„Abapuszta” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nyugat –> Nyugat (égtáj)
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q305528 adatába
85. sor: 85. sor:


[[Kategória:Balkány városrészei]]
[[Kategória:Balkány városrészei]]

[[de:Abapuszta]]

A lap 2013. március 9., 01:35-kori változata

Abapuszta
Az abapusztai görög katolikus templom
Az abapusztai görög katolikus templom
Egyéb elnevezés: Aba
Közigazgatás
TelepülésBalkány
Alapítás ideje1290
Irányítószám4233
Népesség
Teljes népesség290 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól9 km
Elhelyezkedése
Abapuszta (Magyarország)
Abapuszta
Abapuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″
Abapuszta weboldala
Az abapusztai Barackvirág Óvoda

Abapuszta Balkány város része, a Nagykállói kistérségben, Nagykállótól 20 km-re.

Története dióhéjban

Abapuszta a középkorban község volt, melyről egy XI. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán (comes) fiainak adományozta.

1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s 1500-as évek közepe táján a környék legnépessebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai.

Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Jármy Ferenc abapusztai gazdasága híres volt a környéken. A Jármy gazdasághoz tartozott Abapusztán kívül Eszeny is. A gazdaság különleges termelési ága volt itt is a dohánytermesztés, hasonlóan Perkedpusztához, valamint elsőrangú magyar fajú szarvasmarhatenyészete is volt. A gazdasághoz a szántóföldeken kívül - melyeken váltó, és hármasforgó művelési módban dolgoztak - szőlő (50 hold), gyümölcsös, legelő és erdő is tartozott, valamint kúria, mely mögött terjedelmes, szépengondozott park is volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, ma pedig Balkány legnépesebb tanyája, hiszen 345-en lakják.

Nevezetességei

  • Görög keleti templom
  • Az egykori vasútállomás épülete (mivel 2007 óta már nem jár a "Kis-cibaki")
  • Egykori TSZ-telep

Barackvirág Óvoda

1909-ben jött létre az első kisded óvoda mely 1973-tól önálló intézmény. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 4 egységben, (Balkány-Ságvári u., Balkány-Szakolyi u., Abapuszta-Béke u., Cibakpuszta) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.

Fekvése és közlekedése

Balkánytól 9 km-re, a 4102 számú főút mellett található, a 49137-en.

Nyíradonytól nyugatra, 7 km.-re, Béke-teleptől 5 km.-re, Finánc tagtól (földúton) 3 km.-re lelhető fel a település.

Utak nevei

Ezeket tervezték eredetileg az utak neveinek. A tervezet el is készült, csak sok utca neve megegyezik a Balkányban megtalálható utakkal, ezért nem lettek elnevezve az utak, viszont ezek voltak a tervben:

Galéria

Lábjegyzetek, források

  1. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. január 1.) (Hozzáférés: 2014. október 23.)

Külső hivatkozások

Balkány Szakoly Nyírgelse
Béke-telep

Észak
Nyugat  Abapuszta  Kelet
Dél

Nyíradony
Hajdúsámson Aradványpuszta Nyíracsád