„Szkopolamin” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{reflist}} |
a -. |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat. |
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat. |
||
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként |
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref> |
||
A lap 2009. július 9., 12:36-kori változata
| Szkopolamin | |
| IUPAC-név | |
| (-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 138-12-5 |
| PubChem | 5184 |
| DrugBank | APRD00616 |
| ATC kód | A04AD01, N05CM05, S01FA02 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C17H21NO4 |
| Moláris tömeg | 303,353 g/mol |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | Rx-only (US) |
| P (UK) | |
| Terhességi kategória | C (US) |
| Alkalmazás | transzdermális, szem |
A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropán alkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:
| Szkopolamin-butilbromid | Scopolamini butylbromidum |
| Szkopolamin-hidrobromid | Scopolamini hydrobromidum |
Forrás
- ↑ Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6
|
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |