„Kulka János (színművész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
219. sor: | 219. sor: | ||
* [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes Művész]], 1996 |
* [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes Művész]], 1996 |
||
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]], 2003 |
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]], 2003 |
||
* Tiszteletbeli Mentős, 2004 |
* Tiszteletbeli Mentős, 2004<ref>http://omszalapitvany.shp.hu/hpc/web.php?a=omszalapitvany&o=4gw_StIXAZ</ref> |
||
* [[Súgó Csiga díj]], 2005 |
* [[Súgó Csiga díj]], 2005 |
||
* [[Gábor Miklós]]-díj, 2005 |
* [[Gábor Miklós]]-díj, 2005 |
A lap 2012. október 18., 17:49-kori változata
Kulka János | |
Kulka János a makói Hagymaházban, a Páger-gyűrű átvétele közben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1958. november 11. (65 éves)[1][2] Budapest[3] |
Származás | magyar |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
Aktív évek | 1981–napjainkig |
Híres szerepei | Mágenheim Ádám Szomszédok |
Díjai | |
További díjak | Jászai Mari-díj (1989) Érdemes művész-díj (1996) Kiváló művész-díj (2003) Kossuth-díj (2006) |
Kulka János weboldala Kulka János IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulka János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kulka János (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth-díjas magyar színész.
Családja
Édesapja Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. – Budapest, 1989. szeptember 23.) európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt[4]. Édesanyja, Boleman Eszter Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja volt. Testvére Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora [5].
Édesapja 1959–1978 között Szegeden az I. sz. Sebészeti Klinika professzora volt, ezért a család ekkoriban Szegeden élt, a nyarak nagy részét pedig Makón töltötte.[6]
Életpályája
Gyerekszínészként, a Szegedi Nemzeti Színházban három alkalommal (III. Richárd, Édes fiaim, János király) is szerepet kapott, Komor István rendezéseiben.
Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki:
„ | Amikor kiderült, hogy Szegeden, ahol a családunk élt, abban az évben nem indul angol–francia szak, ahová menni szerettem volna [...] nem akartam Szegeden maradni. És miután gőzöm se volt róla, mihez kezdjek, kapóra jött a Polák Tücsi nevű osztálytársam ötlete, hogy menjünk el felvételizni a Színművészetire. Jó bulinak tűnt az egész, semmi többnek. [7] | ” |
A főiskolán Kazimir Károly volt az osztályfőnöke, s többek közt Balogh Erika, Bubik István, Forgács Péter, Incze József, Kubik Anna és Lang Györgyi voltak az osztálytársai [8]. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát.
1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. [9][10] Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj).
„ | Azért is jöttem el Pécsről, mert arra gondoltam, hogy ez nem jó, túl gyorsan túl sokat elértem: valamiféle kis sztárocska lettem. És nincs, aki továbblendítsen. [...] Hiányérzetem volt, miközben iszonyúan szerettem Pécsett lenni. [...] aztán olyan erős színházba kerültem, mint a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Abból élek talán a mai napig is, amit ott tanultam. Az, hogy nehéz helyzetekben talpon tudtam maradni, biztos, hogy a kaposvári időszaknak köszönhető. [11] | ” |
Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át.
Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában.
2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került [12].
Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére [13] [14] [15].
