami sok sportcikket érint, de valahogy sehol sem egységes. Hogy írjuk helyesen:

• A csoport vagy
• A-csoport vagy
• A–csoport?

Köszi előre is. – Warmuz ¤ vita 2009. április 10., 11:31 (CEST)

Mindenképpen külön, ez a csoportnak a jele, nem a típusa: A csoport, ahogy az óvodában: Szivárvány csoport stb. ;) Bennó^fogadó 2009. április 10., 12:36 (CEST)

Köszi. Biztos lógtam az oviból, amikor a csoportok besorolását végezték. – Warmuz ¤ vita 2009. április 10., 12:45 (CEST)

Mi lesz az értelmiségiekkel, a kultúrkritika specialistáival?

Ez itt nem a reklám helye, hanem a megosztásé! :)

"A jövôben a hagyományos értelmiségi könnyen az új strukturális munkanélküliség sorsára juthat. Ez veszélyes dolog, mivel véget vetne a kultúra és kritika közti nem felhôtlen - de a modernitásban szakadatlan kapcsolatának."

Húha. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 20:04 (CEST)

kritika

(Hiszed-e, hogy a pirosságát nem lestem előre - csak utólag? Freud in action a "közösség"-ben?! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 20:11 (CEST)

KB – BG

Azt hiszem KB user erre a szerkesztésére gondolt, amit visszaállítottam. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 10., 22:41 (CEST)

Vélemény a felhasznált és ajánlott források szerkezetéről

Nincs kedved belepofázni? Ha hívnak, jössz. Érdekelne a véleményed, sok mindenben dűlőre jutottunk Karmelával, de a legutóbbi javaslatával meglepett, még játszanom kell vele, hogy megismerjem, de kíváncsi vagyok, te mit látsz benne. Pasztilla 2008. december 30., 00:34 (CET)

Na, tényleg nem jössz? Pasztilla 2008. december 30., 21:51 (CET)

Ezer bocsánat, mára kimerített az olaszországi helyzet (jut is eszembe, ránézhetnél)! Holnap mindenképpen benézek, addig tartsátok melegen a vacsit. ;) Bennó^fogadó 2008. december 30., 21:55 (CET)

Én ahhoz egy szikrát sem értek, úh. bölcsebb távolmaradnom az ügytől. Pasztilla 2008. december 30., 22:04 (CET)

Továbbra is rendületlenül várom, hogy megjelensz, és elmondod a magadét. Pasztilla 2009. január 5., 09:19 (CET)

De most tényleg. Igazán. Pasztilla 2009. január 5., 17:07 (CET)

Mostaztánmárténylegigazán!! Bennó^fogadó 2009. január 5., 17:50 (CET)

De most ez komoly. Tényleg. Pasztilla 2009. január 5., 17:54 (CET)

Azt meséltem már neked, hogy be tudom állítani a botomon (kedves, hűséges jószág), hogy minden óra nyolc perckor megjelenjen itt és elhelyezzen egy random sürgetőszócskát a vitalapodon? Izgi, nem? Pasztilla 2009. január 6., 23:32 (CET)

Moldova vs. Moldávia

Bocsáss meg az ismételt zavarásért, csak egy ismerősöm kérdezte, hogy Moldovát miért így hívják/írják, amikor Moldáviaként hallotta többször. Te járatos vagy a Földrajzinév-bizottság döntéseiben, gyanítom ezt is ők intézték. Esetleg elő tudod kaparni nekem azt a határozatot, amelyben erről döntöttek? Köszi előre is! Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 12., 23:36 (CEST)

Kitűnő cikkünk, a Moldova#Népnév külön szakaszában tárgyalja a problémát. ;) A moldvai (a Keleti-Kárpátok és a Prut között) és a moldovai (Prut és Dnyeszter között) románokat moldávoknak, moldovánoknak hívják. A moldáv, moldován melléknévi forma a magyar melléknév formának felel meg, míg a moldáviai, moldovai és a moldvai a magyarországi formának. A moldován és a moldovai melléknevek a Moldova (Prut–Dnyeszter köze) országnévből származnak, a moldáv és moldáviai melléknevek a régies Moldávia névből erednek (ez a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter közti teljes területre utal). A moldvai jelző többnyire a mai Románia területén lévő Moldva (Keleti-Kárpátok és a Prut köze) területre utal. Moldova országára tehát két jelzőt használnak: moldovai és moldován. Hát ezér van neki legalább kétféle alakja is.

