„Oktogon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bővítés
12. sor: 12. sor:
[[1872]]-ig, a [[Andrássy út|Sugár út]] kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a [[Városliget]]et összekötő új útvonal létrehozását [[Kossuth Lajos]] javasolta [[1841]]-ben. A megvalósítására azonban csak a [[kiegyezés]] után kerülhetett sor. [[1868]]. [[Május 19.|május 19-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] (MTA) tartott értekezleten gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] miniszterelnök ismertette [[Budapest]] átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] irányította. [[1870]]-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.
[[1872]]-ig, a [[Andrássy út|Sugár út]] kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a [[Városliget]]et összekötő új útvonal létrehozását [[Kossuth Lajos]] javasolta [[1841]]-ben. A megvalósítására azonban csak a [[kiegyezés]] után kerülhetett sor. [[1868]]. [[Május 19.|május 19-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] (MTA) tartott értekezleten gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] miniszterelnök ismertette [[Budapest]] átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] irányította. [[1870]]-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.


[[1871]]-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. [[1873]]-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt [[1876]]-ban a befektető partnerek visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat [[1884]]-ig be kell építeni.
[[1871]]-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. 1872/1873-ban Szkalnitzky Antal és ifjabb Pán József mérnökök tervezése és művezetése mellett kezdték meg az építkezést. [[1873]]-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt [[1876]]-ban a Sugárúti házak épületeinek befektető partnerei visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat [[1884]]-ig be kell építeni.


A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a [[párizs]]i sugárutak mintájára készült, [[1877]] októberében adták át a fővárosnak.
A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a [[párizs]]i sugárutak mintájára készült, [[1877]] októberében adták át a fővárosnak.
18. sor: 18. sor:
{{idézet 2|''A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni.''|[[Pesti Napló]], [[1876]]. [[augusztus 24.]]}}
{{idézet 2|''A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni.''|[[Pesti Napló]], [[1876]]. [[augusztus 24.]]}}


A Sugárút két végpontja közötti tervezett bérházak építése előtt, már 1875-re elkészült az Octogonnak vagy Nyolcszögtérnek nevezett reprezentatív tér, ahogy arról a Vasárnapi Ujság 1875. évi május 2-i cikke mulatságos stílusban (és május 30-i számában közölt képpel kísérve) beszámolt: ''„A forgalom jövő őszre ugyan hihetőleg meg fog már indulni ez útvonal egész hosszában, de bele telik még egy darab idő, míg két oldalt teljes lesz a házak szegélye. Az az egy-két házcsoport, mely az oktogon-téren és szomszédságában a még beépítetlen telkek mellett magasan nyúl az égnek, olyan mint az anyatejtől elválasztott kisded parányi szájában jelentkező néhány korai fog. De eljő az idő is mikor majd teljes fogsort fog fölmutatni a sugárut állkapcsa”''.<ref>[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01104/pdf/01104.pdf Vasárnapi Ujság – 18759. Tárcacikkek; napi érdekű közlemények. Fővárosi tárczák. Borostyáni Nándortól: A nagy körút mentén 281. oldal]</ref>
⚫
A következő két évben épült fel a teret övező négy [[Eklektika|eklektikus]] SÉV-bérház [[Szkalnitzky Antal]] tervei alapján, földszintjükön üzlethelyiségekkel:

* nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;
⚫
Az Octogon tér tereprendezését 1872-ben végezték, s az 1872 és 1875 közötti években épült fel a teret övező négy, háromemeletes, [[Eklektika|eklektikus]] SÉV (Sugárúti Építő Vállalat)-bérház [[Szkalnitzky Antal]] és ifjabb Pán József tervei alapján,<ref>[http://urbface.com/budapest/oktogon - UrbFace oldala]</ref> földszintjükön üzlethelyiségekkel:
* délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az [[Abbázia Kávéház]];
* keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;
* nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-1 - UrbFace oldala]</ref>
* északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).
* délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az [[Abbázia Kávéház]];<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-2 - UrbFace oldala]</ref>
* keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-3 - UrbFace oldala]</ref>
* északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/14627/?list=eyJxdWVyeSI6ICJva3RvZ29uIDQuIn0 Épitészeti terv, ifj. Pán József HU BFL - XV.17.b.312 - 3603/1872]</ref>


A [[19. század]]ban a tér neve ''Nyolcszög tér'' volt, az [[1920-as évek]]től azonban már ''Oktogonnak'' hívták. [[1936]]-ban a [[fasizmus|fasisztabarát]] városvezetés a ''[[Benito Mussolini|Mussolini]]'' nevet adta a térnek, [[1945]]-től újra ''Oktogon'', 1950-től a [[Kommunizmus|kommunista]] városvezetés ''[[1917-es októberi orosz forradalom|November 7.]] térre'' keresztelte át, amelynek a köznyelvben ''Novhét tér'' volt az elnevezése. [[1990]] óta ismét ''Oktogon'' a tér neve.
A [[19. század]]ban a tér neve ''Nyolcszög tér'' volt, az [[1920-as évek]]től azonban már ''Oktogonnak'' hívták. [[1936]]-ban a [[fasizmus|fasisztabarát]] városvezetés a ''[[Benito Mussolini|Mussolini]]'' nevet adta a térnek, [[1945]]-től újra ''Oktogon'', 1950-től a [[Kommunizmus|kommunista]] városvezetés ''[[1917-es októberi orosz forradalom|November 7.]] térre'' keresztelte át, amelynek a köznyelvben ''Novhét tér'' volt az elnevezése. [[1990]] óta ismét ''Oktogon'' a tér neve.
37. sor: 39. sor:
Menton Kávéház, Budapest, VI., Andrássy út 51..jpg|A Menton Kávéház terasza az Oktogonon [[1910]] körül
Menton Kávéház, Budapest, VI., Andrássy út 51..jpg|A Menton Kávéház terasza az Oktogonon [[1910]] körül
</gallery>
</gallery>
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
⚫
== Források ==
⚫
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Oktogoni mészárlás]]
* [[Oktogoni mészárlás]]
* [[M1-es metróvonal]]
* [[M1-es metróvonal]]

