Genmei japán császárnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Genmei/Genmjó
Genmei császárnő portréja
Genmei császárnő portréja

Japán császárnője
Genmei császárnő
Uralkodási évei 707–715
Koronázása707
Elődje Monmu császár
Utódja Gensó császárnő
Korszak Keiun, Vadó, Reiki: 704–708, 708–715, 715–717
Életrajzi adatok
Uralkodóház japán császári ház
Született 660. április 23.
Elhunyt 721. december 29.
Nara
NyughelyeNahojama no higasi no miszaszagi (Nara)
Édesapja Tendzsi császár
Édesanyja Szoga no Mei-no-iracume
Testvére(i)
  • Princess Ōe
  • Princess Tōchi
  • Takata
  • Ki
  • Dzsitó japán császárnő
  • Taki-no-himemiko
  • Óku
  • Hatsusebe
  • Izumi
  • Minabe
  • Minushi
  • Tadzsima
  • Princess Yamanobe
  • Niitabe
  • Princess Ōta
  • Aga no Hime Miko
  • Princess Asuka
  • Kuszakabe
  • Prince Kawashima
  • Shiki no miko
  • Prince Takeru
  • Niitabe-shinnō
  • Prince Shiki
  • Abe no Miko
  • Ócu
  • Toneri
  • Juge
  • Hozumi
  • Naga
  • Osakabe no Miko
  • Kóbun
  • Takecsi
Házastársa Kuszakabe
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Genmei/Genmjó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Genmei császárné (元明皇后; Hepburn: Genmei-kōgō?, ’660. – 721. december 29.’), más néven Genmjó császárnő, a hagyományos öröklési rend szerint[1] a 43. uralkodója volt Japánnak.[2] Genmei uralma 707-től 715-ig tartott.[3] Japán történelmében Genmei volt nyolc nő közül a negyedik, aki császárnőként uralkodott. A Genmei előtt lévő három császárnő neve Szuiko, Kógjoku/Szaimei és Dzsitó volt. Az utána uralkodó négy nő neve Gensó, Kóken/Sótoku, Meisó és Go-Szakuramacsi volt.

Története a hagyomány szerint[szerkesztés]

A Krizantém Trónra való felemelkedése előtt a személyneve (imina)[4] Abe-hime volt.[5] Genmei császárnő Tendzsi császár[5] negyedik lánya volt, és Dzsitó császárnő féltestvére. Az anyja, Mei-no-Iracume (akit Szoga-hime néven is ismernek), Szoga-no-Kura-no-Jamada-no-Isikava-no-Maro udaidzsin lánya volt (akit Szoga Jamada-no Ó-omi néven is ismernek).[5]

Genmei életének főbb eseményei[szerkesztés]

Genmei Kuszakabe no Miko trónörökös hitvestársává (njógo) vált, aki Tenmu császár és Dzsitó császárnő fia volt.[5] A fiuk, Monmu császár 707-ben bekövetkező halála után az asszony elfoglalta a trónt.[6] Legalább egy elbeszélés utal rá, hogy azért fogadta el a császárnői rangot, mert Mommu császár úgy érezte, hogy a fia (és Genmei unokája) még túl fiatal volt ahhoz, hogy megbirkózzon a császári lét nehézségeivel.[7]

  • 707. július 18. (Keiun 4, a hatodik hónap 15. napja): Monmu-tennó uralmának 11. évében (文武天皇十一年) a császár meghalt, és az édesanyja követte a trónon (szenszo), aki a fiatal unokája számára őrizte azt. Azt tartják, hogy röviddel ezután Genmei császárnő foglalta el a trónt (szokui).[8]
  • 707 (Keiun 4): A jelentések szerint rézlelőhelyeket találtak[7] a Muszasi tartománybeli Csicsibuban,[9] amely terület a mai Tokiót is magában foglalja.[7]
  • 708 (Keiun 5): A korszak nevét meg akarták változtatni, hogy jelezze Genmei császárnő trónra lépését, de a réz felfedezése miatt a Vadó név tűnt ideálisnak a nengó számára. Japánul a réz neve (銅), és mivel hazai rézről volt szó, a va Japánra utaló ősi kínai elnevezéssel kombinálva alkották meg a japán réz jelentésű vadó kifejezést.
  • 708. május 5. (Vadó 1, a negyedik hónap 11. napja) Az újonnan felfedezett Muszasi rézből mintát mutattak be Genmei udvarában, ahol hivatalosan is japán réznek nyilvánították.[10] Ez után pénzverdét hoztak létre Ómi tartományban.[6]
  • 708 (Vadó 1, harmadik hónap): Fudzsivara no Fuhito lett a jobbfelőli személynök (udaidzsin) kinevezve. Iszonokami no Maro pedig a balfelőli személynök (szadaidzsin) lett.[11]
  • 709 (Vadó 2, harmadik hónap): Mucu és Ecsigo tartományokban felkelés tört ki a kormányzati hatóság ellen. Azonnal csapatokat küldtek ki a leverésére.[11]
  • 709 (Vadó 2, ötödik hónap): Követek érkeztek Szillából, hűbéri sarcot hozva magukkal. Meglátogatták Fudzsivara no Fuhitot, hogy előkészítsék az utat további látogatásokra.[12]
  • 710 (Vadó 3, harmadik hónap): Gemnei császárnő Narát[6] tette meg hivatalos tartózkodási helyéül. Már Monmu uralkodásának utolsó éveiben megkezdődött a készülődés a költözéshez, de a munkát nem tudták befejezni a néhai uralkodó halála előtt.[11] Röviddel azután, hogy a nengót Vadóra változtatták, császári rendeletet adtak ki az új főváros megalapításáról a narai Heidzsó-kjóban, Jamato tartományban. Ősi időktől fogva hagyomány volt, hogy a fővárost minden új uralom kezdetén új helyre költöztették. Monmu császár azonban úgy döntött, hogy inkább a Dzsitó császárnő alapította[13] Fudzsivara palotában marad. Genmei császárnő palotáját Nara-no-mijának nevezték el.[5]
  • 711(Vadó 4, harmadik hónap): Kiadták a Kodzsikit három kötetben. Ez a mű Japán történelmét írja le a mitikus isteni uralkodók korszakától Szuiko császárnő uralma ötödik évének első hónapja 28. napjáig (597).[11] Tenmu császár nem tudta befejeztetni a munkát 686-ban bekövetkező halála előtt. Genmei császárnő és a többi bírósági képviselő érdeme az óriási projekt pártfogolása.
  • 712 (Vadó 5): Mucu tartományt elválasztották Deva tartománytól.[11]
  • 713 (Vadó 6, harmadik hónap): Tamba tartományt elválasztották Tango tartománytól, Mimaszaka tartomány elkülönült Bizen tartománytól, és Hjúga tartomány elszakadt Oszumi tartománytól.[11]
  • 713 (Vadó 6): Megkezdődött a Fudoki összeállítása egy császári rendeletben kiadott nyomtatási engedéllyel. Ma is megvannak az Izumo, Harima, Hitacsi és két másik tartomány népszámlálási eredményeiről készített másolatok.[6] Ezt a munkát abból a célból hozták létre, hogy számon tartsanak minden tartományt, várost, hegyet, folyót, völgyet és síkságot. Japán növényeinek, fáinak, madarainak és emlőseinek a jegyzékének szánták. Ezenkívül össze kívánták gyűjteni benne a fontosabb eseményeket, amik az ősi időktől kezdve történtek az országban.[11]
  • 713 (Vadó 6): A Mino és Sinano tartományokon áthaladó utat kiszélesítették, hogy több utazó elférjen rajta. A mai Nagano prefektúrában lévő Kiszo körzetben is kiszélesítették az utat.[11]
  • 715 (Vadó 8): Genmei lemondott a trónról a lánya, a későbbi Gensó császárnő kedvéért.[14]