A hivatalos országnév a Moldova, a hosszabb a Moldovai Köztársaság (FNB). Az FNB döntése az újabbkori alakot részesítette előnyben, ha ennek is érdekelnek az indokai, utána köll nézni. Az illetékes döntés a 7. ülésen született, 1991-ben: [3]. Az addig Moldava, illetve Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság névre hallgató állam neve akkor változott meg. Bennó^fogadó 2009. április 13., 11:48 (CEST)

Köszi a kimerítő választ! Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 13., 17:38 (CEST)

Átnevezési napló

Tudom, már lassan kezdesz beteljesedni velem (te szegény), de szeretném felhívni a figyelmedet az átnevezési naplóra, ugyanis nem egészen értem Peadar néhány átnevezését. Köszi előre is! Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 13., 22:44 (CEST)

Lükeség

Ez nem anakronizmus? :)) Aszittem csak én vagyok vén csataló, aki még ismeri a lüke, dili, kaffa, pacák, orkán, zsabó, Ferike szavakat, de ezek szerint nem. Üdv, Mester! – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. április 14., 20:47 (CEST)

Bennó^fogadó 2009. április 14., 21:09 (CEST)

Vén trotlik ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 14., 21:20 (CEST)

re szorri

Nem volt a dologban rosszindulat, egyik részről sem, kár erre több szót vesztegetni. – Hkoala 2009. április 15., 17:23 (CEST)

Járőrscript

Nem felejtettelek el, csak ma túlzottan elmerültem a mediawiki ref kipofozásban. Rosszredireket majd bepakolom, de nekem úgy tűnik még így is bőven volna jelentkező. Átnéznéd a Figyelmet igénylő lapokat jelölő sablonokat, mert szerintem itt relatíve sok potenciális jelölt vár felfedezésre. A második kérdésedre: a több sablon beillesztésre támadt egy ötletem, ami viszonylag könnyen beépíthető a scriptbe, majd átgondolom. Szerinted mekkora áldozat lenne a sebesség rovására, ha minden kattintás után megkérdezné, hogy "akarsz-e még újabb sablonyt rárakni (igen/nem)" ? Autosave viszont most is van benne, kb 3-4 sablon kivételével mindet menti magától (ha nálad még nem, akkor efföt). – BáthoryPéter ^vita 2009. április 16., 00:15 (CEST)

Kámaszútra

Kedves Bennó! Remélem most nem hagysz cserben, miután annyit küzdöttünk a névvel és egyebekkel? Elindult a kiemelt szavazás és a versenyen se értékelted még, pedig minden szavad megfogadtam ab ovo usque ad mala. Légyszíves!!! – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 16., 00:16 (CEST)

Igenis, holnap föltétlen! Voltak menetközbe' gondolataim, mer többszörisátolvastam, csak nem volt idő leírni szépen, odavetni meg nem jó az ilyesmit. köszönöm a palacsintákat és a húsvéti mindenfélét, azóta is az a hátterem! ;) Bennó^fogadó 2009. április 16., 00:19 (CEST)

Nem hiszek már magának acta est fabula. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 16., 00:22 (CEST)

Átnevezések

Nem az a baj Bennó, hogy valaki szorgalmasan végzi a munkáját, hanem az, hogy nem csinálok mást, mint egyfolytában a zöld linkeket javítgatom a kiemelt cikkekben, mert valaki folyton átnevez valamit teljesen feleslegesen, és csak dupla munkát okoz ezzel a szerkesztőknek. Amikor meg végre végzek minden cikkemnél a zöld linkek javításával, akkor kezdődik előlről. És én ezt már kicsit unom. Julicska legalább be is fejezi, amit elkezdett, és kijavítja a hivatkozásokat is, de más még ezt sem csinálja meg! Ezt kéne felvenni az irányelvbe, hogy aki átnevez valamit, az szépen írogassa át az összes hivatkozást is az összes lapon. – mex ^plática 2009. április 16., 22:36 (CEST)

Ácsi! Te egyszer valamiért a fejedbe vetted, hogy a redir egy tűrhetetlen dolog, de tessék már józanul végiggondolni.

