„Otto Kretschmer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
13. sor: 13. sor:
Mikor [[Németország]] [[Lengyelországi hadjárat|megtámadta]] [[Lengyelország]]ot, Kretschmer még mindig az ''U-23'' parancsnoka volt. A ''Kriegsmarine'' többi tengeralattjárójához hasonlóan az ''U-23'' is bevetésre indult. Első háborús őrjáratát, az [[Északi-tenger]]en való átkelés után, az angol partoknál kezdte. Az első, Kretschmer áldozatául esett hajót, egy, az ''U-23'' által kidobott akna süllyesztette el, [[1940]]. [[január 12.|január 12-én]] a [[Moray Firth]]-ben. A hajó egy 10 517 tonna vízkiszorítású dán tankerhajó volt, a ''Denmark''. Bő egy hónappal később, [[február 18.|február 18-án]] Kretschmer, a [[Pentland Firth]] partjánál elsüllyesztette az 1300 tonnás brit rombolót, a ''[[HMS Daring]]ot'', miközben kísérte a [[HN-12]] konvojt [[Norvégia|Norvégiából]]. Az U-bootok legénységei általában nem akartak összecsapni az ellenséggel, így a ''Daring'' elsüllyesztése mind az ''U-23'', mind Kretschmer részéről egy nagyon ügyesen végrehajtott támadás volt.
Mikor [[Németország]] [[Lengyelországi hadjárat|megtámadta]] [[Lengyelország]]ot, Kretschmer még mindig az ''U-23'' parancsnoka volt. A ''Kriegsmarine'' többi tengeralattjárójához hasonlóan az ''U-23'' is bevetésre indult. Első háborús őrjáratát, az [[Északi-tenger]]en való átkelés után, az angol partoknál kezdte. Az első, Kretschmer áldozatául esett hajót, egy, az ''U-23'' által kidobott akna süllyesztette el, [[1940]]. [[január 12.|január 12-én]] a [[Moray Firth]]-ben. A hajó egy 10 517 tonna vízkiszorítású dán tankerhajó volt, a ''Denmark''. Bő egy hónappal később, [[február 18.|február 18-án]] Kretschmer, a [[Pentland Firth]] partjánál elsüllyesztette az 1300 tonnás brit rombolót, a ''[[HMS Daring]]ot'', miközben kísérte a [[HN-12]] konvojt [[Norvégia|Norvégiából]]. Az U-bootok legénységei általában nem akartak összecsapni az ellenséggel, így a ''Daring'' elsüllyesztése mind az ''U-23'', mind Kretschmer részéről egy nagyon ügyesen végrehajtott támadás volt.


Nyolc őrjárat elteltével, [[1940]] áprilisában, Kretschmer otthagyta az ''U-23''-at és az újonnan elkészült [[VII típusú német tengeralattjáró|VIIB típusú]], ''[[U-99]]'' parancsnoka lett. Két hónapnyi kiképzés, és a tengeralattjáró bejáratása után, 1940 júniusában az ''[[U-99]]'' bevetésre indult. A tengeralattjáró első négy őrjárata során Kretschmer a konvojokat kezdte támadni, főleg éjjel és a felszínre emelkedve. Pontos lövéseivel számos kereskedőhajót süllyesztett el. Kretschmer elhíresült mondása az "''Egy torpedó…egy hajó''" is ebben az időben született, ugyanis a parancsnok takarékoskodott a munícióval, ezért minden hajót egyetlen torpedóval kellett elsüllyesztenie. Kretschmer taktikáját később számos U-boot parancsnok utánozta, de ők a gyakorlatban vegyes eredményeket produkáltak.
Nyolc őrjárat elteltével, [[1940]] áprilisában, Kretschmer otthagyta az ''U-23''-at és az újonnan elkészült [[VII típusú német tengeralattjáró|VIIB típusú]], ''[[U-99]]'' parancsnoka lett. Két hónapnyi kiképzés, és a tengeralattjáró bejáratása után, 1940 júniusában az ''[[U–99]]'' bevetésre indult. A tengeralattjáró első négy őrjárata során Kretschmer a konvojokat kezdte támadni, főleg éjjel és a felszínre emelkedve. Pontos lövéseivel számos kereskedőhajót süllyesztett el. Kretschmer elhíresült mondása az "''Egy torpedó…egy hajó''" is ebben az időben született, ugyanis a parancsnok takarékoskodott a munícióval, ezért minden hajót egyetlen torpedóval kellett elsüllyesztenie. Kretschmer taktikáját később számos U-boot parancsnok utánozta, de ők a gyakorlatban vegyes eredményeket produkáltak.


