Patai Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Patai Mihály
Született 1953. június 21. (66 éves)
Békéscsaba
Nemzetisége magyar
Foglalkozása üzletember

Patai Mihály (Békéscsaba, 1953. június 21.–) közgazdász, üzletember. 2006 és 2019 között az UnicreditBank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. 2008 decembere és 2011 szeptembere között a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) elnöke, 2011. április 15. és 2012. november 13-a között, majd lemondása után 2013. márciusától ismét a Magyar Bankszövetség elnöke.[1] 2019 áprilisától a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Alap- és középfokú tanulmányai végeztével a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1976-ban. Ezután 1977-ig hitel előadó volt a Magyar Nemzeti Bankban. 1979-ben szerzett egyetemi doktori címet.

1978-tól 1982-ig a Pénzügykutató Intézet tudományos kutatója volt. Ezt követően 1988-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott, ahol a Nemzetközi Pénzügyek főosztály helyettes vezetője volt. 1988 és 1993 között a Világbank ügyvezető igazgatójának asszisztense volt Washingtonban.

Ezután hazatért és 1993-tól 1995-ig a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója volt, majd 1996-tól 2006-ig az Allianz Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. Dr. Patai Mihály 2006-tól tölti be az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját, 2008 decembere és 2011 szeptembere között pedig a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnöke volt a banki munkájával párhuzamosan.[3]

2011. április 15-én a Magyar Bankszövetség a szervezet elnökévé választotta. 2011. december 15-én a bankszövetség megegyezést kötött a kormánnyal, hogy 2013-ban felére csökken a bankadó, 2014-től pedig megszűnik. Ennek ellenére 2012. november 12-én az országgyűlés olyan újabb, előre nem egyeztetett kormányzati intézkedéscsomagot fogadott el, amely újabb pénzügyi terheket rótt a bankokra. Emiatt másnap lemondott elnöki tisztségéről.[4][5][6]

A Befolyás-barométer szerint 2014-ben ő volt Magyarország 24. legbefolyásosabb személye. 2019-ben a lista 27. helyén szerepelt.

Angolul, oroszul és németül beszél.[7]

Lehetséges miniszterelnök[szerkesztés]

2009. márciusában Gyurcsány Ferenc lemondásakor az ő neve is szóba került, mint potenciális miniszterelnök, miután hivatalossá vált, hogy Surányi György nem vállalja a felkérést. Ám mielőtt még az MSZP hivatalossá tette volna az új jelölését, Patai – sok más szóba került közgazdásszal együtt – nemet mondott. Egyes információk szerint azért adott nemleges választ, mert még a hivatalos bejelentés előtt kikerült a neve a sajtó elé.[forrás?]

Művei[szerkesztés]

  • Botos Katalin–Patai Mihály–Szalkai István: Pénzügyek és nemzetközi gazdasági kapcsolataink; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1980
  • Botos Katalin–Patai Mihály: Árak és árfolyamok a KGST-ben; Pénzügykutató Intézet, Bp., 1980 (Pénzügykutatási Intézet)
  • Patai Mihály–Parragh László–Lentner Csaba: Magyarország a változó világban; Éghajlat, Bp., 2015

Ösztöndíjai[szerkesztés]

Egyéb üzleti megbízatásai[szerkesztés]

  • A Magyar Telekom igazgatósági tagja (2006 májusáig).
  • A Siemens magyarországi leányvállalatának felügyelő bizottsági tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]