„Nemesgulács” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Külső hivatkozások: +sablon |
→Külső hivatkozások: jav |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{csonk-dátum|csonk-Veszprém|2005 novemberéből}} |
|||
{{Tapolcai kistérség}} |
{{Tapolcai kistérség}} |
||
{{Veszprém megye helységei}} |
{{Veszprém megye helységei}} |
A lap 2010. december 15., 14:13-kori változata
Nemesgulács | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Kistérség | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8284 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 927 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 119,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″ | |||
Nemesgulács weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesgulács témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Fekvése
Mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.
A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon érhető el Nemesgulács (megállója közös Kisapátival).
Története
A község neve az ómagyar Gula névből származik.
A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.
Nevezetességei
- Eőry-kúria – Itt töltötte gyermek- és ifjúi éveit Keresztury Dezső, az épület jelenleg az óvodának ad otthont.
- Nemesgulácsi kastély
A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.
Rendezvények
A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, Új-bor ünnepe, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot szeptember első szombatján tartják.
A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)