„Gyurcsány Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Qorilla (vitalap | szerkesztései)
450 szerkesztés
bevezető hosszabbítása, főbb események
nekem kell van külön rész az öszödi eseményekről
33. sor: 33. sor:
'''Gyurcsány Ferenc''' ([[Pápa (város)|Pápa]], [[1961]]. [[június 4.]] – ) magyar [[közgazdász]], politikus ([[MSZP]]), a [[harmadik Magyar Köztársaság]] 6., egyben jelenlegi [[miniszterelnök]]e.
'''Gyurcsány Ferenc''' ([[Pápa (város)|Pápa]], [[1961]]. [[június 4.]] – ) magyar [[közgazdász]], politikus ([[MSZP]]), a [[harmadik Magyar Köztársaság]] 6., egyben jelenlegi [[miniszterelnök]]e.


A [[Magyar Szocialista Párt]]nak (''MSZP'') [[2000]]-től tagja, [[2007]]-től pedig elnöke. [[2003]] májusa és [[2004]] szeptembere között a [[Medgyessy-kormány]] gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. Ezután, [[2004]]. [[szeptember 29]]-én [[Medgyessy Péter]]t a választási ciklus közepén váltotta a miniszterelnöki székben ([[első Gyurcsány-kormány]]); a [[2006-os országgyűlési választások]]on pedig – a harmadik köztársaság történetében először – újraválasztották, így megalakíthatta a [[második Gyurcsány-kormány]]t.
A [[Magyar Szocialista Párt]]nak [[2000]]-től tagja, [[2007]]-től pedig elnöke. [[2003]] májusa és [[2004]] szeptembere között a [[Medgyessy-kormány]] gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. Ezután, [[2004]]. [[szeptember 29]]-én [[Medgyessy Péter]]t a választási ciklus közepén váltotta a miniszterelnöki székben ([[első Gyurcsány-kormány]]); a [[2006-os országgyűlési választások]]on pedig – a harmadik köztársaság történetében először – újraválasztották, így megalakította a [[második Gyurcsány-kormány]]t.

A [[2006]]. [[szeptember 17]]-én kiszivárgott, azév [[május 26]]-án [[Balatonőszöd]]ön, az MSZP-frakciónak zárt körben elmondott ún. „[[őszödi beszéd]]e” – melyben trágár szavakkal hazugságairól beszél – [[Magyarországi tiltakozások 2006 őszén|heves tiltakozásokat]] váltott ki, az ellenzék (köztük a [[Fidesz]]) a [[Kossuth tér]]en követelte lemondását, eredménytelenül. [[Sólyom László]] [[köztársasági elnök]] szerint a beszéd „morális válságot” okozott Magyarországon<ref>[http://index.hu/belfold/slym1881/ Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot]</ref>. Azóta reform- és megszorító intézkedései nyomán Gyurcsány a legnépszerűtlenebb kormányfő a [[rendszerváltás]] óta<ref>[http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=40983&ajanlo=RSS Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága] „Gyurcsány Ferenc népszerűsége alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb adatait.” </ref>.


[[2009]]. [[március 21]]-én bejelentette, hogy [[bizalmatlansági indítvány|konstruktív bizalmatlansági indítvány]] útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból.
[[2009]]. [[március 21]]-én bejelentette, hogy [[bizalmatlansági indítvány|konstruktív bizalmatlansági indítvány]] útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból.

A lap 2009. március 28., 14:53-kori változata

Gyurcsány Ferenc
Fájl:Gyurcsány Ferenc.jpg
A Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2004. szeptember 29.
ElnökMSZP
ElődMedgyessy Péter
Született1961. június 4. (62 éves)[1][2]
Pápa
PártMSZP
VálasztókerületOrszágos lista
HázastársaDobrev Klára
Foglalkozásközgazdász, általános iskolai tanár
Iskolái
DíjakKatolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar közgazdász, politikus (MSZP), a harmadik Magyar Köztársaság 6., egyben jelenlegi miniszterelnöke.

A Magyar Szocialista Pártnak 2000-től tagja, 2007-től pedig elnöke. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. Ezután, 2004. szeptember 29-én Medgyessy Pétert a választási ciklus közepén váltotta a miniszterelnöki székben (első Gyurcsány-kormány); a 2006-os országgyűlési választásokon pedig – a harmadik köztársaság történetében először – újraválasztották, így megalakította a második Gyurcsány-kormányt.

2009. március 21-én bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból.

Előélete

Családja

Apja, id. Gyurcsány Ferenc (Igal, 1933. november 2.) lecsúszott középosztálybeli családból származott, ötévesen elvesztette szüleit. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. Nehéz életkörülményeiket elsősorban az apa gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[3][4] és rendszertelen munkaviszonya okozta, a gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért.[5]

Tanulmányai

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzi) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, állami támogatással, térítésmentesen.

