Magyarország csatlakozása az euróövezethez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarország és az euró szócikkből átirányítva)
Flag of euro.svg

Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2018 és 2020 közé teszi a lehetséges időpontot.[1]

A Medgyessy-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt,[2] a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[3] Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk 2003. december 31-én jelent meg.[4]

A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.

A első- és második Gyurcsány-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a Száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[5]

Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.

A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[6] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[7] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[8]

A 2008-as gazdasági világválság és a Gyurcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett, mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit.[9] Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[10] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[11] A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[12] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam mindenkori negatív rekordot megdöntött.[13]

A Bajnai-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bajnai-kormány 2009 májusi színre lépését követően elsősorban a válságkezelésre koncentrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot, ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.[14]

A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[15] szerint az infláció 5,2%-ig szökött fel, amiben jelentős szerepe volt az áfa általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, ami 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett, mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.

Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba, ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tartotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális. A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartotta a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[16] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[17]

A Második Orbán-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[18] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[19] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[20] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[21] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.

Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[22] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][23] Az elhalasztást erősíti, hogy 2014-től kezdve új tízezer forintos papírpénzt kezdtek el nyomtatni, amit 2017-ig terveznek a többi forintcímlettel is megtenni. A papírpénzek cseréjére amiatt pont a tízezressel kezdődött, mert ebből a címletből van a legtöbb forgalomban és állítólag ezt hamisítják a leginkább. A címletek cseréje előreláthatólag 15-20 milliárdjába kerül majd a jegybanknak 2017-ig. Mindezek fényében előreláthatólag hosszú ideig nem várható Magyarországon az euró bevezetése.[24] Ugyanakkor 2015. január 19-én Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy szerinte 2020-ra teljesülhetnek ugyan az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mivel az ország inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek. Hozzátette, hogy az euró bevezetéséhez módosítani kellene az alaptörvényt is, mely kimondja, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint.[25] Orbán 2015. június 3-án a Napi Gazdaságnak adott interjújában kitért rá, hogy a 2008-as gazdasági válság miatt már nem olyan vonzó az euróövezethez való csatlakozás, mert véleménye szerint az övezet nehezen viselte válság hatásait, amik akár meg is ismétlődhetnek, ezért Magyarország egyelőre akkor van stabilabb helyzetben, ha a saját valutájánál marad.[26]

A forint és a kritériumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljesítendő konvergencia-kritériumok Céldátum Tervezett átállás
Ország Infláció Államháztartási mutatók Kamatláb ERM II-tagság A kormány által kitűzött Az Európai Tanács által javasolt
A költségvetési egyenleg a GDP arányában Bruttó államadósság a GDP arányában
Referencia-értékek max. 2,5% [27] min. -3% max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő max. 4,81% [28] min. 2 év
 HUN 1,7% [29] 2012: -1,9%[30] 80,2% [31] (stagnáló) 2013. december: 3,00% [32] nem tag 2018-2020 [1][23] ? 1 hónap [33]
  Teljesített feltétel
  Teljesítésre váró feltétel

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró vg.hu, 2011. május 6.
  2. Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre HVG, 2003. július 16.
  3. Perger István: A félig magyar euró magyarhirlap.hu, 2003. július 23.
  4. Perger István: A félig magyar euró II. magyarhirlap.hu, 2003. december 30.
  5. Ecostat: lehet 2010-ben euró bevezetés Origo, 2005. szeptember 22.
  6. Elképzelés sincs az euró bevezetéséről Kisalföld, 2008. június 26.
  7. EKB 2008. évi konvergenciajelentése 2008. május 7.
  8. Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van kisalfold.hu, 2008. július 07.
  9. 317 forint egy euró hir24.hu, 2009. március 06.
  10. Gyurcsány: minél előbb be kell vezetni az eurót 168ora.hu, 2009. február 1.
  11. Az eurócsatlakozás felgyorsítását kérte Gyurcsány kitekinto.hu, 2009. február 25.
  12. Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön Index, 2009. március 21.
  13. 317,45 forint egy euró fn.hu, 2009. március 6.
  14. Teljesítettük az IMF feltételeit Index, 2009. augusztus 11.
  15. Fogyasztói árak, 2009. november ksh.hu
  16. Az euróval duplázhat a Fidesz Index, 2010. február 11.
  17. Ér annyit a forint, mint a svájci frank Index, 2010. június 3.
  18. Négy gyerek, nulla adó Index, 2010. április 13.
  19. 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró Inforádió/MTI, 2010. május 6.
  20. Varga: 2014-15-re megvalósulnak az euró bevezetés feltételei HVG, 2010. szeptember 13.
  21. Lesz-e magyar euró 2014-re? Index, 2010. október 25.
  22. Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk Index, 2011. február 5.
  23. ^ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon hirado.hu, 2011. július 7.
  24. Mától tényleg jön az új tízezres Origo, 2014. november 28.
  25. Rogán: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót HVG, 2015. január 19.
  26. Orbán Viktor: Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni Napi Gazdaság, 2015. június 3.
  27. Nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
  28. Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
  29. A 2013. decemberi „Jelentés az infláció alakulásáról” éves inflációs és GDP alap - előrejelzései és legyezőábrái
  30. A nagyon jónál is jobbak vagyunk Origo, 2013. április 22.
  31. MNB: 80 százalék felett az államadósság vg.hu, 2014. január 2.
  32. A jegybanki alapkamat alakulása Magyar Nemzeti Bank
  33. Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.