„Tarcafő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bővítés
39. sor: 39. sor:
A falut [[1284]]-ben [[IV. László]] király oklevelében ''"Tarchafeu"'' néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa [[1537]].[[május 3]]-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a [[vlach jog]] alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut ''"Torizka"'', ''"Torizka alias Kystarcza"'', illetve németül ''"Siebenbrunn"'', azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája [[1551]]-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
A falut [[1284]]-ben [[IV. László]] király oklevelében ''"Tarchafeu"'' néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa [[1537]].[[május 3]]-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a [[vlach jog]] alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut ''"Torizka"'', ''"Torizka alias Kystarcza"'', illetve németül ''"Siebenbrunn"'', azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája [[1551]]-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.


[[1598]]-ben 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, [[1667]]-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. [[1773]]-ban 67 ház állt itt. [[1787]]-ben 88 házában 785 lakos élt. [[1828]]-ben 185 háza volt 1336 lakossal. A növekedés lendülete csak a [[19. század]g végén tört meg, [[1880]] és [[1890]] között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.
[[1598]]-ben 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, [[1667]]-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. [[1773]]-ban 67 ház állt itt. [[1787]]-ben 88 házában 785 lakos élt. [[1828]]-ben 185 háza volt 1336 lakossal. A növekedés lendülete csak a [[19. század]] végén tört meg, [[1880]] és [[1890]] között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.


A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a [[17. század]]ban épült. [[1663]]-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma [[1730]]-ban épült és [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu [[1788]]-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött. [[1861]]-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban a Segítő Szűzanya tiszteletére.
A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a [[17. század]]ban épült. [[1663]]-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma [[1730]]-ban épült és [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu [[1788]]-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött. [[1861]]-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban a Segítő Szűzanya tiszteletére.

A lap 2009. május 7., 08:13-kori változata

Tarcafő (Torysky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1284
PolgármesterJán Čarák
Irányítószám053 72
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség324 fő (2022)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság802 m
Terület6,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″
Tarcafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcafő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarcafő, (1899-ig Toriszka, szlovákul: Torysky,németül: Siebenbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2001-ben 416 lakosából 399 szlovák és 10 ruszin volt.

Fekvése

Lőcsétől 14 km-re északkeletre a Lőcsei-hegység déli részén, a Tarca partján fekszik. Határa mindig gazdag volt erdőkben, rétekben legelőkben. Itt ered a Tarca-folyó és a település erről kapta a nevét is.

Története

A falut 1284-ben IV. László király oklevelében "Tarchafeu" néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa 1537.május 3-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a vlach jog alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut "Torizka", "Torizka alias Kystarcza", illetve németül "Siebenbrunn", azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája 1551-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

1598-ben 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, 1667-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. 1773-ban 67 ház állt itt. 1787-ben 88 házában 785 lakos élt. 1828-ben 185 háza volt 1336 lakossal. A növekedés lendülete csak a 19. század végén tört meg, 1880 és 1890 között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a 17. században épült. 1663-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma 1730-ban épült és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu 1788-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött. 1861-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban a Segítő Szűzanya tiszteletére.

Az iskola meglétéről az első forrás 1800-ból származik. A falu lakói hagyományosan állattartásból, pásztorkodásból, favágásból, fuvarozásból, fazsindely készítésből, szűcsmesterségből éltek, a nők pedig főként vászonszövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " TORISZKA. Toris. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lõtse Városa, lakosai katolikusok; határja meglehetõs." [2]

Fényes Elek szerint " Toriszka, orosz falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lõcséhez 2 1/2 óra, hegyek közt: 458 g. kath. lak. Lõcse város birja." [3]

1910-ben 886, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0414543675
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarcafő&oldid=5412495”