II. Gusztáv Adolf svéd király

II. Gusztáv Adolf
Svédország királya
Uralkodási ideje
1611. október 30. – 1632. november 6.
Koronázása	1617. október 12.
Elődje	IX. Károly
Utódja	Krisztina
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa-ház
Született	1594. december 9. Stockholm
Elhunyt	1632. november 6. (37 évesen) Lützen, Szászország
Nyughelye	Stockholm
Édesapja	IX. Károly svéd király
Édesanyja	Schleswig-holstein-gottorfi Krisztina svéd királyné
Testvére(i)	Catherine of Sweden, Countess Palatine of Kleeburg Princess Maria Elizabeth of Sweden Carl Gyllenhielm Charles Philip, Duke of Södermanland
Házastársa	Brandenburgi Mária Eleonóra
Gyermekei	Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad Krisztina svéd királynő
II. Gusztáv Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. – Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.

Fiatalkora

Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 30-án követte édesapját a svéd trónon.

Uralkodása

Trónra lépése és Svédország akkori állapota

II. Gusztáv Adolf svéd király.

Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.

Ellenségein való felemelkedése

Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszország-gal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.

A 30 éves háború

II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.

1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a Habsburgokkal vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.

Forrás

• A História magazin Archívuma.
• A Kislexikon Gusztáv Adolf szócikke.

Lásd még

• Lützeni csata
• Harmincéves háború
• Svédország történelme
• Svéd királyok