Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
kisebb formai javítások
<!-- Information -->
név = '''Rudolf Carnap'''|
született = [[1891]], [[Május 18]]|
meghalt = [[1970]], [[Szeptember 14.]] |
iskola_irányzat = [[Analitikus filozófia]], [[logikai pozitivizmus]]|
'''Rudolf Carnap''' ([[Ronsdorf]], [[Németország]], [[1891]]. [[május 18.]] – [[Santa Monica]], [[Kalifornia]], [[1970]]. [[szeptember 14.]]) [[Németország|német]]- [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[filozófus]]. A [[logikai empirizmus]] irányzatának szellemi vezére. Fő eredményeket a [[tudományfilozófia]], [[episztemológia]], [[nyelvfilozófia]], [[matematika]], [[logika]], a logika filozófiája, a matematika filozófiája és számítástudomány területén ért el.
 
== Élete ==
Ronsdorfban született, a [[Bramen]]i Gimnáziumban majd a [[Jéna]]i és [[Freiburg im Breisgau|Freiburgi]] egyetemen végezte tanulmányait. Az egyetemen fizikát, matematikát, és [[Bruno Bauch]]tól filozófiát tanult (Bauch leginkább [[Neokantianizmus|neo-Kantiánusnak]] mondható). Leghíresebb és legnagyobb hatású tanára viszont [[Friedrich Ludwig Gottlob Frege|Gotlob Frege]], a modern logika atyja. Eredetileg Carnap érdeklődése a fizika volt, de a tanulmányait megszakította az [[első világháború]], amely alatt katonaként szolgált. Ezek után folytatta tanulmányait és disszertációját "A tér" (Der Raum) címen írta a tér elméletéről Bauch témavezetésével. Már ez a disszertáció problémás volt, mert sem fizikának, sem filozófiának nem akarták elfogadni. 1922-es védése után folytatta kutatásait a fizika filozófiai kérdéseiről. Ekkor [[Albert Einstein]] [[relativitáselmélet]]e volt hatással több kortárs tudományos beállítottságú filozófusára. 1924 és 1925 között [[Edmund Husserl]] szemináriumaira is bejárt. Fiatalon levelezésbe került [[Bertrand Russell]]-lel, aki szintén nagy hatással volt rá.
 
14 éves korában Carnap eszperantót tanult, később az [[Eszperantó]] Világkongresszust meglátogatta, és a nyelvet utazásai során is alkalmazta. Az 1963-as önéletrajzában nagy rajongással ír erről a nyelvről. Ez a rajongás filozófiai nézeteivel kapcsolatos, hiszen Carnap nagy mestere volt a mesterséges, formális nyelveknek, és nagy híve az egységesség (egységes tudomány) eszméjének. Carnap korai fiatalságától fogva antialkoholista volt.
 
== Könyvei ==
 
Az '''Aufbau''': Ebben egy un. fogalmi konstitúciós rendszer felépítését célozta meg, főképpen saját-pszichés élmények alapján ([[fenomenologikus]]), a tudomány számára. A könyvre nagy vonalakban lehet azt mondani, hogy kísérlet egy [[Principia Mathematica]] természettudományi párhuzamára. Ekkor Carnap és a kör filozófiáját a metafizika értelmetlensége, a tudományos filozófia, az egységes tudomány, a verifikáció elvének tézise (Wittgensteintől) határozta meg.
A '''Syntax''' logikáról, (mesterséges) nyelvrendszerek általános szintaktikai kérdéseiról szól. E könyvben fogalmazta meg az un. [[Tolerancia]] elvét, amely egy bizonyos [[konvencionalizmus]]t jelez, továbbá azt a tézist, hogy a tudományfilozófia a tudomány logikájának vizsgálata, amit ekkor szintaktikai vizsgálatokban látott. Innentől Carnap filozófiája az empirizmus liberalizációja, a nyelvfilozófia, részben a konvencionalizmus irányába mozdul el.
 
