„Szkopolamin” változatai közötti eltérés
Megjelenés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: no:Skopolamin |
a Kategória: ATC <kód> |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
{{midriatikumok}} |
{{midriatikumok}} |
||
[[Kategória:ATC A04]] |
|||
[[Kategória:ATC N05]] |
|||
[[Kategória:ATC S01]] |
|||
[[Kategória:Pszichedelikumok]] |
[[Kategória:Pszichedelikumok]] |
||
[[Kategória:Muszkarin-antagonisták]] |
[[Kategória:Muszkarin-antagonisták]] |
A lap 2010. október 3., 17:42-kori változata
Szkopolamin | |
IUPAC-név | |
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 138-12-5 |
PubChem | 5184 |
DrugBank | APRD00616 |
ATC kód | A04AD01, N05CM05, S01FA02 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C17H21NO4 |
Moláris tömeg | 303,353 g/mol |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Rx-only (US) |
P (UK) | |
Terhességi kategória | C (US) |
Alkalmazás | transzdermális, szem |
A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:
Szkopolamin-butilbromid | Scopolamini butylbromidum |
Szkopolamin-hidrobromid | Scopolamini hydrobromidum |
Forrás
- ↑ Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6