Kretschmer legeredményesebb őrjáratára 1940 novembere és decembere közt került sor. Az őrjárat alatt az ''U-99'' három, brit felfegyverzett segédcirkálót süllyesztett el. Ezek a ''[[HMS Laurentic]]'' (18 724 tonna), a ''[[HMS Patroclus]]'' (11 314 tonna) és a ''[[HMS Forfar]]'' (16 402 tonna) neveket viselték. A ''Laurentic'' és a ''Patroclus'', a [[november 3.]] és [[november 4.]] közti éjjelen süllyedt el, miután megkapták az 5376 tonnás, brit ''Casanare'' nevű teherhajó vészjelzését. A ''Casanaret'' előzőleg az ''U-99'' végzetesen megrongálta, 250 mérföldre nyugatra [[Írország]] partjaitól. A ''Forfar'' egy hónappal később, [[december 2.|december 2-án]] lett az ''U-99'' áldozata, mikor a hajó az [[OB-251]] konvojhoz akart csatlakozni. Mindent összevetve a három felfegyverzett segédcirkáló összes vízkiszorítása meghaladta a 46 000 tonnát. Ezekkel a sikerekkel Kretschmer a legeredményesebb tengeralattjáró-parancsnokok listájának élére ugrott, és senkinek sem sikerült leszorítania onnan. [[Klaus Bargsten]] is az ''U-99''-en szolgált, Kretschmer irányítása alatt, mielőtt előléptették és az általa irányított ''[[U-521]]'' későbbi egyetlen túlélőjévé vált, [[1942]]. [[június 2.|június 2-án]].
Kretschmer legeredményesebb őrjáratára 1940 novembere és decembere közt került sor. Az őrjárat alatt az ''U-99'' három, brit felfegyverzett segédcirkálót süllyesztett el. Ezek a ''[[HMS Laurentic]]'' (18 724 tonna), a ''[[HMS Patroclus]]'' (11 314 tonna) és a ''[[HMS Forfar]]'' (16 402 tonna) neveket viselték. A ''Laurentic'' és a ''Patroclus'', a [[november 3.]] és [[november 4.]] közti éjjelen süllyedt el, miután megkapták az 5376 tonnás, brit ''Casanare'' nevű teherhajó vészjelzését. A ''Casanaret'' előzőleg az ''U-99'' végzetesen megrongálta, 250 mérföldre nyugatra [[Írország]] partjaitól. A ''Forfar'' egy hónappal később, [[december 2.|december 2-án]] lett az ''U-99'' áldozata, mikor a hajó az [[OB-251]] konvojhoz akart csatlakozni. Mindent összevetve a három felfegyverzett segédcirkáló összes vízkiszorítása meghaladta a 46 000 tonnát. Ezekkel a sikerekkel Kretschmer a legeredményesebb tengeralattjáró-parancsnokok listájának élére ugrott, és senkinek sem sikerült leszorítania onnan. [[Klaus Bargsten]] is az ''U-99''-en szolgált, Kretschmer irányítása alatt, mielőtt előléptették és az általa irányított ''[[U-521]]'' későbbi egyetlen túlélőjévé vált, [[1942]]. [[június 2.|június 2-án]].

A lap 2018. július 29., 16:29-kori változata

Otto Kretschmer
Született1912. május 1.[1][2][3][4]
Hajduki Nyskie[1][4]
Elhunyt1998. augusztus 5. (86 évesen)[2][3]
Straubing[5]
Állampolgárságanémet
Foglalkozásatengerésztiszt
IskoláiNaval Academy at Mürwik (1932. április 1. – 1933. március 27.)
Kitüntetései
  • Vaskereszt
  • Sudetenland Medal
  • Memel Medal
  • Wehrmacht Long Service Award
  • Iron Cross 2nd Class (1939. október 17.)[6]
  • U-boat War Badge (1939. november 9.)[6]
  • Vaskereszt 1. osztálya (1939. december 17.)[6]
  • A Vaskereszt Lovagkeresztje (1940. augusztus 4.)[6][7][8][9]
  • Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt (1940. november 4.)[6]
  • Knight's Cross of the Iron Cross with Oak Leaves and Swords (1941. december 26.)[6][1][10]
Halál okafejsérülés
SírhelyeÉszaki-tenger
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Kretschmer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Otto Kretschmer (1912. május 1. – 1998. augusztus 5.) a legeredményesebb német tengeralattjáró-parancsnok volt a második világháborúban. 1939 szeptemberétől, 1941 márciusában bekövetkező fogságba eséséig, 47 hajót süllyesztett el, melyeknek együttes vízkiszorítása 274 333 tonna volt. Ezzel a teljesítményével kiérdemelte a Tölgyfalombokkal és kardokkal ékített Lovagkeresztet, valamint számos további kitüntetést. Mivel nagyon sikeresen ki tudta használni a tengeralattjárók csendes üzemmódját és őrjáratai alatt mellőzte a rádiókapcsolatokat, kiérdemelte a „der Schweigsame Otto” (a Hallgatag Ottó) becenevet.

