Merzse-mocsár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merzse-mocsár
A Merzse-mocsár
A Merzse-mocsár
Ország  Magyarország
Országok Magyarország Magyarország
Elhelyezkedése Budapest XVII. kerülete
Legközelebbi város Rákoskert (Bp. XVII.)
Terület 0,27 km²
Alapítás ideje 1991
Elhelyezkedése
Merzse-mocsár (Magyarország)
Merzse-mocsár
Merzse-mocsár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 43″, k. h. 19° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 43″, k. h. 19° 16′ 59″
Merzse-mocsár weboldala

A Merzse-mocsár (vagy Merse-mocsár) Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. Fővárosi védettségű természetvédelmi övezet tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest XVII. kerületében, a Ferihegyi repülőtér közelében található, tömegközlekedéssel közvetlenül nem megközelíthető helyen van; a rákoskerti vasúti megállótól mintegy 10-15 percnyi sétára a reptér irányába.

Jellege[szerkesztés]

A vízáteresztő kavics és felső pliocén homok, iszapos homok rétegekre települt a napjainkban is képződő öntésiszap, öntésagyag. Ezek a fiatal ártéri üledékek képzik azt a vékony vízzáró réteget, amely lehetővé teszi a felszíni vízfelület megmaradását. Az így kialakult és folyamatosan képződő ártéri üledék speciális agyagteknőt képez a völgyfenéken. A mocsárban úszólápok alakultak ki, amelyek a vízszint-ingadozásokra rendkívül érzékenyek.

A mocsár[szerkesztés]

Budapest XVII. kerületében található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Merzse-mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője.

A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt.

A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A madarakon kívül fellelhetőek különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyv vagy akár a vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is él itt. A többféle vadászható faj (fácán, fogoly, nyúl, őz, vörös róka) mellett a védett menyét is látható.

Területe a 19. század eleje óta folyamatosan zsugorodik, maga a mocsár napjainkra csupán egy néhány száz négyzetméteres szabad vízfelülettel rendelkezik, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak egy töredéke eredeti méreteinek. Ez tulajdonítható az elmúlt évtizedek általános aszályos időjárásának csakúgy, mint a terület és környezete átalakításának (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről).

A Merzse-mocsár rehabilitációjának (1991-2003) köszönhetően ez a folyamat mára megállt, területe nem fogy tovább, élővilága biztonságba került.

Hivatkozások[szerkesztés]