„Abapuszta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nyugat –> Nyugat (égtáj) |
|||
85. sor: | 85. sor: | ||
[[Kategória:Balkány városrészei]] |
[[Kategória:Balkány városrészei]] |
||
[[de:Abapuszta]] |
A lap 2013. március 9., 01:35-kori változata
Abapuszta | |
Az abapusztai görög katolikus templom | |
Az abapusztai görög katolikus templom | |
Egyéb elnevezés: Aba | |
Közigazgatás | |
Település | Balkány |
Alapítás ideje | 1290 |
Irányítószám | 4233 |
Népesség | |
Teljes népesség | 290 fő (2011. jan 1.)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | 9 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″ | |
Abapuszta weboldala |
Abapuszta Balkány város része, a Nagykállói kistérségben, Nagykállótól 20 km-re.
Története dióhéjban
Abapuszta a középkorban község volt, melyről egy XI. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán (comes) fiainak adományozta.
1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s 1500-as évek közepe táján a környék legnépessebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai.
Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Jármy Ferenc abapusztai gazdasága híres volt a környéken. A Jármy gazdasághoz tartozott Abapusztán kívül Eszeny is. A gazdaság különleges termelési ága volt itt is a dohánytermesztés, hasonlóan Perkedpusztához, valamint elsőrangú magyar fajú szarvasmarhatenyészete is volt. A gazdasághoz a szántóföldeken kívül - melyeken váltó, és hármasforgó művelési módban dolgoztak - szőlő (50 hold), gyümölcsös, legelő és erdő is tartozott, valamint kúria, mely mögött terjedelmes, szépengondozott park is volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, ma pedig Balkány legnépesebb tanyája, hiszen 345-en lakják.
Nevezetességei
- Görög keleti templom
- Az egykori vasútállomás épülete (mivel 2007 óta már nem jár a "Kis-cibaki")
- Egykori TSZ-telep
Barackvirág Óvoda
1909-ben jött létre az első kisded óvoda mely 1973-tól önálló intézmény. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 4 egységben, (Balkány-Ságvári u., Balkány-Szakolyi u., Abapuszta-Béke u., Cibakpuszta) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.
Fekvése és közlekedése
Balkánytól 9 km-re, a 4102 számú főút mellett található, a 49137-en.
Nyíradonytól nyugatra, 7 km.-re, Béke-teleptől 5 km.-re, Finánc tagtól (földúton) 3 km.-re lelhető fel a település.
Utak nevei
Ezeket tervezték eredetileg az utak neveinek. A tervezet el is készült, csak sok utca neve megegyezik a Balkányban megtalálható utakkal, ezért nem lettek elnevezve az utak, viszont ezek voltak a tervben:
- Arany János u.
- Béke u.
- Dankó Pista u.
- József Attila u.
- Móricz Zsigmond u.
- Vasút u.
- Vörös Hadsereg u.
Galéria
-
Abapuszta
-
Abapuszta vége
-
Az egykori vasútállomás épületének a helye
Lábjegyzetek, források
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. január 1.) (Hozzáférés: 2014. október 23.)
Külső hivatkozások
- A Wikimédia Commons tartalmaz Abapuszta témájú médiaállományokat.
- Balkány Önkormányzatának honlapja
- Kép a volt vasútállomásról
Balkány | Szakoly | Nyírgelse |
Béke-telep | Nyíradony | |
Hajdúsámson | Aradványpuszta | Nyíracsád |