Madách Imre Gimnázium (Budapest)
Madách Imre Gimnázium (
| |
 | |
| A gimnázium épülete | |
| Alapítva | 1881 |
| Névadó | Madách Imre |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Korábbi nevei | Budapesti VII. ker. Állami Gymnásium Magy. Kir. Állami Madách Imre Gimnázium |
| Típus | állami gimnázium |
| Igazgató | Mészáros Csaba |
| OM-azonosító | 035233 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1073 Budapest, Barcsay utca 5. |
| Elhelyezkedése | |
 Madách Imre Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 04′ 06″47.500144°N 19.068398°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 04′ 06″47.500144°N 19.068398°E | |
 | |
| A Madách Imre Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madách Imre Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
A Madách Imre Gimnázium Budapest egyik jóhírű középiskolája, amely a VII. kerület, Barcsay utca 5. sz. alatt található, a főváros legrégebben alapított állami középiskolája. A HVG 2023-as rangsora szerint Magyarország 9. legjobb középiskolája.[1]
Története
[szerkesztés]Állami gimnáziumként 1881-ben alapították Budapesti VII. ker. Állami Gymnásium néven, eredetileg a VII. kerület, Klauzál utca 10. alatt. Mai helyén 1892 óta működik (épületét Bobula János tervezte,[2] az épület főhomlokzati mozaikképeit Stettka Gyula festőművész alakjai után a világhírű velencei Candiani cég készítette),[3] azonban csak 1903-ban került mind a 16 osztály az intézmény saját épületébe. Nevét 1920-ban Magy. Kir. Állami Madách Imre Gimnáziumra változtatták. Ebből az iskolából vált ki 1902-ben a Szent István Gimnázium, mely már 1900-tól kezdve kihelyezett részleg volt.
Az iskola 1945-ig nyolcosztályos fiúgimnáziumként működött. Ezután kezdték meg az általános iskolai osztályok kiszorítását, s 1949-től már lányok is tanulhattak az intézményben. A Madách Imre Gimnázium 2011-ben ünnepelte fennállásának 130. évét.
Az igazgató felmentése 2024-ben
[szerkesztés]
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. szeptember 23. |
2024. augusztus 28-án a gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát felmentették igazgatói beosztásából, mert úgymond "a korábban törvényerőre emelkedett, az iskolai mobiltelefon-használatot szabályzó törvényt" nyíltan figyelmen kívül hagyta.[4][5] Valójában 2024. szeptember 1-jével lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 25. § (3) bekezdésének módosítása,[6] ez alapján a felmentés jogszerűsége egyesek szerint kétséges.[forrás?] Az igazgató támogatására még aznap este tüntetés volt,[7] valamint szeptember 2-ára újabb tüntetést jelentettek be.[8]
Tagozatok
[szerkesztés]Négy évfolyamos képzés
[szerkesztés]- 03: haladó angol nyelvi tagozat (1, 5 osztály)
- 04: haladó német nyelvi tagozat (0,5 osztály)
Öt évfolyamos képzés
[szerkesztés]- 05: kezdő angol nyelvi előkészítő tagozat (0,5 osztály)
- 06: kezdő német nyelvi előkészítő tagozat (0,5 osztály)
- 07: kezdő francia nyelvi előkészítő tagozat (0,5 osztály)
- 08: haladó angol nyelvi előkészítő tagozat (0,5 osztály)
Rangsor
[szerkesztés]
| 2020[9] | 2021[10] | 2022[11] | 2023[12] | |
|---|---|---|---|---|
| HVG | 11 | 9 |
Híres diákjai
[szerkesztés]A tudományos életben
[szerkesztés]- Buda Béla (1939–2013) pszichiáter 1953–1957
- Névai László (1914–1983) jogász, ELTE professzor 1928–1932
- Turán Pál (1910–1976) matematikus, ELTE professzor, akadémikus 1924–1928
- Rácz József (1957–), orvos, pszichiáter, kutató, SOTE, ELTE egyetemi tanár 1971–1975
- Rybár István (geofizikus) (1886–1971) fizikus, geofizikus, az MTA tagja, az AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) elnevezésű inga feltalálója
Az irodalmi életben
[szerkesztés]- Benedek Marcell, irodalomtörténész (1885–1969) 1895–1903
- Fábián István, grafikus, költő (1953–) 1967–1971)
- Gellért Hugó (1889–1937) 1899–1907
- Gellért Oszkár, költő (1882–1967) 1892–1900
- Kertész Imre, Nobel- és Kossuth-díjas író (1929–2016) 1940–1948
- Konrád György, író (1933–2019) 1947–1951
- Lezsák Sándor, költő, politikus (1949–) 1964–1968
- Lorsy Ernő újságíró, műfordító (1889–1960) 1903–1907
- Méray Tibor, író (1924–2020) 1934–1942
- Morvay Gyula, író (1905–1998) 1921–1925
