Magyarország csatlakozása az euróövezethez
Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2011-ben még 2018 és 2020 közé tette[1] a lehetséges időpontot, azonban 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány számára nem cél, és akár évtizedekig nem lesz még magyar euró.[2] Jelentősen megváltoztatta a magyar kormány hozzáállását az is, amikor 2012-ben kiderült, hogy a Görögországnak nyújtott mentőövet az euróövezethez csatlakozott országok fizetik, többek között Szlovákia,[3] ahol a minimálbér feleakkora sincs, mint Görögországban.[4]
Tartalomjegyzék
Az első Orbán-kormány tervei[szerkesztés]
Az első Orbán-kormány 2001-ben 2007. január 1-es euró bevezetést tűzött ki célnak.[5][6] 1998 és 2002 között 14,3%-ról 9%-kal csökkent az infláció 5,3%-ra. 2000-ben az államadósság az elvárt 60% alá csökkent (55%-ra), államháztartási hiányt pedig sikerült 3%-ra leszorítani,[7] vagyis a konvergenciakritériumok elérhető közelségbe kerültek.
A Medgyessy-kormány tervei[szerkesztés]
Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt,[8] a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[9] Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk 2003. december 31-én jelent meg.[10]
A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.
Az első- és második Gyurcsány-kormány tervei[szerkesztés]
2005-ben a száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[11]
Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.
A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[12] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[13] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[14]
A 2008-as gazdasági világválság és a Gyurcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett, mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit.[15] Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[16] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[17] A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[18] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam minden korábbi negatív rekordot megdöntött.[19] Azóta ez a negatív csúcs is „megdőlt” a második Orbán-kormány időszaka alatt: 2012 januárjának elején 320 forint fölé ugrott az euró árfolyama.[20]
A Bajnai-kormány tervei[szerkesztés]
A Bajnai-kormány 2009. májusi színre lépését követően elsősorban a válságkezelésre koncentrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot, ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.[21]
A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[22] szerint az infláció 5,2%-ig szökött fel, amiben jelentős szerepe volt az áfa általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, ami 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett, mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.
Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba, ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tartotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális. A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartotta a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[23] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[24]
A második, harmadik és negyedik Orbán-kormány tervei[szerkesztés]
A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[25] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[26] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[27] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[28] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.
Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[29] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][30] Az elhalasztást erősíti, hogy 2014-től, a harmadik Orbán-kormány idejétől kezdve új tízezer forintos papírpénzt kezdtek el nyomtatni, amit 2017-ig terveznek a többi forintcímlettel is megtenni. A papírpénzek cseréjére amiatt pont a tízezressel kezdődött, mert ebből a címletből van a legtöbb forgalomban és állítólag ezt hamisítják a leginkább. A címletek cseréje előreláthatólag 15-20 milliárdjába kerül majd a jegybanknak 2017-ig. Mindezek fényében előreláthatólag hosszú ideig nem várható Magyarországon az euró bevezetése.[31] Ugyanakkor 2015. január 19-én Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy szerinte 2020-ra teljesülhetnek ugyan az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mivel az ország inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek. Hozzátette, hogy az euró bevezetéséhez módosítani kellene az alaptörvényt is, mely kimondja, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint.[32] Orbán 2015. június 3-án a Napi Gazdaságnak adott interjújában kitért rá, hogy véleménye szerint a 2008-as gazdasági válság miatt már nem olyan vonzó az euróövezethez való csatlakozás, mert az övezet nehezen viselte a válság hatásait, amik akár meg is ismétlődhetnek, ezért Magyarország egyelőre akkor van stabilabb helyzetben, ha a saját valutájánál marad.[33]