Először is az olvasók elsöprő többsége kéknek látja azt is, amit te zöldnek, mert ez utóbbi egy külön a szerkesztőknek alkotott fícsör. Másodszor is: a redirek jó része nem lehetetlenül rossz alakokról irányít át, hanem olyan alternatív címekről, amik simán jók, de történetesen nem azt választottuk elsődleges cikkcímnek. Te a fejedbe vetted, hogy minden zöldet ki kell irtani, de már meg ne haragudj, a saját mániádat nem illik számon kérni olyanokon, akik nem osztják. A valóban hibás redireket később majd bot fogja egyenként javítani. Egyszerűen nem kéne törődnöd ezzel, vagy legalább őszintén szembenézni vele, hogy ez egy mánia. Bennó^fogadó 2009. április 16., 22:50 (CEST)

Nem haragszom, mert ez a te véleményed volt. Viszont pl. Karmela éppen az ellenkezőjét állította erről az egészről, hogy a zöld linkeket ki kell javítani. Akkor most tisztázzuk, hogy kinek a mániája. – mex ^plática 2009. április 16., 22:58 (CEST)

Ebben az esetben meg kell invitálni Karmelát. Mindenesetre bármit mondott is az általam nagyrabecsült K., azért gondolkodni még lehet. ;) Mi célt szolgálna az összes átirányítás kiirtása? Mire jó? Miért nem szabad élnie egyetlen zöld linknek se? Előbb azért erre nem ártana válaszolni, mielőtt kiadjuk a tűzparancsot. ;) Bennó^fogadó 2009. április 16., 23:15 (CEST)

Hogy mire jó? Szerintem ennek rendkívül egyszerű oka van :) Mert előbb utóbb ilyenkor az szokott lenni, ha senki nem foglalkozik a linkekkel, hogy a végén az átirányítás is egy hatodik átirányításra írányít, aztán össze-vissza lesz minden. Abban én nem bízom, hogy "majd a robot kijavítja", sajnos ismerem én ezt, vannak cikkek, melyeket még én kezdtem annak idején és azóta sincsenek betéve az interwikik, mert akkor is azzal jöttek, hogy "majd a robot hozzáadja". Vagy nem. Hm. – mex ^plática 2009. április 17., 08:57 (CEST)

PS: Hidd el mester, ezek az aggályaim nekem pontosan azért vannak, mert előtte gondolkozom, az eddigi tapasztalatokat felhasználva, természetesen. – mex ^plática 2009. április 17., 08:59 (CEST)

az szokott lenni, ha senki nem foglalkozik a linkekkel, hogy a végén az átirányítás is egy hatodik átirányításra írányít, aztán össze-vissza lesz minden – ez egyszerűen nem így van, azért is kértem, hogy gondolj utána a dolognak. A dupla és sokadik redirek miatti aggodalmad felesleges, azt külön speclap listázza, és botok is segítenek a javításában. Nemhogy hatodszoros redirek nem maradnak, de duplák sem (előfordul, hogy egészen kerek 24 órát kell várni a javításig...). Egyszerűen felesleges az energia, pláne a mérgelődés, amit ebbe fektetsz. Bennó^fogadó 2009. április 17., 12:17 (CEST)

A papíralapú lexikonokban ha az ember valamit nem ott keres, ahol van, azt írják oda, hogy ld. itt-meg-itt. És lapozz! Szerintem ez itt a zöld link. Jól van ez így, sőt egyszerűbb, mint a könyvekben. OsvátA ^Palackposta 2009. április 17., 09:05 (CEST)

Akh 12. - Nálad is! :-))

Üdv!

Hát régi fiatal barátom, Te sem tudsz sokkal többet! :-(( Ez biza elég nagy baj! Ammeg lehet tudni, hogy kik és mik alkotják ezt a titkos zártkörű bizottságot? Kik azok a reformpártiak, meg kik azok akik a hagyományos nézeteket képviselik? Lehet valahol ezután kutakodni? Valami hivatalos honlapon? Köszi, – Peda ☎ 2009. április 17., 09:16 (CEST)

Válasz mnálad. ;) Bennó^fogadó 2009. április 17., 12:19 (CEST)

Mozgó szabál

Most délután tuttam meg, hogy ezt igazán a '84-es szabályzatban vezették be. Engemet kérem adigra már harmadszorra is föllvetteka felső oktatásba, úgyhogy nem fair a jólnevelt (well-dressed) érettségizettet visszahatólag számonkérni ...

