Reigen japán császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Reigen japán császár
(霊元天皇)
Emperor Reigen.jpg
Született 1653. július 9.
Kiotó
Elhunyt 1732. szeptember 24. (79 évesen)
Kiotó
Állampolgársága
Házastársa
  • Takatsukasa Fusako
  • Empress Dowager Keihō
Gyermekei
  • Masako-naishinnō
  • Higashiyama
  • Kyōgoku-no-miya Ayahito-shinnō
  • Gyōen-hosshinnō
  • Saku-no-miya
  • Arisugawa-no-miya Yorihito-shinnō
  • Yoshiko-naishinnō
SzüleiSono Kuniko
Go-Mizunoo császár
Foglalkozása uralkodó
Tisztség Tennó (1663. május 5. – 1687. május 2.)
Sírhely Tsuki no wa no misasagi
A Wikimédia Commons tartalmaz Reigen japán császár témájú médiaállományokat.

Reigen császár (霊元天皇; Hepburn: Reigen-Tennó?) (1654. július 9.1732. szeptember 24.) volt a 112. japán császár a hagyományos lista szerint.[1]

Rejgen uralkodása 1663-tól 1687-ig tartott.[2]

Származás[szerkesztés]

Mielőtt Rejgen megörökölte a Krizantém trónt, a polgári neve (Japán névadás) Szatohito (識仁?);[3] volt. Go-Mizunó 16. fia volt. Az anyja, Kuniko (新広義門院国子) udvarhölgy, Sonomonooto (内大臣園基音) miniszterének a lánya volt.

Rejgen császári családja Heian-palota Dajri részében élt. A családban 13 fiú és 14 lánygyermek volt.

  • Császárnő: Takacukasza Fuszako (鷹司房子)
    • Harmadik lánya: Maszako császári hercegnő (栄子内親王)
  • Udvarhölgy: Bódzsó Fuszako (坊城房子)
    • Második lánya: Kensi hercegnő (憲子内親王)
  • Udvarhölgy: Ogura Saneoki (小倉実起女) lánya
    • Első fia: Szajsin herceg (済深法親王) (buddhista pap)
  • Udvarhölgy: Macuki Muneko (松木宗子)
    • Negyedik fia: Aszahito császári herceg (朝仁親王), Tomohito néven is ismert.
    • Ötödik lánya: Tomiko hercegnő (福子内親王)
    • Hatodik lánya: Eisú hercegnő (永秀女王)
    • Hetedik fia: Kjógoku-no-mija Ajahito császári herceg (京極宮文仁親王) – Hatodik Kjógoku-no-mija
    • Hetedik lánya: Ume-no-mija (梅宮)
    • Nyolcadik lánya: Kacuko hercegnő (勝子内親王)
    • Nyolcadik fia: Szei-no-mija (清宮)
    • Második fia: Kanrjú herceg (寛隆法親王) (buddhista pap)
    • Negyedik lánya: Cuna-no-mija (綱宮)
    • Harmadik fia: Szan-no-mija (三宮)
    • Ötödik fia: Gjóen herceg (尭延法親王) (buddhista pap)
    • Hatodik fia: Tajrej in-no-mija (台嶺院宮)
    • Tizenegyedik fia: Toku-no-mija (徳宮)
    • Tizenkettedik fia: Riki-no-mija (力宮)
    • Tizenharmadik fia: Szonsó herceg (尊賞法親王) (buddhista pap)
    • Tizenegyedik lánya: Bunó hercegnő (文応女王)
  • Házastárs: Nisi-no-tóin Tokinaga lánya (西洞院時良女)
    • Első lánya: Csikóin-mija (知光院宮)
  • Házastárs: Godzsó Cuneko (五条経子)
    • Kilencedik fia: Szaku-no-mija (作宮)
    • Tizedik fia: Só Ó herceg (性応法親王) (buddhista pap)
    • Kilencedik lánya: Bunki hercegnő (文喜女王)
    • Tizedik lánya: Gensú hercegnő (元秀女王)
  • Házastárs: Irie Icuko (入江伊津子)
    • Tizennegyedik fia: Kacsi-no-mija (嘉智宮)
    • Tizenkettedik lánya: Tome-no-mija (留宮)
  • Házastárs: Kurahasi Yaszuszada lánya (倉橋泰貞女)
    • Tizenötödik fia: Mine-no-mija (峯宮)
  • Házastárs: Macumuro Acuko (松室敦子)
    • Tizenhatodik fia: Ariszugava-no-mija Jorihito császári herceg (有栖川宮職仁親王) – Ötödik Ariszugava-no-mija
    • Tizenharmadik lánya: Josiko hercegnő (吉子内親王)
    • Tizennyolcadik fia: Gjókjó herceg (尭恭法親王) (buddhista pap)
  • Házastárs: Macumuro Nakako (松室仲子)
    • Tizenhetedik fia: Szonin herceg (尊胤法親王) (buddhista pap)
  • Házastárs: Hata ??tada lánya (秦相忠女)
    • Tizennegyedik fia: Jae-no-mija (八重宮)

