Günther von Kluge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Günther von Kluge
Günther von Kluge
Günther von Kluge
Beceneve Der kluge Hans
Született 1882. október 30.
Német Birodalom Posen, Porosz Királyság, Német Császárság
Meghalt 1944. augusztus 19. (61 évesen)
Harmadik Birodalom Metz, Harmadik Birodalom
Nemzetisége Flag of Germany.svg Német
Fegyvernem Flag of Weimar Republic (war).svg Reichswehr 1916-1930
Balkenkreuz.svg Wehrmacht 1930-1944
Rendfokozata tábornagy
(Generalfeldmarschall)
Egysége 4. hadsereg (4. Armee), Közép Hadseregcsoport
Csatái

első világháború

második világháború

Kitüntetései Vaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther von Kluge témájú médiaállományokat.

Günther von Kluge (teljes nevén Hans Günther von Kluge[1] Posen, 1882. október 30.1944. augusztus 19.) német katonatiszt.

Életpályája[szerkesztés]

Porosz katonacsaládban született. Kluge a Blitzkrieg tervével vált ismertté, és lett tábornagy.

Az első világháború alatt törzstisztként szolgált, és 1916-ban részt vett a verduni csatában. 1936-ra már altábornagyi rendfokozatban szolgált, majd 1937-ben átvette a 6. hadsereg parancsnokságát, melyből később a 4. hadsereg lett, amit 1939-ben lengyelországi hadjáratban vezetett. Bár ellenezte a nyugati támadás tervét, ő vezette a 4. hadsereg támadását az Ardenneken keresztül, ami franciaországi hadjáratban érte el tetőpontját. 1940 júliusában előléptették tábornaggyá. Továbbra is a 4. hadsereg parancsnoka maradt a Barbarossa hadművelet alatt, ahol feszült viszonyba került Heinz Guderiannal taktikai kérdések és Guderian későbbi engedetlensége miatt.

Miután Fedor von Bock-ot menesztették a Közép Hadseregcsoport vezetéséből 1941 végén, Klugét előléptették és ő vezette a hadseregcsoportot 1943 októberéig, amikor megsebesült. Von Kluge gyakran figyelte az irányítása alatt lévő hadosztályokat repülőjéről. Repülései közben unaloműzésként néha rókákra vadászott – határozottan szokatlanul – a levegőből. 1943. október 27-én Kluge súlyosan megsérült, mikor autója felborult a MinszkSzmolenszk úton. 1944 júliusáig nem tudott szolgálatba állni. Gyógyulása után ő lett a nyugati német erők (Oberbefehlshaber West) parancsnoka, Gerd von Rundstedt helyett.

A német katonai ellenállás vezetője, Henning von Tresckow, von Kluge vezérkari főnökeként szolgált a Közép Hadseregcsoportban, így von Kluge is némiképp benne volt az ellenállásban. Egykori tisztjétől, Georg von Boeselagertől információkat kapott, így tudott von Tresckow tervéről, miszerint lelövik Hitlert, miközben szemlét tart a Közép Hadseregcsoportnál. Von Kluge viszont minden segítséget visszautasított, amint kiderült hogy Hitler túlélte Stauffenberg merényletét, és a Hitler elleni bombamerénylet szervezői támogatását kérték. A merényletet követően von Klugét Hitler Berlinbe hívta. A német tiszt úgy gondolta, hogy Hitler meg fogja büntetni, mert úgy gondolja benne volt az összeesküvésben, így a Berlinbe tartó repülőgépen ciánkapszulával véget vetett életének. Von Kluge hagyott egy levelet Hitlernek, melyben azt tanácsolja a Führernek, hogy kössön békét és „vessen véget ennek a reménytelen harcnak, mikor szükséges…”. Mikor Hitler elolvasta a levelet, állítólag átnyújtotta azt Alfred Jodlnak és megjegyezte: „Ha von Kluge nem lett volna öngyilkos, akkor le lenne tartóztatva”.

Günther von Kluge beceneve a katonák közt der kluge Hans, azaz „Okos Hans” volt. Igaz, a Hans nem volt az igazi nevének része, de ezt a nevet karrierje elején szerezte, mikor eszét dicsérték, ugyanis akkoriban volt egy ünnepelt ló, aki dátumokat tudott megjegyezni és számolt. A lovat Okos Hansnak nevezték, így von Kluge is megkapta a ló nevét.

Források[szerkesztés]