Egyébként ez tényleg jó kérdés: aki nem hivatásos szövegmunkás, azt ki értesíti?? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 18., 00:17 (CEST)

Varázsfül

Kinyitni ok. Becsukni is.

Hanem megtalálni odabenn ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 18., 23:55 (CEST)

Very-very-evil

Köszönöm a pontokat, átválthatóak palacsintákká. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 20., 00:08 (CEST)

Ajánló

Conference Borzsák István emlékére. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. április 20., 01:49 (CEST)

Köszönöm, tudtam rula, de az emlékeztető sose árt. ;) Bennó^fogadó 2009. április 20., 01:53 (CEST)

Latin

Te mester, felmerült bennem a következő kérdés. A latinban az est mint ’van’ rövid (ĕst) vagy hosszú (ēst) e-vel volt-é? – Calcetin ^vita 2009. április 17., 12:23 (CEST)

Attól függ, hogy melik korszakban (abból nagyon sok van, ha a már volt korszakokról van szó) és hol, ha a klasszikusra vagy kíváncsi, abban rövid. A középkori sztenderdben mint egyszótagú hangsúlyos szónak, nyúlik a magánhangzója, kábé eeszt lesz belőle. Mai ejtésekben többnyire rövid, és eredetileg is rövid a hangzó. Bennó^fogadó 2009. április 17., 12:29 (CEST)

Nekem az újlatin megfelelők azt sugallják, hogy rövid volt: olasz è, portugál é (mindkettő nyílt e-vel), asztúriai és aragóniai ye, román este [je-] (mindhárom esetben: nyílt rövid e > [je]), ha jól tudom a francia est is nyílt e-vel ejtődik, tehát az egyedüli kivételek a spanyol es és a katalán és lennének. A spanyol azért kivétel, mert nem yes (ez lett volna a rövid estből), a katalán pedig azért, mert ott az éles ékezet zárt e. Vajon ezek miért alakulhattak így? – Calcetin ^vita 2009. április 17., 12:32 (CEST)

Az aranykori rövidségi-hosszúsági rendszer azért nem egy az egyben számít (valahun ezt már leírtam egyszer), mert a népvándorláskor a hangok is elvándoroltak. ;) De valóban: a zenei-metrikus + nyomatéki hangsúlysrendszer felborult, és ugyanakkor a rövidségek-hosszúságok is. A folyamat végére az történt, hogy az összes főhangsúlyos szótag hajdan akár rövid mgh-ja megnyúlt, a hangsúlytalan szótagok hajdan akár hosszú mgh-i pedig megrövidültek.

Namármost ehhez tudni kéne az eredeti hosszúságokat, mert a főhangsúly szabálya az ún. pénultima-antepénultima rendszerben alakul: a főhangsúly az utolsó előtti szótagon van, kivéve, ha az rövid, mert akkor egyel korábban (antepénultima): hogy a morák száma kijöjjön (= zene).

Amikor viszont felborul, onnantól csak a nyúlás mutatja, hol a volt hangsúly. Példaként nézd meg a Stabat mater-t, azt elláttam hangsúlyjelekkel, ami a felborulás óta egyben hosszúságjel is (ami korábban nem volt). Ez az ingadozás magyarázhatja az est többféle hosszúságát: egyszótagú lévén ugyebár nem nagyon tud máshol lenni a főhangsúly, csak azon az egy szótagon, hiába rövid a tő mgh-ja. Bennó^fogadó 2009. április 17., 12:39 (CEST)