Így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát 16 évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[6] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett.[7]

KISZ, Demisz

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig befejeződött Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[8] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt[9].

Vissza a politikába

Beszéd közben 2006 szeptemberében
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2000-ben belépett az MSZP-be.

A kormány tagja

2002-től Medgyessy Péter miniszterelnök főtanácsadója, 2003-tól az MSZP választmányi tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között gyermek-, ifjúsági és sportminiszter.

2004. február és szeptember között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.

Miniszterelnökké válása

 Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem

Fájl:Ferenc Gyurcsány election poster.JPG
Az MSZP választási hirdetése az Astoriánál 2006-ban
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson pártja, az MSZP szerezte meg a legtöbb mandátumot, így az MSZP és az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatta a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget, és javaslatot tett egy két héten belül kiválasztandó személynek konstruktív bizalmatlansági indítvány útján való megválasztására. Bejelentését azzal indokolta, hogy személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének. A kongresszus ezt követően nagy többséggel ismét az MSZP elnökévé választotta. A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és új választások kiírását.[10][11]

Pártelnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[12]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Magánélete

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermekkel ajándékozta meg Gyurcsány Ferencet: 1988-ban Péterrel, 1990-ben pedig Bálinttal.[13]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[14] Apró Antal kommunista politikus unokája. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév. [15]

Személye körüli konfliktusok

  • 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján[16]. Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás Fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták[17]. Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában az ügy súlyát kisebbítve "jogi pontatlanságok"-nak nevezte azt.[18][19]
  • 2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát az úgynevezett „magyarigazolvány”, bevezetésére, utána azonban a választási kampányban a „23 millió román munkavállaló” gazdasági veszélyét hozta fel[20], melyet politikai ellenlábasai riogatásnak neveztek[forrás?]. Debreczeni József róla írt Új miniszterelnök[21] című életrajza szerint ez a kampányfogás Gyurcsány ötlete volt.
  • 2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek lecserélése ellen többen tiltakoztak.[22][23][24]
  • A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].
  • Egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[25] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[26]
  • 2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[27] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[28]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

Feldolgozása a médiában

 · Megsebzett ünnep (2007)
 · A 2006-os ősz (2012)
 · Elment az öszöd (2013)
 · Áldozatok 2006 (2021)
 · Elk*rtuk (2021)

Sablon:2006-os magyarországi tiltakozások
  • 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszéde, illetve 2006-os magyarországi tiltakozások)
  • A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások, illetve az ezt kísérő vandál rombolás, gyújtogatás, rendőrök elleni támadások során egyes rendőrök indokolatlanul, jogellenes bántalmaztak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[29] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[30] Blogjában 2006 október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[31]
  • A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[32] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[33]
  • 2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett,[34] mintegy 18%-nyi népszerűségi indexével. Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 91% szerint rossz irányba mennek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb.[35]

Irodalom

Lásd még

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

Beszéd zenefesztiválon (Q&A 2006.07.08.)

Hivatalos

Írásai, beszédei

Egyéb

Források, jegyzetek

  1. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Magyar Nemzet Online
  4. ↑ www.nemenyi.net
  5. ↑ stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben!, 2007. december 12.
  6. ↑ Mozgó Világ
  7. ↑ Miniszterelnöki honlap
  8. ↑ Miniszterelnöki Hivatal
  9. ↑ 41-től 60-ig Origo
  10. ↑ Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt, MTI, 2009. március 21.
  11. ↑ Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  12. ↑ Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  13. ↑ http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
  14. ↑ [http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=88628 Magyar Hírlap: 197 igen, 12 nem: miniszterelnök lett a "43 éves pápai gyerek"
  15. ↑ Debreczeni: Az új miniszterelnök
  16. ↑ Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája
  17. ↑ Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
  18. ↑ Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
  19. ↑ MNO - 56. „Érdemi válaszom”
  20. ↑ Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről
  21. ↑ Index - Hol vesztette el Fletó a szüzességét?
  22. ↑ Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
  23. ↑ Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
  24. ↑ Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
  25. ↑ Origo - Hazarendelték a szaúdi nagykövetet
  26. ↑ Index - Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt
  27. ↑ A kijelentés és a kommentár videofelvétele.
  28. ↑ Magyar Nemzet Online
  29. ↑ [1] Index - Túlkapások dosszié
  30. ↑ Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
  31. ↑ Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
  32. ↑ Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól
  33. ↑ Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ
  34. ↑ Egy hír, amely nem rengette meg a világot, Index, 2009. március 22.
  35. ↑ Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa, Politaktika, 2009. március 22.
Elődje:
{{{előző}}}
Magyarország miniszterelnökeA magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
 Utódja:
{{{következő}}}

Sablon:MSZPelnök

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyurcsány_Ferenc&oldid=5209642”