⚫
== Források ==
⚫
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}


{{s-start}}
{{s-start}}

A lap 2020. november 23., 17:03-kori változata

Oktogon
Az Oktogon a 20. század elején. Baloldalt a Millenniumi Földalatti Vasút állomása
Az Oktogon a 20. század elején. Baloldalt a Millenniumi Földalatti Vasút állomása
Ország Magyarország
TelepülésBudapest VI. kerülete
Névadónyolcszög
Elhelyezkedése
Oktogon (Budapest)
Oktogon
Oktogon
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Oktogon témájú médiaállományokat.

Az Oktogon Budapest VI. kerületében, a Nagykörút és az Andrássy út kereszteződésében található nyolcszögletű tér, egyben az M1-es metróvonal egyik megállója. A téren megáll és áthalad a 4-es és a 6-os villamos is, valamint a 105-ös autóbusz. Határai: Andrássy út 46. és 49., Teréz körút 69. és 72.

Az oktogon szó ógörög eredetű, jelentése nyolcszög.

Története

1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a Városligetet összekötő új útvonal létrehozását Kossuth Lajos javasolta 1841-ben. A megvalósítására azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor. 1868. május 19-én a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott értekezleten gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ismertette Budapest átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította. 1870-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.

1871-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. 1872/1873-ban Szkalnitzky Antal és ifjabb Pán József mérnökök tervezése és művezetése mellett kezdték meg az építkezést. 1873-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt 1876-ban a Sugárúti házak épületeinek befektető partnerei visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat 1884-ig be kell építeni.

A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, 1877 októberében adták át a fővárosnak.

„ A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni. ”
– Pesti Napló, 1876. augusztus 24.

A Sugárút két végpontja közötti tervezett bérházak építése előtt, már 1875-re elkészült az Octogonnak vagy Nyolcszögtérnek nevezett reprezentatív tér, ahogy arról a Vasárnapi Ujság 1875. évi május 2-i cikke mulatságos stílusban (és május 30-i számában közölt képpel kísérve) beszámolt: „A forgalom jövő őszre ugyan hihetőleg meg fog már indulni ez útvonal egész hosszában, de bele telik még egy darab idő, míg két oldalt teljes lesz a házak szegélye. Az az egy-két házcsoport, mely az oktogon-téren és szomszédságában a még beépítetlen telkek mellett magasan nyúl az égnek, olyan mint az anyatejtől elválasztott kisded parányi szájában jelentkező néhány korai fog. De eljő az idő is mikor majd teljes fogsort fog fölmutatni a sugárut állkapcsa”.[1]

Az Octogon tér tereprendezését 1872-ben végezték, s az 1872 és 1875 közötti években épült fel a teret övező négy, háromemeletes, eklektikus SÉV (Sugárúti Építő Vállalat)-bérház Szkalnitzky Antal és ifjabb Pán József tervei alapján,[2] földszintjükön üzlethelyiségekkel:

  • nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;[3]
  • délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az Abbázia Kávéház;[4]
  • keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;[5]
  • északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).[6]

A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a fasisztabarát városvezetés a Mussolini nevet adta a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től a kommunista városvezetés November 7. térre keresztelte át, amelynek a köznyelvben Novhét tér volt az elnevezése. 1990 óta ismét Oktogon a tér neve.

A tér a filmekben, irodalomban

  • A tér számos alkalommal felbukkan Kondor Vilmos magyar író bűnügyi regényeiben, köztük a Budapest noir és a Budapest romokban című kötetekben; utóbbiban a tér egyik sarka közelében történik az a merénylet, amelynek felderítése a teljes regény legfontosabb vezérmotívuma.

Galéria

  • T-54-es az Oktogonon 1956. október 31-én
    T-54-es az Oktogonon 1956. október 31-én
  • A kisföldalatti „Oktogon” állomásának névfelirata
    A kisföldalatti „Oktogon” állomásának névfelirata
  • Az Oktogon 2008-ban
    Az Oktogon 2008-ban
  • Az Oktogon 1900 körül. Középen az Abbázia Kávéház
    Az Oktogon 1900 körül. Középen az Abbázia Kávéház
  • A Menton Kávéház terasza az Oktogonon 1910 körül
    A Menton Kávéház terasza az Oktogonon 1910 körül

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

Az M1-es metróvonal (Millenniumi Földalatti Vasút) állomásai
Előző
Opera 		Aktuális állomás

Oktogon

Következő
Vörösmarty utca
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oktogon&oldid=23281980”