Magyarország csatlakozása az euróövezethez
Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2011-ben még 2018 és 2020 közé tette[1] a lehetséges időpontot, azonban 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány számára nem cél, és akár évtizedekig nem lesz még magyar euró.[2]
Tartalomjegyzék
A Medgyessy-kormány tervei[szerkesztés]
Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt,[3] a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[4] Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk 2003. december 31-én jelent meg.[5]
A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.
Az első- és második Gyurcsány-kormány tervei[szerkesztés]
2006-ban a Száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[6]
Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.
A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[7] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[8] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[9]
A 2008-as gazdasági világválság és a Gyurcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett, mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit.[10] Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[11] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[12] A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[13] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam minden korábbi negatív rekordot megdöntött.[14] Azóta ez a negatív csúcs is „megdőlt” a második Orbán-kormány időszaka alatt: 2012 januárjának elején 320 forint fölé ugrott az euró árfolyama.[15]
A Bajnai-kormány tervei[szerkesztés]
A Bajnai-kormány 2009. májusi színre lépését követően elsősorban a válságkezelésre koncentrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot, ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.[16]
A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[17] szerint az infláció 5,2%-ig szökött fel, amiben jelentős szerepe volt az áfa általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, ami 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett, mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.
Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba, ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tartotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális. A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartotta a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[18] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[19]
A második- és harmadik Orbán-kormány tervei[szerkesztés]
A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[20] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[21] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[22] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[23] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.
Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[24] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][25] Az elhalasztást erősíti, hogy 2014-től, a harmadik Orbán-kormány idejétől kezdve új tízezer forintos papírpénzt kezdtek el nyomtatni, amit 2017-ig terveznek a többi forintcímlettel is megtenni. A papírpénzek cseréjére amiatt pont a tízezressel kezdődött, mert ebből a címletből van a legtöbb forgalomban és állítólag ezt hamisítják a leginkább. A címletek cseréje előreláthatólag 15-20 milliárdjába kerül majd a jegybanknak 2017-ig. Mindezek fényében előreláthatólag hosszú ideig nem várható Magyarországon az euró bevezetése.[26] Ugyanakkor 2015. január 19-én Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy szerinte 2020-ra teljesülhetnek ugyan az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mivel az ország inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek. Hozzátette, hogy az euró bevezetéséhez módosítani kellene az alaptörvényt is, mely kimondja, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint.[27] Orbán 2015. június 3-án a Napi Gazdaságnak adott interjújában kitért rá, hogy véleménye szerint a 2008-as gazdasági válság miatt már nem olyan vonzó az euróövezethez való csatlakozás, mert az övezet nehezen viselte a válság hatásait, amik akár meg is ismétlődhetnek, ezért Magyarország egyelőre akkor van stabilabb helyzetben, ha a saját valutájánál marad.[28]
Egy évvel később, 2016. július 19-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy Magyar Hírlapnak adott interjúban Rogán egy évvel korábbi nyilatkozatához hasonlóan ugyancsak arról beszélt, hogy 2020-ra Magyarország nagy eséllyel bevezetheti az eurót, de erre akkor van esély, ha az eurózóna gazdasági folyamatai tartósak maradnak, és közelebb kerül az ország gazdasági fejlettségben az európai átlaghoz, valamint javul a termelékenység. Varga szerint ehhez viszont stabilabb euró kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Úgy fogalmazott: „A forint nevű házból akkor érdemes elköltöznünk, ha biztonságosabb fedelet találunk.”[29] Egyes vélemények szerint a 2020-as bevezetés azért is kétséges, mert az Orbán-kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, ami eleve kérdőjelessé teszi a bevezetés feltételeinek az elfogadását és számos EU-s szabállyal szembe megy. Ehhez tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban is számos kifogás jelent meg uniós részről (ellentmondásos összeférhetetlenségi szabályok, nem monetáris célokat végző MNB-alapítványok, állami feladatok átvállalása stb.), melyek ügyében szintén nem történt változás, ezek pedig arra utalnak, hogy az Orbán-kormánynak valóban nem annyira fontos az euróövezethez való csatlakozás.[30]
