Jordán Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jordán Tamás
Jordán Tamás (Stekovics Gáspár felvétele)
Jordán Tamás (Stekovics Gáspár felvétele)
Életrajzi adatok
Születési név Jordán Tamás
Született 1943január 15. (74 éves)
Budapest
Házastársa Jordán Tamásné Judit (1967–)
Élettárs
Gyermekei Jordán Adél
Pályafutása
Aktív évek 1961
Híres szerepei Veiszkopf Árpád/Vekker úr
Hány az óra, Vekker úr?
Kolonics Dénes
Tűzvonalban
Díjai
Kossuth-díj 1996
Jászai Mari-díj 1978
Érdemes művész 1986
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)

Jordán Tamás az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordán Tamás témájú médiaállományokat.

Jordán Tamás (Budapest, 1943. január 15. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színigazgató, főiskolai docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Jordán László, jogász és Valló Sarolta. Anyai és apai nagyapja is győri, előbbi polgármester-helyettes volt, utóbbi Erdélyből áttelepülve lett a Cardo Bútorgyár tulajdonosa a második világháború végéig.[1] Négy fiatalabb[2] testvére született. A Budafoki úton és a Gellért környékén nőtt fel.[3]

Általános és középiskolában is osztálytársak és barátok voltak Bálint Andrással. 1961-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban.[3] Már ekkor érzett vonzalmat a színművészet irányában, de nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1966-ban földmérőként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán, ahova édesapja kérésére felvételizett és ahol egy életre megszerette a geodéziát.

1961-ben Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, aminek Ruszt József, még mint főiskolás volt a rendezője. Első fia születéséig játszott az együttessel, egyetemi évei alatt. Többek között Sólyom Katival, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Hetényi Pállal. Előadásaikkal bejárták Európát, ami a hatvanas években önmagában is irigylésre méltó dolog volt. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor[3] lehívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.

1970-ben a 25. Színháztól, ahol épp Haumann Péterrel a főszerepben a Szókratész védőbeszéde című darabot rendezték, felkérték egy egymondatos szerepre, mint börtönszolga. Ezután eleinte munka mellett keresetkiegészítésként játszott, hamarosan azonban annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda kiadta az igazolást, hogy színész[4] – leszerződött a színházhoz.

Eközben 1973-ban megkapta az Edelényi János által rendezett II. Richard tévéfilm címszerepét, melynek operatőre Fehér György volt, partnerei pedig Básti Lajos, Őze Lajos, Bujtor István, Lukács Sándor, Kőmíves Sándor, Gelley Kornél voltak. Majd hamarosan egy újabb főszerepet kapott, Zolnay Pál és Ragályi Elemér Sámán című játékfilmjében, Zala Márkkal és Jobba Gabival. Ám az egész további életét meghatározó feladat mégis a Költészet: József Attila című 5-ször 20 perces emlékműsor volt, melyet a Magyar Televízió készíttetett szintén Edelényi Jánossal és Fehér Györggyel, hogy méltóképpen megünnepelje József Attila 75. születésnapját. Mindössze három színész szerepelt benne: Cserhalmi Anna, Latinovits Zoltán és Jordán Tamás. Az alkotók ragaszkodtak ahhoz, hogy verseket úgy mondják el, mintha beszélgetnénk valakivel. A zenét a Kaláka és Sebő együttes biztosította.[4] A műsort végül nagy késéssel mutatták csak be, azonban Gábor Miklóstól kapott egy négyoldalas, kézzel írt, elragadtatott levelet. Ezek ihletettségében született meg első önálló József Attila-estje.[5][6]

1977-től, amikor a 25. Színházat összevonták az Állami Déryné Színházzal, a Várszínház színésze, majd 1980-tól 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. Ez az évtized meghatározó időszak volt ez az életében. Adél születése után szerződött oda Bezerédi Zoltán, Básti Juli, Máté Gábor és Eperjes Károly és olyan rendezőkkel dolgozhatott, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Gothár Péter, Gazdag Gyula és Ács János. Az 1980-as évek közepétől Lázár Katival már itt is foglalkoztak fiatalokkal. Amikor a társulat kezdett feloszlani, Budapestre költöztek, hogy folytassák a tanítást.[3]

