„Portál:Klímaváltozás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
324 Watt nem 342 az ábra alapján |
jav |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
''Joseph Fourier''' fedezte fel [[1824]]-ben, számszerűleg először [[1896]]-ban ''Svante Arrhenius'' svéd kémikus vizsgálta. [[1998]]–ban [[Buenos Aires]]ben 180 ország részvételével [[ENSZ]]-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében. |
''Joseph Fourier''' fedezte fel [[1824]]-ben, számszerűleg először [[1896]]-ban ''Svante Arrhenius'' svéd kémikus vizsgálta. [[1998]]–ban [[Buenos Aires]]ben 180 ország részvételével [[ENSZ]]-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében. |
||
'''Folyamata:''' |
'''Folyamata:''' a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik a Földre. A légkörbe lépő energia mennyisége kb. 1370 watt/négyzetméter évente. Amíg eljut a földfelszínre 324 watt/négyzetméterre csökken az energia mennyisége. E beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. Az elnyelt energia (240 watt/négyzetméter) infravörös sugárzás formájában távozik, így melegítve a légkört, de közben az elnyelő felületek lehűlnek. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. [[Üvegházhatás|''Tovább a teljes szócikkhez…'']] |
||
</div> |
</div> |
||
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F0FFF0;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> |
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F0FFF0;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> |
||
121. sor: | 121. sor: | ||
[[Kategória:Portálok]] |
[[Kategória:Portálok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Globális felmelegedés]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Klímaváltozás]] |
||
{{GF}} |
{{GF}} |
A lap 2007. december 23., 16:59-kori változata
A globális felmelegedés a világ legnagyobb problémájává nőtte ki magát. A világ kormányainak elsődlegesen ezen válság megoldásán kell dolgozniuk. Kína, USA, Európa széntüzelésű erőműveit fel kell váltsák a megújuló energiaforrások. A világ erdeinek irtását nemzetközileg kell megakadályozni. Az embereknek egyre jobban figyelnie kell a CO2 kibocsájtásra, mivel ez a gáz az üvegházhatás egyik előidézője. A klímaváltozás drasztikusan erősödik, ezért tenni kell a jelenség megakadályozása érdekében. A portál célja, hogy a műhellyel együttműködve felhívjuk az emberek figyelmét a növekvő problémára (a Wikipédián keresztül is). Az Európai Unió is tevékenykedik a jelenség ellen, honlapjuk magyar nyelven is megtekinthető (Climatechange.eu).
|
Üvegházhatás
Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, mely számos dologtól függ: mindenekelőtt a Nap távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki jóval kisebb méretekben a fóliasátrakban és az üvegházakban – a nevét is ez utóbbiakról kapta.
Joseph Fourier' fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. 1998–ban Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.
Folyamata: a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik a Földre. A légkörbe lépő energia mennyisége kb. 1370 watt/négyzetméter évente. Amíg eljut a földfelszínre 324 watt/négyzetméterre csökken az energia mennyisége. E beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. Az elnyelt energia (240 watt/négyzetméter) infravörös sugárzás formájában távozik, így melegítve a légkört, de közben az elnyelő felületek lehűlnek. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. Tovább a teljes szócikkhez…
Szén-dioxid és metán
A szén-dioxid (képlete: CO2)légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. Tovább a teljes szócikkhez…
A metán (képlete: CH4) színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotórésze (97%-ig metán), szénbányák levegőjében is megtalálható kis mennyiségben. A biogáz egyik jelentős (45-70%) alkotórésze. Tovább a teljes szócikkhez…
Veszélyeztetett országok
Ország | Évi CO2 kibocsátás millió tonnában (2003) |
---|---|
Kína | 3,2 |
USA | 19,8 |
Hollandia | N.A. |
Oroszország | 10,3 |
Kazahsztán | 10,7 |
Üzbegisztán | 4,8 |
Niger | 0,09 |
Nigéria | 0,42 |
Csád | 0,01 |
Kamerun | 0,23 |
A hét szócikke
Trópusi ciklon
A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják. Tovább a teljes szócikkhez...
A hét képe
A Kellemetlen igazság egyik promóciós posztere. További képek
Műhelyrészleg
Cikkek