Hiányzó feltételek[szerkesztés]
2016. június 7-én jelent meg az Európai Központi Bank (EKB) az évi konvergenciajelentése, melyben Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország által a legutóbb jelentés óta elért eredményeit értékelte. Ez alapján kiderül, hogy a hét uniós ország egyike sem tud megfelelni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek, bár ezeknek a feltételeknek a hiánya országonként különböznek. Az EKB jelentése megjegyzi, hogy a numerikus kritériumok teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az euró bevezetésének. Az országoknak a belépéshez még "fenntartható konvergencia folyamatról" is tanúbizonyságot kell tennie. Ehhez pedig számos országban gazdaságpolitikai iránymódosítására lenne szükség. Az egyensúlytalanságok felhalmozódásának a kivédését számos országban megfelelő költségvetési és makroprudenciális intézkedésekkel és a pénzügyi szektor ellenőrzésének a megerősítésével kellene garantálni. Megállapítást nyert az is, hogy a vizsgált hét ország egyikében sem felel meg a jogi környezet az euró bevezetéséhez, különösen a jegybankok intézményi és gazdálkodási függetlensége terén tapasztalhatóak még hiányosságok. Horvátország kivételével egyetlen országban sem érvényesül maradéktalanul a monetáris finanszírozás tilalma és nem történt meg a jegybank megfelelő mértékű integrálása sem az Eurosystem körébe.[31]
A forint és a kritériumok[szerkesztés]
| Teljesítendő konvergenciakritériumok | Céldátum | Tervezett átállás[32] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||
| A költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | |||||||
| Referencia-értékek | max. 0,9% [33] | min. -3% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 4,81% [34] | min. 2 év | – | – | – |
 HUN |
0,1%[35] | 2015: -2,4%[36] | 75,8% (csökkenő)[37] | 2015. december: 1,35%[38] | nem tag | 2018-2020 [1][25] | ? | 1 hónap |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró vg.hu, 2011. május 6.
- ↑ Nem lesz mostanában magyar euró vg.hu, 2011. május 6.
- ↑ Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre HVG, 2003. július 16.
- ↑ Perger István: A félig magyar euró magyarhirlap.hu, 2003. július 23.
- ↑ Perger István: A félig magyar euró II. magyarhirlap.hu, 2003. december 30.
- ↑ Ecostat: lehet 2010-ben euró bevezetés Origo, 2005. szeptember 22.
- ↑ Elképzelés sincs az euró bevezetéséről Kisalföld, 2008. június 26.
- ↑ EKB 2008. évi konvergenciajelentése 2008. május 7.
- ↑ Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van kisalfold.hu, 2008. július 7.
- ↑ 317 forint egy euró hir24.hu, 2009. március 6.
- ↑ Gyurcsány: minél előbb be kell vezetni az eurót 168ora.hu, 2009. február 1.
- ↑ Az eurócsatlakozás felgyorsítását kérte Gyurcsány kitekinto.hu, 2009. február 25.
- ↑ Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön Index, 2009. március 21.
- ↑ 317,45 forint egy euró fn.hu, 2009. március 6.
- ↑ http://nol.hu/gazdasag/tortenelmi_csucs__318_forint_felett_az_euro_arfolyam_-1293785 Történelmi csúcs: 320 forint felett az euróárfolyam!
- ↑ Teljesítettük az IMF feltételeit Index, 2009. augusztus 11.
- ↑ Fogyasztói árak, 2009. november ksh.hu
- ↑ Az euróval duplázhat a Fidesz Index, 2010. február 11.
- ↑ Ér annyit a forint, mint a svájci frank Index, 2010. június 3.
- ↑ Négy gyerek, nulla adó Index, 2010. április 13.
- ↑ 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró Inforádió/MTI, 2010. május 6.
- ↑ Varga: 2014-15-re megvalósulnak az euró bevezetés feltételei HVG, 2010. szeptember 13.
- ↑ Lesz-e magyar euró 2014-re? Index, 2010. október 25.
- ↑ Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk Index, 2011. február 5.
- ^ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon hirado.hu, 2011. július 7.
- ↑ Mától tényleg jön az új tízezres Origo, 2014. november 28.
- ↑ Rogán: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót HVG, 2015. január 19.
- ↑ Orbán Viktor: Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni Napi Gazdaság, 2015. június 3.
- ↑ Rajtunk múlik, mikor lesz eurónk Magyar Hírlap, 2016. július 19.
- ↑ Euró 2020-ban? Na hiszen, de szép lenne HVG, 2016. július 25.
- ↑ Magyarország nem áll készen az euróra az EKB szerint Origo, 2016. június 7.
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
- ↑ Nem lehet 1,5 százalékpontnál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
- ↑ Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ AKK. www.akk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ AKK. akk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ MNB.hu. www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