Rendezői debütálása 1987-ben a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond Úri muri című előadás volt, a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával. Az előadásban maga is játszott.[7]

1991-ben Lázár Katival közösen megalapították a Merlin Színház színitanodáját, a Merlin Színészképző Műhelyt.[8] Többek között Réz Pál, Györgyfalvai Katalin, Fehér György, Ságodi Gabriella, Pintér Tamás tanítottak ott. Majd, amikor Márton András, a Merlin kitalálója és akivel közösen alapították a színházat, Los Angelesbe utazott,[m 1] még abban az évben, 2003-ig ő vette át a színház igazgatói posztját.[3]

2003. január 1-jétől[10] 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti igazgatása után Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat.[11] 2001 óta járt színészként vagy rendezőként a város rendezvényeire, a karneválra a Sportházban és a nyári játékokra. Ezeken tapasztalta meg, mennyire szeretnének a szombathelyiek színházat.[12]

2002–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára volt Lukács Andorral. 2007-től 2010-ig pedig főiskolai docensként az akkor még a Berzsenyi Dániel Főiskola kereteiben, majd 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ részeként Szombathelyen működő Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar[13] Színházművészeti Intézeti Tanszékének vezetője volt.[14][15][16] 2017-ben Lukáts Andorral közösen a „kaposvári hagyományokon” alapuló színészképzést indított fiatalok számára a budapesti Sanyi és Aranka Színházban.[17][18]

2012-től 2015-ig a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Szakmai Kollégiumának tagja,[19][20] 2006 novemberétől[21] 2007 májusáig a Magyar Színházi Társaság elnöke is volt.[22]

2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára a magyar költészet napjához kapcsolódó Nagy versmondás elnevezésű programsorozatot,[m 2] ami célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira[27][28] és hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható.[26]

Szinkronizálást csak ritkán vállal.[29]

Feleségével, Fulmer Judittal, 1963-ban ismerkedtek meg és 1967-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból két fia született, Tamás (1968) bútorasztalos lett és Péter (1970), aki televíziós gyártásvezető.[30] Nem váltak el, mert Jordán Tamás családja rendkívül vallásos.[31] Lázár Kati Kossuth-díjas színművésznő másfél-két évtizeden át volt élettársa, lányuk Jordán Adél (1980) színésznő.[32][31][3] Pap Kriszta közgazdásszal, aki előbb munka-, majd élettársa lett, a Merlin Színházban eltöltött időben ismerkedett meg, fiuk, Benedek (1997) focizik.[3][31][33]

Színházi munkái[szerkesztés]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Jordán Tamás az Egyetemi Színpadon (Kádas Tibor fotója, 1973)

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma szereplőként 2017. július 18-i lekérdezéskor: 193[34][m 3]

Rendezései[szerkesztés]

A Színházi adattárban rendezőként regisztrált bemutatóinak száma 2017. július 18-i lekérdezéskor: 56.[34][m 6]

Művei[szerkesztés]

A Színházi adattárban szerzőként regisztrált bemutatóinak száma 2017. július 18-i lekérdezéskor: 7.[34]

Önálló estjei[szerkesztés]

  • Amit szívedbe rejtesz (József Attila Szabad ötletek jegyzéke című műve, verseivel kiegészítve)[39]
  • Szólt az ember (Sebő Ferenccel közös József Attila-estje)[40]
  • Platón: Szókratész védőbeszéde (Horváth Ákossal közös előadás, Devecseri Gábor fordításában)[41]
  • Széllel szembe - poénok és poémák (Jordán Tamás stand up estje)[42]

Drámái[szerkesztés]

Filmes, televíziós munkái[szerkesztés]