Élete

Háború előtti élete

Otto Kretschmer Heidau, Neisse városában született (ma Nysa). Tizenhét éves korában nyolc hónapot az angliai Exeterben töltött, ahol megtanult folyékonyan angolul beszélni. 1930 áprilisában belépett a Kriegsmarine kötelékébe, majd miután teljesítette a három hónapig tartó tiszti kiképzést a Niobe kiképzőhajón, tengeri tisztnövendékké (Seekadett) vált. Később körülbelül egy évet szolgált az Emden könnyűcirkálón, majd 1934 decemberében áthelyezték a Köln könnyűcirkálóra. Kretschmer egészen 1936 januárjáig szolgált a Kölnön, de ekkor áthelyezték a tengeralattjáró haderőhöz, ahol alapos tiszti kiképzés után tengerész-főhadnaggyá (Oberleutnant zur See) léptették elő.

Kretschmer első tengeralattjárója az U-35, egy VIIA típusú tengeralattjáró volt. Az U-35 parancsnokságát 1937-ben kapta meg. Előléptetése éppen egybeesett a németek, spanyol polgárháborúba való beavatkozásával, ezért az U-35-öt Spanyolország partjaihoz küldték őrjáratra. Az U-35, az eseménymentes őrjárat után visszatért Németországba. 1937 szeptemberében Kretschmer otthagyta az U-35-öt és átvette a U-23 nevű, IIB típusú tengeralattjáró parancsnokságát.

Második világháború

Mikor Németország megtámadta Lengyelországot, Kretschmer még mindig az U-23 parancsnoka volt. A Kriegsmarine többi tengeralattjárójához hasonlóan az U-23 is bevetésre indult. Első háborús őrjáratát, az Északi-tengeren való átkelés után, az angol partoknál kezdte. Az első, Kretschmer áldozatául esett hajót, egy, az U-23 által kidobott akna süllyesztette el, 1940. január 12-én a Moray Firth-ben. A hajó egy 10 517 tonna vízkiszorítású dán tankerhajó volt, a Denmark. Bő egy hónappal később, február 18-án Kretschmer, a Pentland Firth partjánál elsüllyesztette az 1300 tonnás brit rombolót, a HMS Daringot, miközben kísérte a HN-12 konvojt Norvégiából. Az U-bootok legénységei általában nem akartak összecsapni az ellenséggel, így a Daring elsüllyesztése mind az U-23, mind Kretschmer részéről egy nagyon ügyesen végrehajtott támadás volt.

Nyolc őrjárat elteltével, 1940 áprilisában, Kretschmer otthagyta az U-23-at és az újonnan elkészült VIIB típusú, U-99 parancsnoka lett. Két hónapnyi kiképzés, és a tengeralattjáró bejáratása után, 1940 júniusában az U–99 bevetésre indult. A tengeralattjáró első négy őrjárata során Kretschmer a konvojokat kezdte támadni, főleg éjjel és a felszínre emelkedve. Pontos lövéseivel számos kereskedőhajót süllyesztett el. Kretschmer elhíresült mondása az "Egy torpedó…egy hajó" is ebben az időben született, ugyanis a parancsnok takarékoskodott a munícióval, ezért minden hajót egyetlen torpedóval kellett elsüllyesztenie. Kretschmer taktikáját később számos U-boot parancsnok utánozta, de ők a gyakorlatban vegyes eredményeket produkáltak.