Rejgen életének eseményei[szerkesztés]

  • 1653. július 9.: Egy császári herceg születése, aki a posztumusz Rejgen”-tennó” név által válik ismertté.[4]
  • 1654.: Szatohito herceg, aki Ate-no-mija néven is ismert volt, a legidősebb testvére, Go-Komjo császár halála előtt örökössé vált, bár a fiatal herceget túl tapasztalatlannak vélték a császári titulus betöltésére. Azt a döntést hozták meg, hogy amíg idősebbé válik, az idősebb testvére, Go-szai foglalja el a trónt.
  • 1663. március 5. Go-szai császár lemondott és Szatohito herceg vette át a helyét. Nem sokkal később Rejgen császár hivatalosan átvette a hatalmat és megkezdődött az uralkodása.
  • 1665. (Kanbun 5, 6th month): Minden faluban hoztak létre inkvizíciós bíróságot. Ezeket a bíróságokat azzal vádolták, hogy kizárják a kereszténységet.[5]
  • 1666.: A hokkesu buddhista vallási szokásokat őrzik azok számára, akik úgy vélik, hogy a lelki és erkölcsi tisztaság is romolhat a másokkal való szoros kapcsolatok miatt.[5]
A Tódaidzsi tetejét nézve keskeny kilátás jut a Nigacu-dónál megemelt sétányra.
  • 1667. : Miután tűzvész sújtotta a templom fő struktúráját, megkezdték a Nigacu-dó (二月堂) újjáépítését.(二月堂).[5]
  • 1668. február 13.'): Edoban hatalmas tűz ütött ki, majd’ 45 napig tartott. A tűzvész oka gyújtogatás lehetett.[5]
  • 1669. : Ebben az évben nagy éhínség volt és egy katonai expedíciót indítottak az északi Honsú ellen.[5]
  • 1673. : Kyotoban hatalmas tűzvész pusztított.[5]
  • 1673. május 21. : A kínai buddhista (Buddhizmus) tanító Ingen meghal az Obaku Zen templomban.[5]
  • 1675. : Kyotoban tűzvész pusztított.[5]
  • 1680. június 4. Iecuna sógunátus meghal.
  • 1680. június 15. Go-Mizunó császár meghal.
  • 1680 : Egy árvíz letarolja Edot.[5]
  • 1680 : Edoban megtalálták a Gokoku-dzsit, singon buddhista templomot. (Singon buddhizmus).[5]
  • 1681 : Cunyosit sógunátussá avatták.[5]
  • 1682. február 5. Tűzvész söpör át Edon.[6]
  • 1681 : Éhínségtől szenved Kiotó és környező területei.[6]
  • 1682 : Tomohito-sinnót koronaherceggé nyilvánították és felavatási ceremóniát is rendeztek (300 év felfüggesztés után)[1]
  • 1685. március 26. Go-szai császár meghalt és egy nagy üstökös volt látható az égbolton.[6]
  • 1687. május 2. Rejgen császár lemond és az ötödik fia veszi át a helyét, Higasijama császár.[6]
  • 1687: Rejgen császár kolostorba vonulva uralkodik, és a lemondása után a Szentó császári palota lesz az új otthona.[7]
  • 1713: Rejgen császár Szodzsó (素浄) név alatt kolostorba vonul.
  • 1732. szeptember 24. Rejgen 79 évesen meghal.

Rejgen császár emlékét tisztelik és őrzik a neki kijelölt császári mauzóleumban Kiotóban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Japanese Imperial kamon — a stylized chrysanthemum blossom
  1. a b Ponsonby-Fane, Richard. (1959). The Imperial House of Japan, pp. 117.
  2. Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du japon, pp. 414–415.
  3. Ponsonby-Fane, p. 9.
  4. Meyer, Eva-Maria. (1999). Japans Kaiserhof in der Edo-Zeit, p. 186.
  5. a b c d e f g h i j k Titsingh, p. 414.
  6. a b c d Titsingh, p. 415.
  7. Ponsonby-Fane, Richard. (1956). Kyoto: The Old Capital of Japan, 794–1869, p. 342.

Hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Go-Szai
Japán császár
16631687
Japán címere
Következő uralkodó:
Higasijama