Színpadi szerepei
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121. Ugyanitt harmincnégy színházi fotón is látható.[16]
|
|
Filmjei
Játékfilmek
|
Tévéfilmek
|
Szinkron
Sorozatok
|
Filmek
|
Zenei lemezek
Önálló lemez
- Kulka János (1994, 2007)
- Akarod vagy nem (2010)
Közreműködőként
- Valahol Európában (1995)
- A zeneszerző - Presser Gábor (talán) legszebb dalai (1998)
- Ennyi a dal (2000)
- Best of sztárkarácsony - A legszebb karácsonyi dalok, hazai előadókkal (2003/2007)
- Téli mese-ház - Versek és dalok a hóesésből (2003)
- Dés - Bereményi: Férfi és nő - Dalok négy színészre és zenekarra (2008)
- Színész dalok (2009)
- Ennyi a dal - Best of Dés balladák, Dés 1 (2010)
Hangoskönyvek
- Békés Pál: Csikágó
- Paulo Coelho: Az alkimista
- Lao-ce: Tao Te King
- Hugh Laurie: A balek
- Ottlik Géza: Iskola a határon
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Thomas Mann: Halál Velencében
Díjai, kitüntetései
- VII. Országos Színházi Találkozó, 1988 – A legjobb férfi epizódszereplő (Az öngyilkos)
- Színikritikusok Díja, 1988 – A legjobb epizódszereplő (Az öngyilkos)
- Jászai Mari-díj, 1989
- EMeRTon-díj, 1994
- Erzsébet-díj, 1994
- Greguss-díj, 1994
- XIV. Országos Színházi Találkozó, 1995 – A legjobb férfi főszereplő díja (Háztűznéző, Szentivánéji álom)
- Színikritikusok Díja, 1995 – A legjobb férfialakítás (Szarvaskirály, Háztűznéző, A király mulat, Szentivánéji álom)
- Érdemes Művész, 1996
- Kiváló Művész, 2003
- Tiszteletbeli Mentős, 2004[18]
- Súgó Csiga díj, 2005
- Gábor Miklós-díj, 2005
- Színikritikusok Díja, 2005 – A legjobb férfi főszereplő (III. Richárd, Nemzeti Színház)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, 2006
- Kossuth-díj, 2006
- Pro Urbe Budapest díj, 2007
- Páger Antal-színészdíj, 2009
- Színikritikusok Díja, 2011 – A legjobb férfi epizódszereplő (Egyszer élünk, Nemzeti Színház)
- Radnóti Miklós antirasszista díj, 2012
Jegyzetek
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ 15639
- ↑ http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9830:ma-lenne-nyolcvanhat-eves&catid=195:mult-id&Itemid=521
- ↑ http://www.nol.hu/lap/arcok/lap-20090113-20090113_02-22
- ↑ Kulka János kapta a Páger Antal-díjat - Figyelőnet.hu
- ↑ Dömötör Adrienne: Van egy hely, a színpad... Beszélgetések a színészmesterségről. Budapest: Corvina. 2009. ISBN 978 963 13 58360
- ↑ http://balogherika.uw.hu/arcai.htm
- ↑ http://www.csiky.hu/wiki/cikk/12_fejezet:_Zsambeki_Gabor_es_Babarczy_Laszlo
- ↑ http://www.csiky.hu/wiki/cikk/42_A_80-as_evek
- ↑ Dobák Lívia interjúja
- ↑ http://index.hu/kultur/klassz/nemz0326/
- ↑ http://www.esoember.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1507:a-ix-autizmus-nap-autizmus-expo&catid=94:20104&Itemid=35
- ↑ http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/3751/legbelul_szabadok-beszelgetes_kulka_janossal_az_autizmusrol/
- ↑ http://www.indavideo.hu/video/Osztalyfonoki_ora_az_autizmusrol_Kulka_Janossal
- ↑ 2011. május 1.-i lekérdezés
- ↑ Indoklás a vitalapon
- ↑ http://omszalapitvany.shp.hu/hpc/web.php?a=omszalapitvany&o=4gw_StIXAZ
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A Nemzeti Színház honlapján
- „Megpróbálok úgy játszani, hogy ott ül valamelyik szigorú mesterem”, Kulka Jánossal Dobák Lívia beszélget. Jelenkor 2006. év 49. évfolyam 6. szám Online elérés
- Ungvári Zsolt-Barnóczki Ákos: Kulka János - Hatmillió ember ismerőse. Budapest: New Bridge Kiadó, 1994. ISBN 963-841-601-7
- Az Origo cikke a Borgiákról