Ezek után részben a szintaktikus vizsgálatok elégtelenségének felismerésével, részben [[Alfred Tarski]] befolyására szemantikával kezdett el foglalkozni. A ''Jelentés és szükségszerűség: Egy tanulmány a '''szemantikáról''' és a modális logikáról'' (1947) (Meaning and Necessity: A Study in Semantics and Modal Logic) című könyvben kezdődik el ez az irány. Ennek az iránynak a folytatása és az amerikai filozófia hatására is, hogy filozófiája egy pragmatikusabb fordulatot vett, a szemantika mellé a '''pragmatikát''' is felvette a nyelvfilozófiai diszciplínái közé.
 
''"A '''valószínűség''' logikai alapjai"'' (1950) (Logical Foundations of Probability )című művével az akkoriban végleges matematikai és értlemezési keretet nyerő valószínűségi elmélethez járult hozzá, igen részletes rendszerek és analízisek kidolgozásával.
 
''"Az '''induktív''' módszerek egy spektruma"'' (1952)(The Continuum of Inductive Methods (sajnos a continuum-ra most hirtelen nem találtam jobb fordítást. Hivatalos magyar fordítása sajnos nincs Carnap könyveinek.)) című művében a tudomány induktív módszerét próbálta kidolgozni.
 
E könyvek mellett számos cikket írt különféle filozófiai kérdésekben. Ezen kérdések közül talán a legfontosabbak, az un. [[protokolltétel]]-vita, az empírikus ellenőrzés, és jelentés kérdése, a '''metafizika''' vizsgálata, a az '''analitikus''' és szintetikus kérdése, a '''fizikalizmus''' és a tudomány egysége.
 
== Filozófiája ==
 
Általánosságban logikai empiristának mondják, és ő maga ezt a kifejezést nagyjából találónak gondolta. A Neo-pozitivizmus kifejezést kritizálta, mivel a klasszikus pozitivistáknak az anti-realista nézeteit ő metafizikainak gondolta. Carnap filozófiája összességében a kezdeti, korai logikai empírizmusből egy fejlődést mutat egy nagyon komplex, szofisztikált logikai empírizmus felé. Ebben különböző tézisek, mint célok, alapok, irányok megmaradtak: ilyen a tudományos filozófia, a metafizika ellenesség, a logikai és empírista beállítottság. Bizonyos tézisek viszont változtak, elvetődtek, finomodtak az idő folyamán. A kezdeti redukcionizmus egy liberálisabb változattá fejlődött, a kezdtei atomizmus egy kontextualista nézetté fejlődött, a kezdeti [[verifikációnizmus]] helyett a [[konfirmácionizmus]] jellemző rá. Ez a változás a logikai empiristaként való kategorizálását az élete vége felé kérdésessé teszi. Carnap filozófiája alaposabb elemzéssel arra is rámutat, hogy tulajdonképpen ez a kategorizálás maga is kérdéses. Carnap egy nagyon egyedi gondolkodóvá fejlődött, akinek komplex világképe csak igen durva leegyszerűsítéssel kategorizálható olyan fogalmakkal, mint [[realizmus]], [[relativizmus]], [[konvencionalizmus]], [[instrumentalizmus]], [[pozitivizmus]], [[empírizmus]]. Ezen filozófiák mind valemennyire jellemzőek Carnap nézeteire, de mindegyik egy nagyon meghatározott módon.
A következőkben fő téziseit mutatjuk be.
 
=== Metafizika-ellenesség ===
 
Ez a Bécsi Kör filozófiájának legprovokatívabb tézise. A metafizika kiküszöböléséről való elméletét Carnap ''A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül'' [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm] című írásában fejti ki. A szerző ebben a metafizika értelmetlenségét mondta ki. A tézis maga kicsit finomodott az idő folyamán, de alapjában a kezdeti megfogalmazás kereteiben maradt. A metafizikai állítások Carnap szerint értelmetlenek és feleslegesek, a metafizika fogalmai üresek, a történelem során elvesztették jelöletüket. Szerinte csak arról lehet értelmesen beszélni, ami verifikálható a mindennapi életben. A metafizika állításai emellett kifejezhetik valakinek a szemléletét, világérzését, azonban ez nem jelent kognitív tartalmat. Carnap a metafizikusokat megtévedt költőkhöz hasonlítja, akik érzéseiket rossz, teoretikus formában akarják kifejezni. Carnap véleménye sok kapcsolódó tézisben változott az idő folyamán, de metafizika-ellenessége mindvégig megmaradt.
 