Miután Genmei császárnő áthelyezte kormányának a székhelyét Narába, a hegyvidéki terület a következő hét uralkodó idejében is főváros maradt.[13] Bizonyos értelemben a Nara korszak évei a császárnő uralmának a következményei.

Genmei eredetileg azt tervezte, hogy trónon marad unokájának felnőtté éréséig. Azonban 715-ben lemondott az uralomról a lánya, Mommu nővérének a kedvéért, akit aztán később Gensó császárnőként ismertek. Gensót az unokaöccse követte a trónon, aki Sómu császárként vált ismertté.

A császárnő nyolc évig volt uralmon.[6] Bár rajta kívül még hét uralkodó császárnő volt Japán történelmében, az ő utódaikat általában a császári vérvonal férfi leszármazottai közül választották ki. Ezért néhány konzervatív tudós azzal érvel, hogy a nők uralma átmeneti volt, és ezért a 21. században is fenn kell tartani a kizárólagos férfi öröklődési rendet.[15] Genmei császárnő, akit a lánya követett a trónon, marad az egyetlen kivétel ez alól a hagyományos érv alól.

Lemondása után Daidzsó-tennóként ismerték. Ő volt Dzsitó császárnő után a második nő, aki elnyerte ezt a címet. Genmei visszavonulásban élte hátralévő hét évét a 61 évesen bekövetkező haláláig.[13]

Genmei sírjának pontos helye ma is ismert.[2] Narában, egy sintó szentélyben (miszaszagi) fejezik ki iránta tiszteletüket.

Genmei uralmának időszakai[7][szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Empress Genmei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ponsonby-Fane, Richard. (1959). The Imperial House of Japan, p. 56.
  2. a b Imperial Household Agency (Kunaichō): 元明天皇 (43); retrieved 2013-8-22.
  3. Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du Japon, pp. 63–65, p. 63, a Google Könyvekben; Brown, Delmer M. (1979). Gukanshō, p. 271; Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki. p. 140.
  4. Brown, pp. 264; prior to Emperor Jomei, the personal names of the emperors (imina) were very long and people did not generally use them. The number of characters in each name diminished after Jomei's reign.
  5. a b c d e Brown, p. 271.
  6. a b c d e Ponsonby-Fane, p. 56.
  7. a b c d Titsingh, p. 63.
  8. Brown, p. 271; Varley, p. 44; a distinct act of senso is unrecognized prior to Emperor Tenji; and all sovereigns except Jitō, Yōzei, Go-Toba, and Fushimi have senso and sokui in the same year until the reign of Go-Murakami.
  9. Ponsonby-Fane, Richard. (1915). The Imperial Family of Japan, p. x.
  10. Japan Mint Museum: image of Wado Kaichin Archiválva 2007. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. a b c d e f g h Titsingh, p. 64.
  12. Titsingh, p. 64; Aoki (1989: 149)Aoki, Kazuo et al. (1989). Shin Nihon Koten Bungaku Taikei 12: Shoku Nihongi I, p. 149. (in Japanese).
  13. a b c Varley, p. 140.
  14. Titsingh, pp. 64–65.
  15. Yoshida, Reiji. "Life in the Cloudy Imperial Fishbowl," Japan Times. March 27, 2007; retrieved 2013-8-22.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Monmu császár
Japán császár
Genmei 707715
Japán címere
Következő uralkodó:
Gensó császárnő