Egy évvel később, 2016. július 19-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy Magyar Hírlapnak adott interjúban Rogán egy évvel korábbi nyilatkozatához hasonlóan ugyancsak arról beszélt, hogy 2020-ra Magyarország nagy eséllyel bevezetheti az eurót, de erre akkor van esély, ha az eurózóna gazdasági folyamatai tartósak maradnak, és közelebb kerül az ország gazdasági fejlettségben az európai átlaghoz, valamint javul a termelékenység. Varga szerint ehhez viszont stabilabb euró kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Úgy fogalmazott: „A forint nevű házból akkor érdemes elköltöznünk, ha biztonságosabb fedelet találunk.”[34] Egyes vélemények szerint a 2020-as bevezetés azért is kétséges, mert az Orbán-kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, ami eleve kérdőjelessé teszi a bevezetés feltételeinek az elfogadását és számos EU-s szabállyal szembe megy. Ehhez tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban is számos kifogás jelent meg uniós részről (ellentmondásos összeférhetetlenségi szabályok, nem monetáris célokat végző MNB-alapítványok, állami feladatok átvállalása stb.), melyek ügyében szintén nem történt változás, ezek pedig arra utalnak, hogy az Orbán-kormánynak valóban nem annyira fontos az euróövezethez való csatlakozás.[35]
2017 szeptemberében az MNB állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alkalmasak az „euróérettség” eldöntésére, mert szerintük a maastrichti feltételek „elavultak”.[36] Ezek a javaslatok a szigorúbb feltételekkel azonban még nehezebben tennék lehetővé az euró bevezetését a maastrichti feltételeknek amúgy sem eleget tenni képes Magyarország számára.[37] Egyes vélemények szerint ezzel a Fidesz-kormány lemondott az euró bevezetéséről.[38][39]
A negyedik Orbán-kormány idején, 2019. március 27-én Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy fogalmazott az MNB alelnöki meghallgatásán, hogy Magyarország Csehországgal együtt akár pár hónapon belül beléphetne az eurózónába, csak a magyar államadósság mértéke kérdéses. Patai ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a magyar euróbevezetés nyitott kérdés, és hogy ő „csak a pénzügyi szempontokat látja”, miközben az euró bevezetése nemzeti stratégiai kérdés.[40]
2019 végén Matolcsy György jegybankelnök Financial Times-ban megjelent véleménycikke szerint hiba volt az euró bevezetése, mert a közös valutához szükséges fiskális feltételek hiányoztak.[41] Varga Mihály pénzügyminiszter viszont úgy nyilatkozott, uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, és még ha nincs is céldátum a bevezetésére, a kormány nem tett le az euróról.[42] Elemzők ugyanakkor továbbra sem tartják esélyesnek az euró közeljövőbeli bevezetését.[43]
Egyéb események[szerkesztés]
2016. június 7-én jelent meg az Európai Központi Bank (EKB) az évi konvergenciajelentése, melyben Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország által a legutóbb jelentés óta elért eredményeit értékelte. Ez alapján kiderül, hogy a hét uniós ország egyike sem tud megfelelni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek, bár ezeknek a feltételeknek a hiányai országonként különböznek. Az EKB jelentése megjegyzi, hogy a numerikus kritériumok teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az euró bevezetésének. Az országoknak a belépéshez még "fenntartható konvergencia folyamatról" is tanúbizonyságot kell tennie. Ehhez pedig számos országban gazdaságpolitikai iránymódosítására lenne szükség. Az egyensúlytalanságok felhalmozódásának a kivédését számos országban megfelelő költségvetési és makroprudenciális intézkedésekkel és a pénzügyi szektor ellenőrzésének a megerősítésével kellene garantálni. Megállapítást nyert az is, hogy a vizsgált hét ország egyikében sem felel meg a jogi környezet az euró bevezetéséhez, különösen a jegybankok intézményi és gazdálkodási függetlensége terén tapasztalhatóak még hiányosságok. Horvátország kivételével egyetlen országban sem érvényesül maradéktalanul a monetáris finanszírozás tilalma és nem történt meg a jegybank megfelelő mértékű integrálása sem az Eurosystem körébe.[44]
2017. augusztus 14-én a Polgári Világ Pártja országos népszavazási kezdeményezést indított az ERM II. rendszerhez való csatlakozásról.[45] A kérdés hatályát a Nemzeti Választási Bizottság a 2017. szeptember 12-ei ülésén tárgyalta, ahol elutasította a kérdés hitelesítését, mert a döntés nemcsak az Országgyűlésre, hanem a jegybankra is feladatot róna, ezért a párt a Kúriához fordul felülvizsgálatért.[46]
2017. november 22-én a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az euró bejövetele a magyarokhoz címmel tartott konferenciát, melyen az euró bevezetésének feltételei mellett az euróövezet tagságának előnyeiről és esetleges hátrányairól kapcsolatban tartottak különböző felszólalók előadást.[47]
A forint és a kritériumok[szerkesztés]
Teljesítendő konvergenciakritériumok | Céldátum | Tervezett átállás[48] | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||
A költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | |||||||
Referencia-értékek | max. 0,9% [49] | min. -3% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 4,81% [50] | min. 2 év | – | – | – |
![]() |
0,1%[51] | 2015: -2,4%[52] | 72,8% (folyamatosan csökkenő)[53] | 2015. december: 1,35%[54] | nem tag | 2018-2020[1][30] | ? | 1 hónap |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró vg.hu, 2011. május 6.
- ↑ Nem lesz mostanában magyar euró vg.hu, 2011. május 6.
