Günther von Kluge

Günther von Kluge
Günther von Kluge
Beceneve	Der kluge Hans
Született	1882. október 30. Posen, Porosz Királyság, Német Császárság
Meghalt	1944. augusztus 19. (61 évesen) Metz, Harmadik Birodalom
Állampolgársága	porosz weimari köztársaság nemzetiszocialista Németország
Nemzetisége	Német
Fegyvernem	Reichswehr 1916-1930 Wehrmacht 1930-1944
Rendfokozata	tábornagy (Generalfeldmarschall)
Egysége	4. hadsereg (4. Armee), Közép Hadseregcsoport
Csatái	első világháború Verduni csata második világháború Lengyelországi hadjárat Franciaországi hadjárat Barbarossa hadművelet Normandiai partraszállás
Kitüntetései	Vaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal
Halál oka	méreg
Szülei	Max von Kluge
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther von Kluge témájú médiaállományokat.

Günther von Kluge (teljes nevén Hans Günther von Kluge Posen, 1882. október 30. – 1944. augusztus 19.) német katonatiszt.

Életpályája

Porosz katonacsaládban született. Kluge a Blitzkrieg tervével vált ismertté, és lett tábornagy.

Az első világháború alatt törzstisztként szolgált, és 1916-ban részt vett a verduni csatában. 1936-ra már altábornagyi rendfokozatban szolgált, majd 1937-ben átvette a 6. hadsereg parancsnokságát, melyből később a 4. hadsereg lett, amit 1939-ben lengyelországi hadjáratban vezetett. Bár ellenezte a nyugati támadás tervét, ő vezette a 4. hadsereg támadását az Ardenneken keresztül, ami franciaországi hadjáratban érte el tetőpontját. 1940 júliusában előléptették tábornaggyá. Továbbra is a 4. hadsereg parancsnoka maradt a Barbarossa hadművelet alatt, ahol feszült viszonyba került Heinz Guderiannal taktikai kérdések és Guderian későbbi engedetlensége miatt.

Miután Fedor von Bock-ot menesztették a Közép Hadseregcsoport vezetéséből 1941 végén, Klugét előléptették és ő vezette a hadseregcsoportot 1943 októberéig, amikor megsebesült. Von Kluge gyakran figyelte az irányítása alatt lévő hadosztályokat repülőjéről. Repülései közben unaloműzésként néha rókákra vadászott – határozottan szokatlanul – a levegőből. 1943. október 27-én Kluge súlyosan megsérült, mikor autója felborult a Minszk – Szmolenszk úton. 1944 júliusáig nem tudott szolgálatba állni. Gyógyulása után ő lett a nyugati német erők (Oberbefehlshaber West) parancsnoka, Gerd von Rundstedt helyett.

A német katonai ellenállás vezetője, Henning von Tresckow, von Kluge vezérkari főnökeként szolgált a Közép Hadseregcsoportban, így von Kluge is némiképp benne volt az ellenállásban. Egykori tisztjétől, Georg von Boeselagertől információkat kapott, így tudott von Tresckow tervéről, miszerint lelövik Hitlert, miközben szemlét tart a Közép Hadseregcsoportnál. Von Kluge viszont minden segítséget visszautasított, amint kiderült hogy Hitler túlélte Stauffenberg merényletét, és a Hitler elleni bombamerénylet szervezői támogatását kérték. A merényletet követően von Klugét Hitler Berlinbe hívta. A német tiszt úgy gondolta, hogy Hitler meg fogja büntetni, mert úgy gondolja benne volt az összeesküvésben, így a Berlinbe tartó repülőgépen ciánkapszulával véget vetett életének. Von Kluge hagyott egy levelet Hitlernek, melyben azt tanácsolja a Führernek, hogy kössön békét és „vessen véget ennek a reménytelen harcnak, mikor szükséges…”. Mikor Hitler elolvasta a levelet, állítólag átnyújtotta azt Alfred Jodlnak és megjegyezte: „Ha von Kluge nem lett volna öngyilkos, akkor le lenne tartóztatva”.

Günther von Kluge beceneve a katonák közt der kluge Hans, azaz „Okos Hans” volt. Igaz, a Hans nem volt az igazi nevének része, de ezt a nevet karrierje elején szerezte, mikor eszét dicsérték, ugyanis akkoriban volt egy ünnepelt ló, ami állítólag dátumokat tudott megjegyezni és számolt. A lovat Okos Hansnak nevezték, így von Kluge is megkapta a ló nevét.

Források

• Peter Hoffman (tr. Richard Barry) The History of the German Resistance, 1939–1945, Cambridge, MA: MIT Press, 1977 ISBN 0773515313
• William L. Shirer: The Rise and Fall of the Third Reich, New York: Simon and Schuster, 1990 ISBN 0671728687