Kretschmer legeredményesebb őrjáratára 1940 novembere és decembere közt került sor. Az őrjárat alatt az U-99 három, brit felfegyverzett segédcirkálót süllyesztett el. Ezek a HMS Laurentic (18 724 tonna), a HMS Patroclus (11 314 tonna) és a HMS Forfar (16 402 tonna) neveket viselték. A Laurentic és a Patroclus, a november 3. és november 4. közti éjjelen süllyedt el, miután megkapták az 5376 tonnás, brit Casanare nevű teherhajó vészjelzését. A Casanaret előzőleg az U-99 végzetesen megrongálta, 250 mérföldre nyugatra Írország partjaitól. A Forfar egy hónappal később, december 2-án lett az U-99 áldozata, mikor a hajó az OB-251 konvojhoz akart csatlakozni. Mindent összevetve a három felfegyverzett segédcirkáló összes vízkiszorítása meghaladta a 46 000 tonnát. Ezekkel a sikerekkel Kretschmer a legeredményesebb tengeralattjáró-parancsnokok listájának élére ugrott, és senkinek sem sikerült leszorítania onnan. Klaus Bargsten is az U-99-en szolgált, Kretschmer irányítása alatt, mielőtt előléptették és az általa irányított U-521 későbbi egyetlen túlélőjévé vált, 1942. június 2-án.

Utolsó őrjáratán, 1941 márciusában, az U-99 több mint 10 hajót süllyesztett el, de egyben ezek voltak Kretschmer utolsó áldozatai is. Egy brit ellentámadás során a brit HMS Walker nevű romboló mélységi töltetei megrongálták az U-99-et. 1941. március 17-én Kretschmer a felszínre emelkedett, majd elsüllyesztette tengeralattjáróját. A legénység három tagja odaveszett, de Kretschmer és a legénység megmaradt tagjai brit hadifogságba kerültek. Ugyanezen a napon a brit kísérőhajók egy másik győzelmet is arattak a Kriegsmarine ellen. A Walker egyik flotta-társa a HMS Vanoc a nagy köd miatt nekiment és elsüllyesztette a Joachim Schepke által irányított U–100-at. Joachim Schepke az U-100 fedélzeten életét vesztette.

Hadifogság és a háború utáni élete

Elfogása után majdnem hét évet töltött a britek hadifoglyaként, amíg 1947 decemberében szabadon nem engedték, és vissza nem térhetett Németországba. A hét év közül négyet a kanadai, Bowmanville-i hadifogolytáborban töltött. Számos második világháborús, veterán, német tengerészhez hasonlóan Kretschmer is csatlakozott a második világháború utáni német haditengerészethez, a Bundesmarine-hez. 1955-ben csatlakozott az újonnan alapított haditengerészethez, és két évvel később kinevezték az 1. Geleitgeschwader (1. kísérőhajó raj) parancsnokává. A következő évben áthelyezték a Bundesmarine Amphibische Streitkräfte (Kétéltű erők) parancsnokságába. 1962-től a NATO vezérkari tisztjeként szolgált, amíg 1965 májusában ki nem nevezték a kieli székhelyű COMNAVBALTAP NATO parancsnokság vezérkari főnökévé. 1970 szeptemberében nyugdíjba vonult.

Az ezt követő években számos rádiós és televíziós interjút készítettek vele, a második világháborús élményeiről. 1974-ben a The World at War című dokumentumfilmben is feltűnt. az 1990-es évek közepén az Aces of the Deep című számítógépes játék fejlesztésében, technikai tanácsadóként vett részt, valamint számos, vele készült interjú szerepel a játék extrái közt.

1998 nyarán, egy bajorországi nyaralás során egy dunai hajóbalesetben halt meg, miközben 50. házassági évfordulóját ünnepelte.

Összegzés

Annak ellenére, hogy Kretschmer a háború hat évéből mindössze másfelet szolgált, megdönthetetlen rekordot állított fel az elsüllyesztett hajók vízkiszorítását illetően. Számos kitüntetést kapott karrierje során, például első- és másodosztályú Vaskeresztet, háborús U-boot jelvényt, a Lovagkeresztet, valamint annak tölgyfalombokkal, majd tölgyfalombokkal és kardokkal ékített változatát is.

Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása
U–35
1937. július 31. – 1937. augusztus 15.
0
0 nap
0
0 brt
U–23
1937. október 1. – 1940. április 1.
8
97 nap
8
27 624 brt
U–99
1940. április 18. – 1941. március 17.
8
127 nap
44
284 759 brt
Összesen
16
224 nap
52
312 383 brt