A nyelvi keretrendszerek elméletében egy másik szempontból is rekonstruált bizonyos metafizikai kérdéseket. Például a "vannak-e számok?" szerinte tulajdonképpen egy rosszul megfogalmazott pragmatikus döntés. A számok keretrendszerének elfogadása mint praktikus, de nem teoretikus kérdés értelmes. Ezt úgy fogalmazni, hogy "vannak-e számok?" viszont egy rossz megfogalmazás. Ez a rossz megfogalmazás az, ami felesleges, és értelmetlen vitákat okozott a filozófia történetében.
Metafizika-ellenességének megfelelően Carnap vallási kérdésekben nem foglalt állást, de értelmetlennek tekintett olyan kérdéseket is, mint például: szollipszizmus, idealizmus, realizmus, monizmus, dualizmus.
 
=== Verifikácionizmus ===
 
Ez a Bécsi Kör egyik leggyakrabban emlegetett tézise. Ugyanakkor egy kérdéses tézis. Carnap esetében ugyan mondhatjuk, hogy a verfikáció szót használta, és szükségesnek tartotta az állítások verifikálhatóságát. Ugyanakkor kérdés, hogy ez mit is jelentett. Nem találunk olyan megfogalmazást, ahol Carnap a verifikációt "bizonyítás" értelemben használta volna. Popper kritikájára Carnap elismerte, hogy az univerzális állítások nem bizonyíthatóak. De kérdés, hogy valaha is állított volna ilyet. Popper kritikája után a "konfirmáció" kifejezést kezdte el használni [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap_t&m.htm], és ezek után már egyértelmű, hogy az állítások bizonyíthatóságát nem vallotta. Kérdés, hogy valotta-e valaha is.
 
=== Nyelvi atomizmus ===
 
A nyelvi atomizmus kifejezést a pozitivizmus korai időszakának leírására használják, [[Wittgenstein]] és Russell korai filozófiájára. Carnap ezekből a gyökerekből táplálkozott, így filozófiájában kezdetekben a vizsgálat alapegysége az állítás. A kritikák hatására nagyon korán elkezdte finomítani vizsgálatait, és kontextusfüggővé tette azokat. Kérdéses, hogy a nyelvi atomizmust Carnap valaha vallotta volna. Ugyanakkor az Aufbau atomisztikus módon vizsgálódik. Tehát annyit mondhatunk, hogy Carnap kezdetben nyelvi atomista stílusban írt, és ettől explicit módon nem tért el. A későbbi filozófiában hangsúlyt kapott az atomizmustól való eltérés, egészen odáig, hogy szinte minden kérdést nyelvi keretrendszertől függővé tett, ami miatt a relativizmus vádjával illetik. (ld. később)
Carnap az Aufbau idejében még erősen [[fenomenalizmus|fenomenalista]] volt: a fogalmak egészét fenomenologikus fogalmakra vezette vissza, azaz a megfigyelések a fogalmi konstrukció alapjai. Ugyanakkor már az Aufbauban is azt írja, hogy ugyanígy fizikalista konstrukciót is ki lehet dolgozni. Az Aufbauban tehát Carnap inkább a fenomenalista nyelvet gondolta praktikusnak. De toleráns volt más nyelvezettel szemben is. Neurath hatására elkezdte a fizikalista nyelv előnyeit meglátni. A Syntax után már inkább a fizikalista nyelvet tartotta praktikusnak, ugyanakkor a toleranciája megmaradt. Azaz Carnap sosem kötelezte el magát egyoldalúan egyik irányba sem, a nyelv választását praktikus kérdésnek nevezte. A fizikalizmus terén Carnap célja annak megmutatása volt, hogy a fizikalista nyelv egy lehetséges univerzális nyelve a tudománynak, és ennek megfelelően például sok pszichológiai fogalom, elmélet, állítás fizikalista megfelelőjét dolgozta ki. Ugyanakkor a fenomenalista nyelvvel kapcsolatban is egy hasonlóan kidolgozott programja volt.
 