Televíziós és filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Szerelmem, Elektra (1974)[47]
  • II. Richárd (II. Richárd, 1975)
  • A bosszú (Ferficskin, 1977)
  • Angliai II. Edward élete (1978)
  • Viszontlátásra, drága! (1978)
  • A Danton-ügy (Robespierre, 1978)
  • Forró mezők (1979)
  • Az a szép, fényes nap (1981)
  • Optimisták (1981)
  • Macbeth (1982)
  • A tökfilkó (Vatelin, 1982)
  • Mint oldott kéve 1-6. (1983)
  • A béke 7. napja (1983)
  • Torquato Tasso (1984)
  • A kárókatonák még nem jöttek vissza (1985)
  • A pacsirta (1987)
  • Csinszka (1987)
  • A varázsló álma (1987)
  • A pacsirta (1987)
  • Gaudiopolis - In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
  • Szonatina egy páváért (1990)
  • Cikász és a halló pálmák (1990)
  • Karneválvégi éjszaka (1990) rendező is
  • Az öngyilkos (1990)
  • Yvonne, burgundi hercegnő (1990)
  • Szonatina egy páváért (1990)
  • Brigitta (1993)
  • Hanna (1993)
  • Devictus Vincit (Mindszenty József, 1994)
  • A kert (1994)
  • Pá, drágám (1994)
  • Családi nyár (1995)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Szigetvári vértanúk (1996)
  • Offenbach titkai (1996)
  • Apa győz (1997)
  • A fiú naplójából (1997)
  • Kisváros (Zsigmond Ferenc, 2001)
  • Csaó, bambino (2005)
  • A kékszakállú herceg vára (2005)
  • A Veinhageni rózsabokrok (2006)
  • Az igazi halál (2007)
  • Tűzvonalban (Kolonics, 2007–2010)
  • Géniusz, az alkimista (Bíboros, 2009)
  • Utolsó rapszódia (Liszt Ferenc, 2011)
  • Janus (2015)

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Rádió- és hangjáték szerepei[szerkesztés]

Rádiójáték
Hangoskönyv
  • Ady Endre válogatott versei (Kossuth Kiadó és Mojzer Kiadó, 2005) - közreműködő[50]
  • József Attila versei (önálló estje Sebő Ferenccel, Arany Klasszikusok sorozat, Kossuth Kiadó és Mojzer Kiadó, 2008)[51][50]
  • Az vagy nekem… (szerelmes versek, 2013) - közreműködő[52]

Könyve[szerkesztés]

  • Hátrametszés. Az életem - tétre, helyre, befutóra (Jordán Tamás, 2016. Alexandra; Szekszárdi Nyomda) ISBN 9789633579664

