„Kulka János (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
219. sor: 219. sor:
* [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes Művész]], 1996
* [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes Művész]], 1996
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]], 2003
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]], 2003
* Tiszteletbeli Mentős, 2004
* Tiszteletbeli Mentős, 2004<ref>http://omszalapitvany.shp.hu/hpc/web.php?a=omszalapitvany&o=4gw_StIXAZ</ref>
* [[Súgó Csiga díj]], 2005
* [[Súgó Csiga díj]], 2005
* [[Gábor Miklós]]-díj, 2005
* [[Gábor Miklós]]-díj, 2005

A lap 2012. október 18., 17:49-kori változata

Kulka János
Kulka János a makói Hagymaházban, a Páger-gyűrű átvétele közben
Kulka János a makói Hagymaházban, a Páger-gyűrű átvétele közben
Életrajzi adatok
Született1958. november 11. (65 éves)[1][2]
Budapest[3]
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1981–napjainkig
Híres szerepeiMágenheim Ádám
Szomszédok
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (1989)
Érdemes művész-díj (1996)
Kiváló művész-díj (2003)
Kossuth-díj (2006)

Kulka János weboldala
Kulka János IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulka János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kulka János (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth-díjas magyar színész.

Családja

Édesapja Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. – Budapest, 1989. szeptember 23.) európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt[4]. Édesanyja, Boleman Eszter Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja volt. Testvére Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora [5].

Édesapja 1959–1978 között Szegeden az I. sz. Sebészeti Klinika professzora volt, ezért a család ekkoriban Szegeden élt, a nyarak nagy részét pedig Makón töltötte.[6]

Életpályája

Gyerekszínészként, a Szegedi Nemzeti Színházban három alkalommal (III. Richárd, Édes fiaim, János király) is szerepet kapott, Komor István rendezéseiben.

Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki:

Amikor kiderült, hogy Szegeden, ahol a családunk élt, abban az évben nem indul angol–francia szak, ahová menni szerettem volna [...] nem akartam Szegeden maradni. És miután gőzöm se volt róla, mihez kezdjek, kapóra jött a Polák Tücsi nevű osztálytársam ötlete, hogy menjünk el felvételizni a Színművészetire. Jó bulinak tűnt az egész, semmi többnek. [7]

A főiskolán Kazimir Károly volt az osztályfőnöke, s többek közt Balogh Erika, Bubik István, Forgács Péter, Incze József, Kubik Anna és Lang Györgyi voltak az osztálytársai [8]. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát.

1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. [9][10] Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj).

Azért is jöttem el Pécsről, mert arra gondoltam, hogy ez nem jó, túl gyorsan túl sokat elértem: valamiféle kis sztárocska lettem. És nincs, aki továbblendítsen. [...] Hiányérzetem volt, miközben iszonyúan szerettem Pécsett lenni. [...] aztán olyan erős színházba kerültem, mint a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Abból élek talán a mai napig is, amit ott tanultam. Az, hogy nehéz helyzetekben talpon tudtam maradni, biztos, hogy a kaposvári időszaknak köszönhető. [11]

Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át.

Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában.

2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került [12].

Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére [13] [14] [15].

Színpadi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121. Ugyanitt harmincnégy színházi fotón is látható.[16]

Filmjei

Játékfilmek

  • Cserepek (1980)
  • Hajnali háztetők (1986)
  • Miss Arizona (1987)
  • A napfény íze (1999)
  • Max (2002)
  • Az utolsó blues (2002)
  • Papsajt (2002)
  • Apám beájulna (2003)
  • Kontroll (2003)
  • A temetetlen halott (2004)
  • Mix (2004)
  • Világszám (2004)
  • A Herceg haladéka (2006)
  • Metamorfózis (2006)
  • Kaméleon (2008)
  • A vizsga (2010)

Tévéfilmek

  • Szerelmem, Elektra (1980)
  • A filozófus (1981)
  • Petőfi 1-6. (1981)
  • Glória (1982)
  • Hamlet (1983)
  • Mint oldott kéve 1-7. (1983)
  • Széchenyi napjai (1985)
  • Duett (1992)
  • Sok hűhó Emmiért (1998)
  • Szomszédok (teleregény) – Mágenheim Ádám (1987-1999)
  • Életképek (2004-2009)

Szinkron

Sorozatok

Cím Szerep Színész
Doktor House Dr. House Hugh Laurie
Borgiák VI. Sándor pápa Jeremy Irons

Filmek

Év Cím Szerep Színész
1978 A brazíliai fiúk David Bennett John Rubinstein
1995 Szemtől szemben Neil McCauley Robert De Niro
1997 Herkules Hádész James Woods
2002 A mag Dr. Conrad Zimsky Stanley Tucci
2004 Terminál Frank Dixon Stanley Tucci
2004 Rochester grófja – Pokoli kéj II. Károly, angol király John Malkovich
2005 Galaxis útikalauz stopposoknak Humma Kavula John Malkovich

Zenei lemezek

Önálló lemez

  • Kulka János (1994, 2007)
  • Akarod vagy nem (2010)

Közreműködőként

  • Valahol Európában (1995)
  • A zeneszerző - Presser Gábor (talán) legszebb dalai (1998)
  • Ennyi a dal (2000)
  • Best of sztárkarácsony - A legszebb karácsonyi dalok, hazai előadókkal (2003/2007)
  • Téli mese-ház - Versek és dalok a hóesésből (2003)
  • Dés - Bereményi: Férfi és nő - Dalok négy színészre és zenekarra (2008)
  • Színész dalok (2009)
  • Ennyi a dal - Best of Dés balladák, Dés 1 (2010)

Hangoskönyvek

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

Források

További információk