Ugrás a tartalomhoz

„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
A cikkben szerepeltek az a hamis gondolat, hogy a finnugor eredetet magyarellenes okokból tagadják egyesek, mellesleg rasszista is, mert nagyon lebecsmérlően beszél a keletiekről.
10. sor: 10. sor:
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek [[kultúra|kultúrájának]] összehasonlító tanulmányozásával a [[finnugrisztika]] foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban [[Magyar nyelv|magyar]], [[Finn nyelv|finn]] és [[Észt nyelv|észt]] nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek [[kultúra|kultúrájának]] összehasonlító tanulmányozásával a [[finnugrisztika]] foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban [[Magyar nyelv|magyar]], [[Finn nyelv|finn]] és [[Észt nyelv|észt]] nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.


A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, [[Budenz József]] bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják [[Finnugor_nyelvrokonság#Nyelvrokonságmondatok|a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok]], a finnugor eredetű [[alapszókincs]], valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos [[Rendszeres hangmegfelelések törvénye|rendszeres hangmegfelelés]] is.<ref>{{Cite web |url=http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html |title=Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz |work=elte.hu |language=hu |date=Apr, 2010 |accessdate=2015-11-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100505175920/http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html |archivedate=2010-05-05 }}</ref> A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is) egyaránt elfogadja.<ref>Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg</ref> A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően [[magyarellenesség|magyarellenes]] szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló [[áltudomány]]os elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.<ref>{{Cite web |url=https://mandiner.hu/cikk/20230329_romania_nagy_magyarorszag_foci_mongolia_szurkolok |title=Mongolozva magyaroztak a román drukkerek |work=mandiner.hu |language=hu |date=March 29, 2023}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://korkep.sk/cikkek/foci/2022/07/17/mongolok-sertegetik-a-magyarokat-a-slovan-ultrai-a-jegyeladassal-azonban-gondjaik-vannak/ |title=„Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak |work=korkep.sk |language=hu |date=July 17, 2022}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://index.hu/kulfold/2010/04/17/slota_szerint_undorito_szoros_lovakon_jottunk/ |title=Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe |work=index.hu |language=hu |date=April 17, 2010}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://felvidek.ma/2008/08/magyarellenesseg-szlovakiaban/ |title=Magyarellenesség Szlovákiában |work=felvidek.ma |language=hu |date=aug 26, 2008}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://delhir.info/2018/11/20/a-magyarok-szerbfalo-mongolok-a-100-eves-elcsatolas-vezeralakjai-i-resz/ |title=„A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész |work=delhir.info |language=hu |date=Nov 20, 2018}}</ref> Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, [[Budenz József]] bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják [[Finnugor_nyelvrokonság#Nyelvrokonságmondatok|a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok]], a finnugor eredetű [[alapszókincs]], valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos [[Rendszeres hangmegfelelések törvénye|rendszeres hangmegfelelés]] is.<ref>{{Cite web |url=http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html |title=Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz |work=elte.hu |language=hu |date=Apr, 2010 |accessdate=2015-11-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100505175920/http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html |archivedate=2010-05-05 }}</ref> A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is) egyaránt elfogadja.<ref>Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg</ref>


==Hasonló szavak==
==Hasonló szavak==

A lap 2024. augusztus 8., 13:28-kori változata

Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában
Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.[2]

Hasonló szavak

A finnugor nyelvű népek zászlaja
  • A Béke jóságos angyala emlékmű a siófoki mólónál, melyet a Siófokon 2012-ben megrendezett Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának tiszteletére avattak fel.
  • A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
    A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
  • Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
    Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
  • Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
    Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
  • A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán
    A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán

Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.

Proto-Finnugor Finn-permi nyelvek Ugor nyelvek
Finn Észt Lív Võro Moksa Izsór Vepsze Erza Mari Komi Udmurt Mordvin Manysi Hanti Magyar
*tule tuli tuli tûz töz tûz
 toz tūz tûz tul tɨl- tɨl toz tūz tez tűz
*wete vesi vesi wez vesi
 vît vesi vez ved´ wüt wíz wiz vit wit vít víz
*jäŋe jää jää jê ijä jee ji je ej i ji jenk jenk jeŋk jeŋk jég
*kala kala kala hâla kala hala kūll’ hal hol khala khala hala hala hul halâ hal
*pesä pesä pesa pesa pesä biesie beassi piess’ pize pəžaš poz puz pitʲi – pĕl fészek
*käte käsi käsi kâz käsi kesi kae kīdt ked´ kit ki ki kaat kūz köt kéz
*śilmä silmä silm sílma silm tjelmie čalbmi čall’m śeĺme šinča śin śin sam sem sem szem
*süle syli süli el – sïlle salla sē̮ll seĺ šülö sɨl sul tal lal löl öl(el)
*sëne suoni soon sune suuń soene suotna sūnn san šün sən sən taan ɬɔn lan ín
*luwe luu luu lob lõb lēb lub lõb lob lub lɨb lɨb lub lub lob láb
*were veri veri vur veri vïrre varra vē̮rr veŕ wür vur vir wiɣr wŭr wər vér
*mëksa maksa maks - - - - mej mûj mûj mûy mây māy mây mâj máj
*kuńśe kusi kusi
 kosi kusi gadtjed gožžat kōnnče – kəž kudź kɨź xuńś- xŏs- kŏs- húgy
*mene- mennä minema menna minemä mïnnedh mannat mē̮nne minne minê minne mine men- măn- mĕn- menni
*elä- elää elama elä elämä jieledh eallit jēll’e – ila- ol- ul- – – – él-
*kale- kuolla koolma kul kuulma – – – kulo- kola- kul- hul- xo- xăɬ- kăl- hal-
*mośke- – – moskme mõskma moska – – muśke- muška- mɨśkɨ- mɨśk- - - - mos-

Felosztás

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

Jegyzetek

  1. ↑ Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz (magyar nyelven). elte.hu, 2024. április 9. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 15.)
  2. ↑ Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferincz István témában.

Wikipédiák a finnugor nyelveken

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Finnugor_nyelvek&oldid=27349382”