Verse[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Márton András az 1992. március 20-án megnyílt Los angelesi magyar konzulátus vezetője lett.[9]
  2. Fűzfa Balázs a Nyugat-Magyarországi Egyetem Irodalomtörténeti tanszékének tanáraként 2007–2013 között A 12 legszebb magyar vers konferencia- és könyvsorozat címmel kísérletet tett a magyar irodalom 12 remekművének – ami egy általa alkotott válogatás közismert és kedvelt költeményekből, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjaiból – újraértésére és újraértelmezésére. A konferencia előadásaiból szerkesztett kötetetek is megjelentek. A projekt különlegessége, hogy minden egyes művet konkrét helyszínnel kapcsolt össze. 2007 őszén Koltó volt az első irodalmi állomás: Petőfi Szeptember végén című versének apropóján. Ebbe a kezdeményezésbe csatlakozott egy felkérés kapcsán Jordán Tamás a 2008-as Pilinszky-konferencián memoriter-akciójával.[23][24][25][26]
  3. A Színházi adattárban 2017. szeptember 3-án 100 színházi fotón is látható.[35]
  4. A Képmutatók cselszövése vagy Álszentek cselszövése címen is bemutatott Bulgakov színdarab a Moliére című történelmi drámájának átirata.[36]
  5. A Marat/Sade vagy Marat halála teljes címe Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában. Ez, az 1981-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott darab Ács János rendezésében – Koltai Tamás megfogalmazásában – színház-történetté vált.[37]
  6. A Színházi adattárban rendezőként+2 bemutatónál (A két veronai nemes, Karneválvégi éjszaka) „Jordán, Tamás”-ként szerepel.[34]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Elmer István: Áld és véd, Új Ember Hetilap, ujember.hu - 2012. november 11.
  2. Simon Erika: Boldog Apor Vilmos oltáránál – Beszélgetés Jordán Lászlóval, Keresztény Élet (2015. június 14.), gyor.egyhazmegye.hu - 2015. szeptember 7.
  3. ^ a b c d e f g Csáki Judit: „Meseszerű, de tudom, hogyan kell csinálni”, Beszélő 7. évfolyam 12. szám, beszelo.c3.hu - 2002.
  4. ^ a b Jordán Tamás 2. nap: A Huszonötödik Színház, wssz.hu - 2013. május 21.
  5. E. Tóbiás Sára: Jordán 70 Serafine kiemelt televíziós ajánlója # 3. hét, szinhazkolonia.hu - 2013. január 18.
  6. Murányi Gábor: Évtizedek múlva is beszélni fogunk erről, írták 30 éve - és igazuk volt, hvg.hu - 2017. május 19.
  7. Színház folyóirat XX. évfolyam 11. szám, P. Müller Péter: Önérvényesítés, önsorsrontás (Úri muri, 7-8. oldal) - 1987. november
  8. Merlin Színészképző Műhely. merlin1991-2000.5mp.eu. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Avar János, Barát József, Babos András, Baló György, Lipovecz Iván: Tények könyve '93 - Magyar és nemzetközi almanach Az év: 1992 (74. oldal), archive.org Greger Média Kft. (Debrecen) - 1993.
  10. Nemzeti: első társulati ülés, leosztott posztok. Origo, 2003. január 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  11. Szombathely színháza. wssz.hu. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  12. Kalmár András: „A színház igazi nagyhatalom”, szimpatika.hu - 2012. december 9.
  13. NYME SEK Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK) Kari jelentés a minőségfejlesztési program megvalósításáról, 2007/2008. tanév, sek.nyme.hu - 2008. január
  14. A Nyugat-magyarországi Egyetem 2009/2010. tanévének évkönyve (332. old.), nyme.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  15. Savaria Egyetemi Központ hírlevele VII. évfolyam 9. szám, savaria.elte.hu - 2010. március 16.
  16. A Nyugat-magyarországi Egyetem 2010/2011. tanévének évkönyve, nyme.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  17. Újra együtt tanít a két legendás színész, YouTube-videó ATVzrt YouTube-csatornán - Közzététel: 2017. szept. 7.
  18. Jordán Tamás és Lukáts Andor színészképzést indít, szinhaz.hu - 2017. szeptember 11.
  19. NKA állandó szakmai kollégiumainak vezetői és tagjai (2015. december 31-ig érvényes szakmai kollégiumi rendszer, vezetők, tagok), nka.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  20. Tisztújítás az NKA-ban - Ők a szakmai kollégiumok új tagjai, szinhaz.hu - 2016. február 19.
  21. Jordán Tamás a Magyar Színházi Társaság elnöke, filmkultura.hu - 2006. november 24.
