Magyarország csatlakozása az euróövezethez

Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2011-ben még 2018 és 2020 közé tette a lehetséges időpontot, azonban 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány számára nem cél, és akár évtizedekig nem lesz még magyar euró.

A Medgyessy-kormány tervei

Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt, a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról. Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk 2003. december 31-én jelent meg.

A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.

Az első- és második Gyurcsány-kormány tervei

2006-ban a száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.

Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.

A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére, mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország. 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.

A 2008-as gazdasági világválság és a Gyurcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett, mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő, majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak. A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam minden korábbi negatív rekordot megdöntött. Azóta ez a negatív csúcs is „megdőlt” a második Orbán-kormány időszaka alatt: 2012 januárjának elején 320 forint fölé ugrott az euró árfolyama.

A Bajnai-kormány tervei

A Bajnai-kormány 2009. májusi színre lépését követően elsősorban a válságkezelésre koncentrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot, ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.

A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat szerint az infláció 5,2%-ig szökött fel, amiben jelentős szerepe volt az áfa általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, ami 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett, mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.

Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba, ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tartotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális. A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartotta a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”. A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.

A második- és harmadik Orbán-kormány tervei

A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei. 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak, ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.

Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is. Az elhalasztást erősíti, hogy 2014-től, a harmadik Orbán-kormány idejétől kezdve új tízezer forintos papírpénzt kezdtek el nyomtatni, amit 2017-ig terveznek a többi forintcímlettel is megtenni. A papírpénzek cseréjére amiatt pont a tízezressel kezdődött, mert ebből a címletből van a legtöbb forgalomban és állítólag ezt hamisítják a leginkább. A címletek cseréje előreláthatólag 15-20 milliárdjába kerül majd a jegybanknak 2017-ig. Mindezek fényében előreláthatólag hosszú ideig nem várható Magyarországon az euró bevezetése. Ugyanakkor 2015. január 19-én Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy szerinte 2020-ra teljesülhetnek ugyan az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mivel az ország inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek. Hozzátette, hogy az euró bevezetéséhez módosítani kellene az alaptörvényt is, mely kimondja, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint. Orbán 2015. június 3-án a Napi Gazdaságnak adott interjújában kitért rá, hogy véleménye szerint a 2008-as gazdasági válság miatt már nem olyan vonzó az euróövezethez való csatlakozás, mert az övezet nehezen viselte a válság hatásait, amik akár meg is ismétlődhetnek, ezért Magyarország egyelőre akkor van stabilabb helyzetben, ha a saját valutájánál marad.

Egy évvel később, 2016. július 19-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy Magyar Hírlapnak adott interjúban Rogán egy évvel korábbi nyilatkozatához hasonlóan ugyancsak arról beszélt, hogy 2020-ra Magyarország nagy eséllyel bevezetheti az eurót, de erre akkor van esély, ha az eurózóna gazdasági folyamatai tartósak maradnak, és közelebb kerül az ország gazdasági fejlettségben az európai átlaghoz, valamint javul a termelékenység. Varga szerint ehhez viszont stabilabb euró kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Úgy fogalmazott: „A forint nevű házból akkor érdemes elköltöznünk, ha biztonságosabb fedelet találunk.” Egyes vélemények szerint a 2020-as bevezetés azért is kétséges, mert az Orbán-kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, ami eleve kérdőjelessé teszi a bevezetés feltételeinek az elfogadását és számos EU-s szabállyal szembe megy. Ehhez tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban is számos kifogás jelent meg uniós részről (ellentmondásos összeférhetetlenségi szabályok, nem monetáris célokat végző MNB-alapítványok, állami feladatok átvállalása stb.), melyek ügyében szintén nem történt változás, ezek pedig arra utalnak, hogy az Orbán-kormánynak valóban nem annyira fontos az euróövezethez való csatlakozás.

2017 szeptemberében az MNB állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alkalmasak az „euróérettség” eldöntésére, mert szerintük a maastrichti feltételek „elavultak”. Ezek a javaslatok a szigorúbb feltételekkel azonban még nehezebben tennék lehetővé az euró bevezetését a maastrichti feltételeknek amúgy sem eleget tenni képes Magyarország számára. Egyes vélemények szerint ezzel a Fidesz-kormány lemondott az euró bevezetéséről.

Egyéb események

2016. június 7-én jelent meg az Európai Központi Bank (EKB) az évi konvergenciajelentése, melyben Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország által a legutóbb jelentés óta elért eredményeit értékelte. Ez alapján kiderül, hogy a hét uniós ország egyike sem tud megfelelni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek, bár ezeknek a feltételeknek a hiánya országonként különböznek. Az EKB jelentése megjegyzi, hogy a numerikus kritériumok teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az euró bevezetésének. Az országoknak a belépéshez még "fenntartható konvergencia folyamatról" is tanúbizonyságot kell tennie. Ehhez pedig számos országban gazdaságpolitikai iránymódosítására lenne szükség. Az egyensúlytalanságok felhalmozódásának a kivédését számos országban megfelelő költségvetési és makroprudenciális intézkedésekkel és a pénzügyi szektor ellenőrzésének a megerősítésével kellene garantálni. Megállapítást nyert az is, hogy a vizsgált hét ország egyikében sem felel meg a jogi környezet az euró bevezetéséhez, különösen a jegybankok intézményi és gazdálkodási függetlensége terén tapasztalhatóak még hiányosságok. Horvátország kivételével egyetlen országban sem érvényesül maradéktalanul a monetáris finanszírozás tilalma és nem történt meg a jegybank megfelelő mértékű integrálása sem az Eurosystem körébe.

2017. augusztus 14-én a Polgári Világ Pártja országos népszavazási kezdeményezést indított az ERM II. rendszerhez való csatlakozásról. A kérdés hatályát a Nemzeti Választási Bizottság a 2017. szeptember 12-ei ülésén tárgyalta, ahol elutasította a kérdés hitelesítését, mert a döntés nemcsak az Országgyűlésre, hanem a jegybankra is feladatot róna, ezért a párt a Kúriához fordul felülvizsgálatért.

A forint és a kritériumok

	Teljesítendő konvergenciakritériumok					Céldátum		Tervezett átállás
Ország	Infláció	Államháztartási mutatók		Kamatláb	ERM II-tagság	A kormány által kitűzött	Az Európai Tanács által javasolt
		A költségvetési egyenleg a GDP arányában	Bruttó államadósság a GDP arányában
Referencia-értékek	max. 0,9%	min. -3%	max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő	max. 4,81%	min. 2 év	–	–	–
HUN	0,1%	2015: -2,4%	75,8% (folyamatosan csökkenő)	2015. december: 1,35%	nem tag	2018-2020	?	1 hónap

  Teljesített feltétel

  Teljesítésre váró feltétel