Ez világos, na de az újlatin nyelvek magánhangzói, legfőképpen az e/o alakulása, eléggé hűen tükrözi az aranykori hosszúságot/nyíltságot, így pl. a spanyolban a rövid e-ből mindig ie lett hangsúlyos szótagban, míg a hosszúból e, ugyanígy a rövid o-ból mindig ue lett, míg a hosszúból o, a tudós szavakat leszámítva kivétel nincs, azaz van, egyetlen egy esetben: palatális előtt nincs kettőshangzósulás (de az okcitánban és az aragóniaiban akkor is!): NOCTEM > noche (okc. és arag. nueit/nuech), SEX > seis, OCTO > ocho; viszont SEPTEM > siete, NOVEM > nueve, POPULO > pueblo és PÓPULO > pobo. Vagyis meghazudtolhatatlan a rendszer. – Calcetin ^vita 2009. április 17., 12:59 (CEST)

Itt valami nekem nem stimmel. Nem lehet, hogy többféle tényező is be tud játszani? Például azt mibül gondolod, hogy a noctem o-ja hosszú? Merhogy az rövid, és palatális se áll utána, ha csak te a ch-t nem számítod annak, de azt inkább posztalveolárisnak szokás tekinteni, mint klasszikus palatális msh-nak. Vagy akkor ezek szerint a cs-re is stimmel a szabál?

Maradék találatom az estre: könnyen lehet, hogy valami más tényező játszik itten. Erre a kérdésedre olyanok tudnának válaszolni, mint pl. a Gianpaolo Salvi, ha kell, meg tudom adni az emiljét. Kedves bácsi (nem is annyira bácsi, virágzó középkorában ;) van), és szívesen válaszol. ;) Bennó^fogadó 2009. április 20., 00:23 (CEST)

A vulgáris latinban a -ct- inkább [çt]-nek hangzott és nem [kt]-nek, vö. portugál noite, fr. nuit, okictán nueit. A kasztíliaiban ennek a továbbfejlődése intervokális helyzetben a ch. Hasonlóképpen fejlődött az -lt- is, pl. MULTO > mucho, viszont a rövidült alakja már muy, ami szintén bizonyítja, hogy a pre-kasztíliai állapot *muito lehetett, ahogy a portugálban. Persze, a NOCTEM o-ja rövid volt, épp azt mondom, hogy a palatális előtti helyzetben a rövid o sem diftongált, ez a kivétel. Pontosabban nem is igazán kivétel, mivel mint fentebb írtam, az az -och- eredetileg -oit- volt, és a beszélőknek kb. ugyanaz volt az oi meg az ue, ami lényegében a mai nyelvben csak helyesírási konvenció, csak később kezdték el tudatosan is [we]-nek ejteni. Eredetileg csupán egy o-szerűen ejtett kettőhangzó volt („tört o”), amit írásban valahogy jelölni kellett. Sokáig nem is jelölték sehogy sem, vannak viszonylag kései nyelvemlékek, amelyek már egyértelműen kasztíliai nyelven íródtak, de a kettőshangzó helyett még csak o-t írnak. – Mex ^plática 2009. április 20., 12:36 (CEST)

Ehe! A -ct- a nemvulgárisban sem -kt-, de ez hosszú téma (különben is háklis vagyok az olyan mondatokra, amik "a vulgárisról" így egybe beszélnek, mintha teszem azt tényleg volna mérvadó szinkron helyzetképünk egy-egy korszakról..., és nem sporadikus részeredmények alapján következtetnénk oda-vissza... Bennó^fogadó 2009. április 20., 12:48 (CEST)

Hát a PIE kikövetkeztetett alak szerint palatális k [k’] volt ott, gondolom így ejtették a latinban is. Nyilvánvaló, hogy valaminek kellett ott lennie, hiszen magától semmi nem kezd el csak úgy palatalizálódni (éppen ezért hülyeség, amikor olyat olvasok a hagyományos vagy felületes szakirodalomban, hogy „a latinban nem voltak palatalizált mássalhangzók”). :) – Mex ^plática 2009. április 20., 12:56 (CEST)

Ez mondjuk már csak a t különféle hangtani környezetekben (-ti-, -to- stb.) eltérő viselkedései miatt is hülyeség. ;) Bennó^fogadó 2009. április 20., 14:05 (CEST)

"cælum" vagy "cœlum"?

