„Hirohito japán császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
== Élete a koronázásig == |
== Élete a koronázásig == |
||
[[Tokió]]ban született az Aoyama palotában, [[Taisó japán császár|Josihito]] |
[[Tokió]]ban született az Aoyama palotában, [[Taisó japán császár|Josihito]] trónörökös és [[Szadako]] hercegné első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (迪宮 Michi no miya) hívták. Már nagyapja, [[Meidzsi japán császár]] halála után nyilvánvalóvá vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Trónörökössé [[1916]]. [[november 2.|november 2-án]] nevezték ki. |
||
A [[Gakusuin]] Főnemesi Iskola tanulója volt [[1908]]-tól [[1914]]-ig, ezután egy speciálisan a |
A [[Gakusuin]] Főnemesi Iskola tanulója volt [[1908]]-tól [[1914]]-ig, ezután egy speciálisan a trónörökösök számára fenntartott intézetbe járt 1914-től [[1921]]-ig. 1921. [[november 29.|november 29-én]] [[Japán]] kormányzója lett betegeskedő apja mellett. [[1922]]-ben, Hirohito utazásai során járt [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]], [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban, a [[Vatikán]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Belgium]]ban. Ő volt az első trónörökös, aki elhagyta a felkelő nap országát. |
||
[[1924]]. [[január 26.|január 26-án]] feleségül vette távoli unokatestvérét, [[Nagako]] hercegnőt, [[Kuni Kunijosi herceg]] legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született: |
[[1924]]. [[január 26.|január 26-án]] feleségül vette távoli unokatestvérét, [[Nagako]] hercegnőt, [[Kuni Kunijosi herceg]] legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született: |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
* Taka hercegnő ([[1929]]. [[szeptember 30.]] – [[1989]]. [[május 26.]]) |
* Taka hercegnő ([[1929]]. [[szeptember 30.]] – [[1989]]. [[május 26.]]) |
||
* Jori hercegnő ([[1931]]. [[március 7.]] –) |
* Jori hercegnő ([[1931]]. [[március 7.]] –) |
||
* [[Akihito japán császár|Akihito]] |
* [[Akihito japán császár|Akihito]] trónörökös (ma Japán császára) ([[1933]]. [[december]] –) |
||
* Hitacsi herceg ([[1935]]. [[november 28.]] –) |
* Hitacsi herceg ([[1935]]. [[november 28.]] –) |
||
* Szuga hercegnő ([[1939]]. [[március 2.]] –) |
* Szuga hercegnő ([[1939]]. [[március 2.]] –) |
||
A lap 2019. január 13., 20:52-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Sóva császár (Hirohito) | |
 | |
| Hirohito, „az élő isten” császári díszruhában, 1928 | |
| Japán 124. császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 1926. december 25. – 1989. január 7. | |
| Elődje | Taisó |
| Utódja | Akihito |
| Korszak | Sóva-korszak (昭和) |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | japán császári ház |
| Gyermekkori név | Micsi no mija |
| Keresztnév | Hirohito (裕仁) |
| Posztumusz név | Sóva |
| Született | 1901. április 29. Tokió |
| Elhunyt | 1989. január 7. (87 évesen) Tokió |
| Nyughelye | Musashi Imperial Graveyard |
| Édesapja | Taisó |
| Édesanyja | Teimei császárné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Kódzsun császárné |
| Gyermekei | Sigeko hercegnő Szacsiko hercegnő Kazuko hercegnő Acuko hercegnő Akihito Hitachi herceg Takako hercegnő |
 | |
| Sóva császár (Hirohito) aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sóva császár (Hirohito) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hirohito (裕仁) (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. tennója 1926 és 1989 között. 1989. január 7-én bekövetkezett halála után a japán országgyűlés a Sóva (昭和天皇 Shōwa Tennō) nevet adta neki, Japánban ugyanis az uralkodó személyes nevét tilos használni, ám a szigetországon kívül ma is Hirohitóként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában.
Élete a koronázásig
Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito trónörökös és Szadako hercegné első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (迪宮 Michi no miya) hívták. Már nagyapja, Meidzsi japán császár halála után nyilvánvalóvá vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Trónörökössé 1916. november 2-án nevezték ki.
A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a trónörökösök számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első trónörökös, aki elhagyta a felkelő nap országát.
1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:
- Teru hercegnő (1925. december 9. – 1961. július 23.)
- Hisza hercegnő (1927. szeptember 10. – 1928. március 8.)
- Taka hercegnő (1929. szeptember 30. – 1989. május 26.)
- Jori hercegnő (1931. március 7. –)
- Akihito trónörökös (ma Japán császára) (1933. december –)
- Hitacsi herceg (1935. november 28. –)
- Szuga hercegnő (1939. március 2. –)
Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek a biológiai anyja az előző császár felesége volt.
Uralma a második világháború alatt
Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányítók a hadsereg tisztjei voltak, mint például Tódzsó Hideki.
Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez – Douglas MacArthur szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát.
Irodalom
- Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest 1990, Gondolat, 156 p., ISBN 963-282-342-7
További információk
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: Taisó |
|
Következő uralkodó: Akihito |