=== A tudomány egysége ===
 
A tudomány egysége a Bécsi Körnek egy másik állandó tézise volt. Carnap nézetei ezügyben némit változtak, de maga a tézis megmaradt. Láttuk kezdeti redukcionizmusát, ami szintén a tudomány egy igen erős egységességét jelenti. Később a Syntaxtól fogva ez a redukcionizmus szelídül, és a tudomány egysége egy egységes nyelvben valósul meg. Ez a nyelv egyre inkább a fizikalista nyelv lesz, és így a fizikalizmus és a tudomány egységének tézise szorosan összekapcsolódik. Ugyanakkor Carnap mindvégig toleráns a nyelvhasználattal, tehát az egységes nyelv egy elméleti lehetőség, amely mellett a tudományágak eltérő nyelvhasználata egy praktikus, és megengedett jelenség. A fontos itt a fordíthatóság, ekvivalens megfogalmazhatóság.
 
=== Keretrendszer-elmélet ===
 
Carnap ezen elhíresült elmélete a nyelvi keretrendszerekről szól, és az internális és externális kérdésekről. Az elmélet szinte teljesen egy cikkhez köthető, amelynek címe "Empiricism, Semantics, and Ontology" ld. [http://www.ditext.com/carnap/carnap.html] Ez az elmélet a metafizika-ellenesség egy kifinomult változata is egyben. Carnap szerint bizonyos kérdéseknél felmerülhet, hogy ezt a nyelven belül, vagy kívül értelmezzük. Például egy matematikai nyelvben az, hogy "létezik-e kettőnél nagyobb páros prímszám" egy belső kérdés, aminek eldöntésére a nyelvi keretrendszer megadja a lehetőségeket. Ugyanakkor az, hogy "léteznek-e számok", nem egy ilyen belső kérdés, és a keretrendszer semmiféle módot nem ad ennek a kérdésnek az értelmezésére, eldöntésére. Így ez egy értelmetlen kérdés. Ilyen módon lehetnek értelmetlenek a metafizikai kérdések, amelyen emiatt filozófusok sokasága vitázott eredménytelenül, ami nem csoda, hisz nincs meg hozzá a keretrendszer. Másrészről egy hasonló kérdés felvethető: "egyáltalán hasznos nekünk a számok keretrendszere?" ami viszont egy gyakrolati kérdés a keretrendszerek alkalmasságáról. Ez a gyakorlati kérdés viszont nem igazság kérdése, nem teoretikus, hanem praktikus kérdés. Amennyiben a matematika hasznos, alkalmazzuk, ha nem, nem. Ezt téves volna úgy megfogalmazni, hogy vannak számok, vagy nincsenek. Ez egy fajta [[isnstrumentalizmus|instrumentalista]] szemlélete eme kérdéseknek: nem az igazságuk a kérdés, hanem eszközként való alkalmasságuk.
 
== Hatása ==
 
Rudolf Carnapot a Bécsi Kör és a Logikai Pozitivizmus egyértelmű vezéralakjának tartják teoretikus szempontból. E mellett említettük hatását két nagyon jelentős filozófusra: Quine-ra és Popperre. Meg kell még említeni Tarskival és Gödellel való extenzív eszmecseréit. [[Jaakko Hintikka]] továbbfejlesztette Carnap induktív módszerét. Korunk legjelentősebb filozófiai irányzatának, az analitikus filozófiának az egyik megalapítójának mondható.
Könyveivel a tudományfilozófián kívül leginkább a '''valószínűség-számítás''', a '''számítástudomány''', a '''logika''', '''nyelvészet''' területein hatott, e területek jeles tudósaként is számon tartják.
 