  22. A Nemzeti Kulturális Aalap 2007. évi beszámolója az oktatási és kulturális miniszternek, (Magyar Hírlap 2007. május 9. A színházi élet átalakítására lenne szükség), online.nka.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  23. A 12 legszebb magyar vers honlapja (hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  24. A Nagy Versmondás – A 12 legszebb magyar vers – című kezdeményezés, meghívó, ELTE Tanító és Óvóképző Kara - 2013.
  25. Babos Viktória: Lista a 12 legszebb magyar irodalomból, kisalfold.hu - 2008. október 12.
  26. ^ a b Ölbei Lívia: Kétnapos Pilinszky-konferencia A 12 legszebb magyar vers-sorozatban; 1000 hang: Apokrif-memoriter, vaol.hu - 2008. április 15.
  27. Horváth-Bolla Zsuzsanna: Együtt összeadódva! – Nagy versmondás a Nemzeti Múzeum lépcsőin. Evangelikus.hu, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  28. Nagy Versmondás az ELTE-n. Népszava Online, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  29. Rozán Eszter: Ezt a hangot ismerem! – szinkronszínészek a Weöres Sándor Színházban, vaskarika.hu - 2010. február 10.
  30. Ölbei Lívia: Jordán Tamás: "Ti jók vagytok mindannyian ... miért csinálnátok hát rosszat?", vaol.hu - 2009. július 4.
  31. ^ a b c Balogh Gyula: Jordán-sztori - Egy színházi jelenség, Kossuth Kiadó (online: books.google.hu), - 2017.
  32. Árnyak és fények a híres színészcsaládban (Lázár Kati, Jordán Tamás és Jordán Adél története), (videó) XXI. század, rtl.hu - 2011. március 2.
  33. Nagy Ildikó: Az ébresztés a papa reszortja - Jordán Tamáséknál évad- és tanévkezdés után (fotókkal), vaol.hu - 2009. szeptember 6.
  34. ^ a b c d e Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Előadások adatbázisa
  35. Színházi adattár: Fényképek adattára
  36. Szubotics Mariann (Hetek): Küzdelem a sztálini sötétséggel: 125 éve született Mihail Afanaszjevics Bulgakov, atv.hu - 2016. augusztus 28.
  37. Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika (A Marat/Sade bemutatásának körülményei, 248-249. oldal), Évkönyv (Magyar történelem 1946-1989) 16., epa.oszk.hu - 2009.
  38. Rokonok, wssz.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  39. József Attila egy ülésben. Kikötő Online, 2008. augusztus 13. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  40. Szemere Katalin: Coito ergo sum, nol.hu - 2016. január 28.
  41. Platón: Szókratész védőbeszéde, wssz.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  42. Széllel szembe - poénok és poémák - Jordán Tamás stand up estje, wssz.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  43. Szeretni kell, Merlin Színház 1991-2000 - A Merlin Színészképző műhely, merlin1991-2000.5mp.eu / webcache.googleusercontent.com (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  44. Dömötör Adrienne: „Munkások! Elvtársak! Budapesti dolgozók!” Beszélő 6. évfolyam 40. szám, Rábeszélő, beszelo.c3.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  45. Megadom, és…, Merlin Színház 1991-2000 - A Merlin Színészképző műhely, merlin1991-2000.5mp.eu / webcache.googleusercontent.com (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  46. Ölbei Lívia: Török szerelem - Színészek játszották újra a történelmet, vaol.hu - 2014. augusztus 3.
  47. Szerelmem, Elektra - filmrészletek, részletes tartalom. jancso.film.hu. [2011. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  48. Lanczkor Gábor: A malária, mediaklikk.hu - 2015. december 18. / 2016. január 1.
  49. A malária, az ELTE Művészetleméleti és Médiakutatási Intézet Rádiólexikona (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  50. ^ a b Találati lista - : Jordán, konyvtar.ksh.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  51. József Attila versei - hangoskönyv Jordán Tamás előadásában, kossuth.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  52. Az vagy nekem... - Szerelmes versek - Hangoskönyv, libri.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  53. . bomon.hu. [2016. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  54. Rozán Eszter: A színház: az élet veleje – Jordán Tamással beszélgetett Fűzfa Balázs, vaskarika.hu - 2011. március 30.
  55. Jordán Tamás Bessenyei-díjas (2016. január 18.)
  56. InfoRádió, MTI: Jordán Tamás kapta a Vidor Fesztivál életműdíját, inforadio.hu - 2017. augusztus 30.
  57. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. okt. 14.)
  58. Jordán Tamás Hazám-díjat kapott, szinhaz.hu - 2017. november 18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]