- ↑ Szlovákia - Fejenként 214 euróba kerül a görög mentőöv. jokortv.hu. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
- ↑ Ahol félmillió forintnál is több a minimálbér. profession.hu. (Hozzáférés: 2015. december 1.)
- ↑ [polgarokhaza.hu/item/get_item.php?id_embed=67 Járai Zsigmond előadása]. polgarokhaza.hu. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság. parlament.hu. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
- ↑ Az államháztartás egyenlege (1995–2011). www.ksh.hu. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
- ↑ Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre HVG, 2003. július 16.
- ↑ Perger István: A félig magyar euró[halott link] magyarhirlap.hu, 2003. július 23.
- ↑ Perger István: A félig magyar euró II.[halott link] magyarhirlap.hu, 2003. december 30.
- ↑ Ecostat: lehet 2010-ben euró bevezetés Origo, 2005. szeptember 22.
- ↑ Elképzelés sincs az euró bevezetéséről Archiválva 2008. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Kisalföld, 2008. június 26.
- ↑ EKB 2008. évi konvergenciajelentése 2008. május 7.
- ↑ Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van Archiválva 2009. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben kisalfold.hu, 2008. július 7.
- ↑ 317 forint egy euró hir24.hu, 2009. március 6.
- ↑ Gyurcsány: minél előbb be kell vezetni az eurót 168ora.hu, 2009. február 1.
- ↑ Az eurócsatlakozás felgyorsítását kérte Gyurcsány Archiválva 2009. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben kitekinto.hu, 2009. február 25.
- ↑ Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön Index, 2009. március 21.
- ↑ 317,45 forint egy euró fn.hu, 2009. március 6.
- ↑ http://nol.hu/gazdasag/tortenelmi_csucs__318_forint_felett_az_euro_arfolyam_-1293785 Történelmi csúcs: 320 forint felett az euróárfolyam!
- ↑ Teljesítettük az IMF feltételeit Index, 2009. augusztus 11.
- ↑ Fogyasztói árak, 2009. november ksh.hu
- ↑ Az euróval duplázhat a Fidesz Index, 2010. február 11.
- ↑ Ér annyit a forint, mint a svájci frank Index, 2010. június 3.
- ↑ Négy gyerek, nulla adó Index, 2010. április 13.
- ↑ 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró Archiválva 2010. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Inforádió/MTI, 2010. május 6.
- ↑ Varga: 2014-15-re megvalósulnak az euró bevezetés feltételei HVG, 2010. szeptember 13.
- ↑ Lesz-e magyar euró 2014-re? Index, 2010. október 25.
- ↑ Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk Index, 2011. február 5.
- ↑ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon Archiválva 2011. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben hirado.hu, 2011. július 7.
- ↑ Mától tényleg jön az új tízezres Origo, 2014. november 28.
- ↑ Rogán: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót HVG, 2015. január 19.
- ↑ Orbán Viktor: Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni Archiválva 2015. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Napi Gazdaság, 2015. június 3.
- ↑ Rajtunk múlik, mikor lesz eurónk Magyar Hírlap, 2016. július 19.
- ↑ Euró 2020-ban? Na hiszen, de szép lenne HVG, 2016. július 25.
- ↑ Kiderült, milyen feltételekkel vezethetnénk be az eurót Portfólió, 2017. szeptember 8.
- ↑ „Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról” Portfólió, 2017. szeptember 12.
- ↑ Bevezet vagy kivezet – ez most a kérdés MNO, 2017. szeptember 14.
- ↑ Szelényi Zsuzsanna az Egyenes beszédben ATV/YouTube, 2017. szeptember 13.
- ↑ Patai Mihály: Pár hónapon belül be tudnánk lépni az eurózónába Index, 2019. március 27.
- ↑ Matolcsy: Hiba volt az euró bevezetése 24.hu, 2019. november 3.
- ↑ Varga burkoltan üzent az eurót szapuló Matolcsynak 24.hu, 2019. november 6.
- ↑ Még évekig nem kerülhet komolyan szóba a magyar euró Portfólió, 2019. november 7.
- ↑ Magyarország nem áll készen az euróra az EKB szerint Origo, 2016. június 7.
- ↑ Alakult egy új párt, és máris népszavazást akar Index, 2017. augusztus 14.
- ↑ A Kúria elé kerül az euró bevezetésének ügye Hír TV, 2017. szeptember 12.
- ↑ Ha nem hallucinációkról folyna a kampány, az euró bevezetéséről lenne szó Index, 2017. november 22.
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
- ↑ Nem lehet 1,5 százalékpontnál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
- ↑ Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ AKK. www.akk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ AKK. akk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ MNB.hu. www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
További információk[szerkesztés]
- Hazugság, hogy az euró jó Magyarországnak Kifogások világa, 2018. május 3.