Köln (könnyűcirkáló)

Köln
Hajótípus	könnyűcirkáló
Üzemeltető	Kriegsmarine A Weimar-i Köztársaság Haditengerészete
Hajóosztály	K osztály
Pályafutása
Építő	Kriegsmarinewerft Wilhelmshaven
Szolgálatba állítás	1930. január
Honi kikötő	Wilhelmshaven
Sorsa	1945. március 3-án elsüllyedt.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	8350 t
Hossz	174 m
Szélesség	15,3 m
Merülés	6,28 m
Sebesség	32 csomó (59 km/h)
Hatótávolság	13 520 km 17 csomós (31 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet	9 db 150 mm-es ágyú (3 × 3) 6 db 88 mm-es ágyú 8 db 37 mm-es ágyú 8 db 20 mm-es ágyú (később 18 mm-esekre cserélve) 12 db 533 mm-es torpedóvető cső 120 db akna
Repülőgépek	2 db Ar 196 hidroplán
Legénység	850 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Köln témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Köln német könnyűcirkáló volt a második világháború előtt és alatt. A hajó egyike volt a három K osztályú cirkálónak, melyeket K kezdőbetűs városokról neveztek el. Ezt a hajót Köln-ről nevezték el. Az osztály másik két hajója a Königsberg és a Karlsruhe volt. A K osztályú cirkálókat az 1920-as években tervezték és megfeleltek a versailles-i békeszerződés korlátozásainak, mely szerint Németországnak legfeljebb 6000 tonna vízkiszorítású cirkálója lehetett. Annak érdekében hogy sikerüljön betartani a korlátozást, a hajó 85%-án csavarozás helyett hegesztést alkalmaztak. Később ez problémákat okozott, ugyanis a hegesztések nem bírták annyira a hosszú utazásokat, mint ahogy azt remélték.

Bevetései

A spanyol polgárháború idején a Köln is, mint a Kriegsmarine számos más hajója, Spanyolország partjainál teljesített szolgálatot. A második világháborúban a hajó részt vett több Balti-tengeri akcióban, valamint a Norvégia elleni támadásban is, a Weserübung hadműveletben. A norvégiai hadjárat után a Köln főként aknatelepítési feladatokban és a szövetségesek hajókonvojai elleni támadásokban vett részt. 1943 februárjában, egy tengeralattjáró-támadás után az Admiral Hipper nehézcirkáló és a Köln alapos javításon estek át. A Köln 1943 márciusától egészen 1944 márciusáig nem teljesített szolgálatot. 1944 márciusában kiképzőhajóként újra hadrendbe állt. 1944. december 12-én, egy bombázás során a Köln erőműve és jobb oldali motorja súlyosan megsérült. Ezután a hajó Wilhelmshavenbe hajózott, javítás céljából. A Köln 1945 februárjában megérkezett Wilhelmshavenbe, ahol további két bombázás következtében újabb sérüléseket szenvedett. 1945. március 3-án, a brit bombázók végső támadásában ismét súlyosan megrongálódott. Ennek eredményeképp a hajó szép lassan elsüllyedt, de a lövegtornyai a víz felszíne felett maradtak, így folytathatta a szövetségesek csapatainak ágyúzását. 1946-ban a cirkálót szétbontották.

Parancsnokok

• Ludwig von Schroder – 1930. január 15. – 1932. szeptember 1.
• Otto Schniewind – 1932. szeptember 1. – 1934. március 1.
• Werner Fuchs – 1934. március 1. – 1935. október 1.
• Otto Backenkohler – 1935. október 1. – 1937. október 1.
• Theodor Burchardi – 1937. október 1. – 1940. január 14.
• Ernst Kratzenberg – 1940. január 14. – 1941. május 1.
• Friedrich Huffmeier – 1941. május 1. – 1942. március 1.
• Hellmuth Strobel – 1942. március 1. – 1942. május 1.
• Martin Balzer – 1942. május 1. – 1942. december 12.
• Hans Karl Meyer – 1942. december 12. – 1943. február 21.
• HADRENDBŐL KIVONVA – 1943. február 21. – 1944. április 1.
• Hellmuth Strobel – 1944. április 1. – 1945. január 1.
• Frotz-Henning Brandes – 1945. január 1. – 1945. április 30.

További információk

• Német Tengerészet Történelme – A Köln könnyűcirkáló (angol)
• Köln fotógaléria (angol)