„Péterfy László (szobrász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Zöldről — kékre |
|||
110. sor: | 110. sor: | ||
*1999: Magyar Művészetért díj |
*1999: Magyar Művészetért díj |
||
*1999: Kodály Zoltán-díj |
*1999: Kodály Zoltán-díj |
||
*2000: [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje |
*2000: [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje|A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] |
||
*2017: [[Kossuth-díj]] |
*2017: [[Kossuth-díj]] |
||
A lap 2020. január 20., 19:06-kori változata
Péterfy László | |
Született | 1936. május 2. (88 éves)[1] Nyárádselye |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása | szobrász |
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfy László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Péterfy László (Nyárádselye, 1936. május 2. –) Kossuth-díjas magyar festő és szobrászművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996). Felesége Péterfy Lászlóné Jékely Adrienne volt, Péterfy Gergely író, Péterfy Bori énekesnő és Péterfy Sarolt irodalomtörténész édesapja.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő szakán (1954–1959) folytatott. Mesterei Kádár Tibor és Miklóssy Gábor voltak. Festőnek indult, az 1960-as évek első felében festőművészeti tárlatokon szerepelt Maros megyében. 1966-ban települt át Magyarországra, itt a magyar népi mesterségeket támogató mozgalom egyik szervezőjeként működött, az erdélyi középkori és reneszánsz művészet, s a népi kő- és fafaragás művészetének folytatója és tovább hagyományozója. Egyre inkább a szobrászat lett az ő fő művészeti kifejező eszköze, szobrászata alapvetően figurális és hagyományőrző. Épületszobrászattal is foglalkozott, Makovecz Imre épületeihez tervezett szobrokat, elsőnek a sárospataki Művelődési Házhoz készített két oszlopszobrot mészkőből (1986). Később dolgoztak együtt, a paksi Szentlélek katolikus templom Makovecz Imre tervei alapján épült fel 1990-ben. Szobordíszei egy részének alkotója Péterfy László. Az egyik oszlopszobor a nagyszentmiklósi kincs égberagadási jelenetét, a másik a csodaszarvas-legendát szimbolizálja. Később is dolgoztak együtt, a paksi Szentlélek katolikus templom Makovecz Imre tervei alapján épült fel 1990-ben. Szobordíszei (1991) egy részének alkotója Péterfy László. Tagja volt a Siklósi Kőfaragó Tábornak, 1991-ben pedig a Toyamai Nemzetközi Szobrásztábor egyik résztvevője. Számos köztéri alkotást készített, s mellette kisplasztikákat. Főleg fa, bronz, vörösréz lemez, mészkő, néha márvány szobrainak alapanyaga. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.
Kiállításai (válogatás)[2]
Egyéni
- 1968 • Eötvös Kollégium, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
- 1969 • Csepel Galéria, Budapest
- 1970 • Törökszentmiklós
- 1976 • Szoborkert, Tata
- 1986, 1989 • Népház, Tatabánya
- 1987 • Művelődési Központ, Balassagyarmat
- 1988, 1992 • Nagy Balogh Terem, Budapest
- 1993 • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk
- 1996 • Művelődési Központ, Leányfalu
Csoportos
- 1960-65 • Marosvásárhelyi Megyei Tárlatok
- 1967-93 • Országos Kisplasztikai Biennálék, Pécs
- 1968-70 • Balatonboglári Kápolnatárlatok, Egyetemi Színpad, Budapest
- 1986 • SZETA aukciós kiállítás
Köztéri alkotásai
- Nő virággal (mészkő, 1970-71, Siófok, Szívkórház)
- Nő virággal (mészkő, 1970, Tatabánya, Öregek Otthona)
- plasztika (andezit, 1980, Zalaegerszeg)
- Kőemlék (trachit, 1982, Zalaegerszeg)
- Égberagadás (mészkő, 1986, Sárospatak, Művelődési Ház)
- Csodaszarvas (mészkő, 1986, Sárospatak, Művelődési Ház)
- Illyés Gyula-kopjafa (fa, 1986, Dombóvár)
- Kós Károly (bronz, 1987, Kispest, Wekerletelep)
- Magvető (bronz, 1988, Bábolna)
- tizenhat királyszobor (fa, 1988, Székesfehérvár, Királypark)
- dombormű (terrakotta, 1989, Pusztaszer, ravatalozó)
- Harsányi Zsolt (bronz, 1989, Sárospatak, Kollégium)
- Föltámadott Krisztus (fa, 1990, Siófok, evangélikus templom)
- Krisztus és angyalok (tölgyfa, 1991-92, Paks, római katolikus templom)
- 1956-os emlékmű (kő, bronz, 1993, Kispest)
- A II. világháború halottainak emlékére (1994, Kispest)
- Szent Borbála (1994, Tatabánya)
- Két angyal (vörösréz lemez, 1995, Győr, Bencés Gimnázium kápolnája)
- Politikai áldozatok emlékműve (gránit, 1997, Tard)
- Akiknek életét tönkretette a kommunizmus (1996, Budapest, Tabán, Makovecz Imrével)
- Memento: az 1945-56 között kivégzettek emlékműve (mészkő, 1997-98, Budapest)
- II. világháborús emlékmű (márvány, 1999, Budapest-Kispest)
- Életfa (krómacél, 2000, Tatabánya, Fő tér)
- Szent István (kő, bronz, 2000, Tokaj)
Kötetei
- Kútvölgyi Mihály–Péterfy László: Első házam vala...; Timp, Bp., 2002
- Marosszék régi sírkövei; Mentor, Marosvásárhely, 2005 (A Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára)
Díjak, elismerések
- 1999: Magyar Művészetért díj
- 1999: Kodály Zoltán-díj
- 2000: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
- 2017: Kossuth-díj
Jegyzetek
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Listák www.artportal.hu nyomán.
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
További információk
- Kernács Gabriella: Memento. Péterfy László emlékműve. Árgus, 1998/3.