== Kritikák ==
 
A neo-pozitivizmus első jelentős kritikusa [[Karl Popper]] volt, aki a „Logik der Forschung" („The Logic of Scientific Discovery”, „A Tudományos Kutatás Logikája”) című könyvét a Bécsi Kör és azon belül Carnap támogatásával jelentette meg. Poppert emiatt is, továbbá bécsi volta miatt, valamint mert nézetei nem állnak olyan nagyon távol a logikai empirizmus nézeteitől, a Bécsi Kör belső ellenzékének nevezték. Carnap jelentős hatással volt a fiatal Popperre bécsi éveiben, fontos volt pályafutásának elindításában .
Kuhn esetében is egy kicsit hasonló minta szerint alakultak a dolgok: Kuhn ugyan nem volt a körhöz közel, és nem is volt tanítvány, de a könyv megjelenése az International Encyclopedia of Unified Science („Egységes Tudomány Nemzetközi Enciklopédiája”) sorozatban történt, amely a logikai empirizmus akkori egyik fontos orgánuma és Carnap egyik szerkesztője volt. Nos, a bevett nézet szerint ez a mű adta meg a logikai empirizmusnak a kegyelemdöfést azzal, hogy a téziseit cáfolta.
 
== Újraértékelés ==
 
[[George Reisch]] 1991-ben publikált egy cikket „Did Kuhn Kill Logical Empiricism?” („Vajon Kuhn ölte meg a logikai empirizmust?”) címmel. Ebből derül ki, hogy Carnap editori minőségében írt Kuhnnak két levelet, amelyet Reisch publikált elsőnek. A levelek Carnaptól egyértelműen pozitív fogadtatást jeleznek, sőt olyan fogadtatást, amely szerint Carnap nem láthatott gyilkos döfést Kuhn művében.
Van még egy érdekes körülmény: Kuhn nem hivatkozott Carnapra a Struktúrában, és Carnap sem hivatkozott Kuhnra semelyik írásában. Kuhn még Popperre is csak egyszer hivatkozik könyvében.
 
Ennek magyarázának mindenképpen komplexebbnek kell lennie, mint az azelőtt bevett nézetnek arról, hogy volt a neo-pozitivizmus, amelyet Kuhn megcáfolt.
Mindannyian bizonyos szempontokat emelnek ki, de hasonló eredményt mondhatnánk az elemzésüket felhasználva. Természetesen ezek a szerzők nem csupán ismételgetik egymást, hanem más céljaik is vannak az elemzéssel.
Az említett szerzők valamennyire eltérő módon fogalmazzák meg a konklúziójukat. Reisch célja a levelek publikálása, magyarázata, és ezen új gondolat bevezetése. Úgy fogalmaz, hogy Kuhn és Carnap nézetei hasonlóak, de nem állítja, hogy azonosak lennének. Ezen túl a logikai empirizmus „bukásának” magyarázatát nem mondja ezzel megoldottnak. Érthető is, ezzel inkább kérdések merülnek fel ez utóbbi témában, mint megoldások.
Earman már egy felvezetett problémára támaszkodhat, és részletesebb elemzést ad, egy további célja Kuhn és Carnap elméleteinek közös [[Bayesiánus]] alapú megfogalmazása. Carnap és Kuhn elméletének hasonlóságáról és interakcióiról szól.
Irzik szintén kész témát örökölve több cikkben még részletesebb elemzést ad, az említett részletben vitatkozva Earmannal. Hasonlónak, és komplementernek nevezi a két filozófus elméleteit.
 
Összességében Reisch, Friedman, Earman, Irzik révén Carnap filozófiájának egy újraértékelése kezdődött meg, elsősorban későbbi múvei kaptak több figyelmet, és ezeknek elemzése egy sokkal komplexebb képet ad Carnapról, mint a bevett nézet képe.
 