Elsüllyesztett és megrongált hajók

Búvárhajó Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása
U–23 1939. október 4. Glen Farg  Egyesült Királyság 876
U–23 1939. december 8. Scotia  Dánia 2400
U–23 1940. január 11. Fredville  Norvégia 1150
U–23 1940. január 12. Danmark**  Dánia 10 517
U–23 1940. január 24. Varild  Norvégia 1085
U–23 1940. február 18. HMS Daring***  Egyesült Királyság 1375
U–23 1940. február 19. Tiberton  Egyesült Királyság 5225
U–23 1940. február 22. Loch Maddy**  Egyesült Királyság 4996
U–23 1940. július 5. Magog  Kanada 2053
U–23 1940. július 7. Bissen  Svédország 1514
U–23 1940. július 7. Sea Glory  Egyesült Királyság 1964
U–23 1940. július 8. Humber Arm  Egyesült Királyság 5758
U–23 1940. július 12. Ia  Görögország 4860
U–23 1940. július 12. Merisaar*  Észtország 2136
U–23 1940. július 18. Woodbury  Egyesült Királyság 4434
U–23 1940. július 28. Auckland Star  Egyesült Királyság 13 212
U–23 1940. július 29. Clan Menzies  Egyesült Királyság 7336
U–23 1940. július 31. Jamaica Progress  Egyesült Királyság 5475
U–23 1940. július 31. Jersey City  Egyesült Királyság 6322
U–23 1940. augusztus 2. Alexia**  Egyesült Királyság 8016
U–23 1940. augusztus 2. Lucerna**  Egyesült Királyság 6556
U–23 1940. augusztus 2. Strinda**  Norvégia 10 973
U–23 1940. szeptember 11. Albionic  Egyesült Királyság 2468
U–23 1940. szeptember 15. Kenordoc  Kanada 1780
U–23 1940. szeptember 16. Lotos  Norvégia 1327
U–23 1940. szeptember 17. Crown Arun  Egyesült Királyság 2372
U–23 1940. szeptember 21. Baron Blythswood  Egyesült Királyság 3668
U–23 1940. szeptember 21. Elmbank  Egyesült Királyság 5156
U–23 1940. szeptember 21. Invershannon  Egyesült Királyság 9154
U–23 1940. október 18. Empire Miniver  Egyesült Királyság 6055
U–23 1940. október 18. Fiscus  Egyesült Királyság 4815
U–23 1940. október 18. Niritos  Görögország 3854
U–23 1940. október 19. Clintonia*  Egyesült Királyság 3106
U–23 1940. október 19. Empire Brigade  Új-Zéland 5154
U–23 1940. október 19. Snefjeld  Norvégia 1643
U–23 1940. október 19. Thalia  Görögország 5875
U–23 1940. november 3. Casanare  Egyesült Királyság 5376
U–23 1940. november 3. HMS Laurentic***  Egyesült Királyság 18 724
U–23 1940. november 4. HMS Patroclus***  Egyesült Királyság 11 314
U–23 1940. november 5. Scottish Maiden  Egyesült Királyság 6993
U–23 1940. december 2. HMS Forfar***  Egyesült Királyság 16 402
U–23 1940. december 2. Samnanger  Új-Zéland 4276
U–23 1940. december 3. Conch  Egyesült Királyság 8376
U–23 1940. december 7. Farmsum  Hollandia 5237
U–23 1941. március 7. Athelbeach  Egyesült Királyság 6568
U–23 1941. március 7. Terje Viken  Egyesült Királyság 20 638
U–23 1941. március 16. Beduin  Új-Zéland 8136
U–23 1941. március 16. Ferm  Új-Zéland 6593
U–23 1941. március 16. Franche Comte**  Egyesült Királyság 9314
U–23 1941. március 16. J.B. White  Kanada 7375
U–23 1941. március 16. Venetia  Egyesült Királyság 5728
U–23 1941. március 16. Korshamn  Svédország 6673

* A hajót csak elfoglalták a németek
**A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
*** Hadihajó

Források

  • On line interviews (Realaudio)
  • Terence Robertson, The Golden Horseshoe: The Wartime Career of Otto Kretschmer, U-Boat Ace, Greenhill Books/Lionel Leventhaal Ltd, London
  • Uboat.net. The Men – Otto Kretschmer. (Hozzáférés: 2007. február 25.)
  1. ↑ a b c http://www.ubootarchiv.de/ubootwiki/index.php/Otto_Kretschmer, 2018. május 1.
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Der U-Boot-Krieg, 1939–1945, 133
  5. ↑ https://uboat.net/men/kretschmer.htm, 2018. május 1.
  6. ↑ a b c d e f https://www.uboat.net/men/kretschmer.htm, 2017. december 5.
  7. ↑ Der U-Boot-Krieg, 1939-1945, 41
  8. ↑ https://uboat.net/men/decorations/ritter_winners.htm, 2018. augusztus 27.
  9. ↑ https://uboat.net/men/decorations/ritter_oak.htm, 2018. augusztus 27.
  10. ↑ https://uboat.net/men/decorations/ritter_swords.htm, 2018. augusztus 27.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Otto_Kretschmer&oldid=20224448”