Te Bennó, most végülis melyik a helyes alak? Én úgy tudtam, hogy az első, és az újlatin fejlődés is ezt mutatja (cielo, ciel), de kezdek elbizonytalanodni, mert egyre több helyen látom a második változatot is. Melyik az eredeti? – Mex ^plática 2009. április 20., 12:48 (CEST)

Utána fogok járni, de tudtommal ez egyike az olyan ingadozásoknak, amiknek nyelvjárási alapja van, és nem nagyon szokás sorrendet állítani fel közöttük. Én mindkettővel elég gyakran találkozom. Bennó^fogadó 2009. április 20., 12:50 (CEST)

Afroázsia

Most kéne a segítség, Bennó. A sémin kívül most minden benne van a Sablon:Afroázsiai nyelvcsalád navboxban. (Az is megvan, de még nem tettem bele.) Most nézz rá, meg a vitalapra is. És főleg, ha kell, helyesírásilag javíts. (pl. kötőjel vagy nókötőjel?, stb) Ezek meghaladnak engem. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. április 20., 14:29 (CEST)

:P

Nekem mimet harapja le az ezerfogú, ha külső linket teszek valahová, ahol nem tetszik a nagy Bennónak? :) – Alensha ^sms 2009. április 21., 01:17 (CEST)

Neked? A fejedet, aranyoskám! Bennó^fogadó 2009. április 21., 11:15 (CEST)

Lehet ám mást is, amiből kettő is van – Mex ^plática 2009. április 21., 11:31 (CEST)

Szentisten, micsoda perverziók laknak ártalmatlannak tűnő lelkekben... Bennó^fogadó 2009. április 21., 13:32 (CEST)

Miért, te mire gondoltál? Én a kezére... Honi soit qui mal y pense. – Zimmy 2009. április 21., 15:37 (CEST)

Keveredés

Látom megint összekeverted Csigabit CsGáborral. (Pasztilla vitalapján.) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 22., 20:56 (CEST)

Most kivételesen nem, ó nagy Mindentlát! Megjegyzésem CsGábor helyesírási kocsmafali közbevetésére vonatkozott állomásnevek tárgyában, ahhoz Csigabi nem szólt hozzá. Bennó^fogadó 2009. április 22., 21:01 (CEST)

Áhááááá! Értem! Akkor mög sem szólaltam, Szen... Szerkütkatyám! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 22., 21:04 (CEST)

Apró off: Akarsz csodálkozni egyet? Nézz rá a VI. Sándor pápa szócikk bevezetőjére! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 22., 21:05 (CEST)

Megmondtam...

Fordulj bizalommal a bürokratákhoz. Különben is, miért zavar? Nem ez a dolga a járőröknek és az adminoknak? Valamit csináljatok ti is. – Mex ^plática 2009. április 23., 18:26 (CEST)

Te ne velem szemtelenkedj, hanem gondolkozz néha, tanulj türelmet, és próbáld beilleszteni a szótáradba a körültekintés fogalmát. Bennó^fogadó 2009. április 23., 18:35 (CEST)

Ez aztán a pozitív hozzáállás, gratulálok kolléga. Neked soha semmi nem jó, még az sem, ha valaki csinálna valamit a Wikipédia érdekében, csakis az érdekel, hogy neked legyen igazad és azt másokra rákényszeríthesd. Tőlem aztán blokkolhatsz, akit akarsz, ha ez neked jól esik, de ettől nem leszünk előrébb. Pontosan azért, mert folyton arra kell várni, hogy valaki valamit megcsináljon. Ugyanezt eljátszottad, amikor admin voltam 2 hétig, amitől elment a kedvem az egésztől. A helyedben már rég megírtam volna inkább normálisan a latin nyelvről szóló szócikkeket, sajnálom, hogy így nem lehet veled együttműködni. – Mex ^plática 2009. április 23., 18:39 (CEST)

Commonwealth

Szia! Hát jó kérdés… Így a levegőbe puffogtatva elég nehéz bármit is mondanom. Tudod kicsit pontosítani, hogy milyen területről (ha konkrét cikk, akkor melyikről) van szó? Ugyebár a lengyel–litván államot is Commonwealthnek hívják az angolok, ami eredetiben Rzeczpospolita illetve Respublika/Žečpospolita, magyarul pedig leginkább köztársaság, de nem az államforma értelmében, hanem a köz ügyeire utalva. Szóval zavaros, mondj közelebbit, ha tudsz! – Tomeczek ^Słucham! 2009. április 24., 09:07 (CEST)