== Művei ==
=== Magyarul ===
Teljes könyve ezidáig sajnos nem jelent meg. Cikkek a következő gyűjteményekben jelentek meg:
 
* ''Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről.'' Bp. Gondolat 1985.
* ''A Bécsi Kör filozófiája.'' Bp. Gondolat 1972.
* ''Tudományfilozófia,'' szöveggyűjtemény, szerkesztette Forrai Gábor és Szegedi Péter, Áron kiadó, Budapest, 1999.
* ''Tudományfilozófia,'' szöveggyűjtemény, szerkesztette Laki János, Osiris kiadó, Budapest, 1998.
 
=== Angolul és/vagy németül ===
 
* ''Der Raum: Ein Beitrag zur Wissenschaftslehre, dissertation'' (A tér: Hozzájárulás a tudományfilozófiához, disszerttáció) , 1922.
* ''Über die Abhängigkeit der Eigenschaften der Raumes von denen der Zeit,'' (A tér tulajdonságainak függősége az idő tulajdonságaitól) ,1925.
* ''Physikalische Begriffsbildung, (A fizikai fogalmak képzéséről), 1926.
* ''Scheinprobleme in der Philosophie,'' (Álproblémák a filozófiában), 1928.
* ''Der Logische Aufbau der Welt', (A világ logikai felépítése), 1928.
* ''(Otto Neurath és Hans Hahn együttműködésével) ''Wissenschaftliche Weltauffassung der Wiener Kreis,'' (A Bécsi Kör tudományos világfelfogása), 1929.
* ''Abriss der Logistik, mit besonderer Berücksichtigung der Relationstheorie und ihrer Anwendungen,'' (A logika vázlata, különös tekintettel a relációselméletre és annak felhasználására) 1929.
* ''The Unity of Science,'' 1934.
* ''Logische Syntax der Sprache,'' (A nyelv logikai szintaxisa),1934.
* ''Philosophy and Logical Syntax,'' (Filozófia és logikai szintaxis), 1935.
* ''The logical syntax of language,'' (A nyelv logikai szintaxisa, 1934 angol fordítása), 1937.
* ''Logical Foundations of the Unity of Science,'' (A tudomány egységének logikai alapja),1938.
* ''Foundations of Logic and Mathematics,'' (A matematika és logika alapjai),1939.
* ''Introduction to Semantics,''(Bevezetés a szemantikába), 1942.
* ''Formalization of Logic,'' (A logika formalizálása), 1943
* ''Meaning and Necessity,'' (Jelentés és szükségszerűség) 1947.
* ''Logical Foundations of Probability, (A valószínűség logikai alapjai),1950.
* ''The Continuum of Inductive Methods, (Az induktív módszer kontinuuma), 1952
* ''Einführung in die Symbolische Logik'' (Bevezetés a szimbolikus logikába),1954
* ''The Philosophy of Rudolf Carnap,'' (Rudolf Carnap filozófiája, Carnap itt az életrajzzal, és válaszokkal járult hozzá a könyvhöz)1963.
* ''Philosophical Foundations of Physics,'' (A fizika filozófiai alapjai), 1966.
* ''Two Essays on Entropy,'' (Két esszé az entrópiáról), 1977.
 
== Lásd még ==
* [[logikai pozitivizmus]], [[neopozitivizmus]], [[pragmatizmus]], [[konvencionalizmus]], [[instrumentalizmus]]
 
== Szakirodalom Carnapról ==
 
* S. Awodey, C. Klein (szerk.): „Carnap Brought Home”, Open Court, 2004.
* M. Brendel: "'Et tu mi fili, Thomas?!' – avagy bevett nézet a bevett nézetről", Világosság, vol 10. 2007, [http://www.vilagossag.hu/pdf/20071204090920.pdf PDF].
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.utm.edu/research/iep/c/carnap.htm Rudolf Carnap Internet Encyclopedia of Philosophy]
* [http://wso.williams.edu/~dmarshal/carnap.html Doug Marshall lapja Carnapról]
* [http://www.rbjones.com/rbjpub/philos/history/rcl000.htm The Life of Rudolf Carnap]
* [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm Néhány fontos cikkük magyarul az interneten]
{{wikidézetekWikidézet}}
{{Filozófia}}
 
131 512

szerkesztés

Navigációs menü