- Szakonyi Károly, író (1931–) 1942–1949
- Vető József újságíró (1910–1977)
A színház- és filmművészetben
[szerkesztés]- Ábel Anita, színész (1975–) 1990–1994
- Babarczy László, rendező (1941–2022) 1955–1959
- Bacsó Péter, rendező (1928–2009) 1939–1946
- Balogh Géza, rendező (1936–) 1950–1954
- Bánky Gábor színész (1955–) 1969–1973
- Bárdos Artúr, színházigazgató (1882–1974) 1882–1900
- Beregi-Böhm Péter, színész (1945–) 1960–1964
- Berki Antal színész (1946–) 1960–1964)
- Bíró Kriszta, színész (1970–) 1984–1988
- Bor Zoltán, színész (1963–) 1978–1982
- Borgula András, rendező (1975–) 1990–1994
- Breyer Zoltán, színész (1963–2009) 1978–1982
- Czető Roland, színész, műsorvezető (1989–) 2004–2008
- Csizmadia Gabriella, színész (1956–) 1971–1975
- Csongrádi Kata, színész (1953–) 1967–1971
- Danyi Judit, színész (1971–) 1985–1989
- Dezsőffy Rajz Katalin, szinkronrendező (1963–) 1978–1982
- Dobronay László, rendező (1968–) 1983–1987
- Dudás Eszter színész (1966–) 1980–1984
- Ehrlich Mária, színjátszó (1938–) 1952–1956
- Farkas Dániel, színész (1976–) 1990–1994
- Félix László, rendező (1941–) 1955–1959
- Fillár István, színész (1965–) 1980–1984
- Fodor Imre, színházigazgató (1920–1975) 1930–1938
- Fonyó Gergő, rendező (1966–) 1980–1984
- Gálvölgyi János, Kossuth-díjas színész (1948–) 1962–1966
- Gaskó Balázs, színész (1969–) 1987–1988
- Görög László színész (1964–) 1978–1982
- Gyöngyössy Bence, filmrendező (1964–) 1974–1978
- Holl Zsuzsa, színész (1949–) 1964–1968
- Honti György, színész (1965–) 1980–1984
- Jaschik Álmos, díszlettervező (1885–1950) 1895–1903
- Kalmár Péter, filmrendező (1964–) (?–?)
- Kardos Sándor, filmrendező (1944–) 1960–1964
- Kaszás Gergő, színész (1965–) 1979–1983
- Kautzky Armand, színész (1964–) 1979–1983
- Kemény István, színész (1965–) 1980–1984
- Kézdy György, színész (1936–2013) 1950–1954
- Koltai Róbert, színész (1943–) 1958–1962
- Körtvélyessy Zsolt, színész (1941–) 1957–1959
- Lengyel György, rendező (1936–) 1952–1954
- Liska Dénes, dramaturg (1927–2012) 1939–1946
- Madarász Éva, színész (1970–) 1984–1988
- Monori Lili, színész (1945–) 1960–1963
- Nagy-Bakonyi Boglárka (1994–) 2010-2014
- Nádházy Péter színész (1959) 1973-1977
- Novák Eszter, színházi rendező (1964–) 1978–1982
- Pós Sándor, rádiórendező (1936–2011) 1950–1954
- Radnai Annamária, dramaturg (1964–2019) 1978–1982
- Sas Tamás, operatőr, filmrendező (1957–) 1971–1975
- Somody Éva, színjátszó (1938–) 1952–1956
- Szabó Margaréta, színész (1979–) 1993–1997
- Szalai András, operatőr (1945–2020) 1960–1965
- Szalay Éva, szinkronrendező (1966–) 1978–1982
- Sziládi Hajna színész, (1993–) 2012-2013
- Szinetár Miklós, rendező (1932–) 1942–1948
- Can Togay, filmrendező (1955–) 1969–1973
- Vajda László, színész (1943–1995) 1958–1959
- Verebes István, színész (1948–) 1962–1966
- Xantus János, rendező (1953–2012) 1967–1971
A zeneművészetben
[szerkesztés]- Berczelly István, operaénekes (1938–) 1952–1956
- Friss Antal, gordonkaművész (1897–1978) 1907–1915
- Gál Csaba "Boogie", előadóművész (1969–) 1983–1987
- Gallai Péter, zenész (1953–2019) 1968–1972
- Hajós András, előadóművész (1969–) 1983–1987
- Kazacsay Tibor, zeneszerző (1892–1977) 1901–1908
- Kocsár Balázs, karmester (1963–) 1977–1981
- Korcsmáros Péter, operaénekes (1945–) 1960–1964
- Kósa György, zeneszerző, zongoraművész (1897–1984) 1907–1912
- Lehel György, karmester (1929–1989) 1935–1943
- Magyar Gábor, gordonkaművész (1914–2011) 1929–1933
- Magyar Tamás, hegedűművész (1913–2008) 1928–1931
- Medveczky Ádám, karmester (1941–) 1954–1956
- Ney Tibor, hegedűművész (1906–1980) 1916–1924
- Ormándy Jenő, karmester (1899–1985) 1909–1917
- Pintácsi Alexandra, énekesnő (1976–) 1990–1991
- Pintácsi Viki, énekesnő (1971–) 1985–1989
- Pitti Katalin, opera-énekesnő (1951–) 1966–1969
- Polgár László, operaénekes (1947–2010) 1961–1965
- Polgár Tibor, zeneszerző, karmester (1907–1993) 1917–1925
- Radnai Miklós, operaigazgató (1892–1935) 1902–1910
- Sárvári Ibolya, operaénekes (1946–) 1961–1965
- Siklós Albert, zeneszerző (1878–1942) 1888–1896
- Sudár Gyöngyvér, operaénekes (1967–) 1981–1985
- Tóth Szabolcs zeneszerző, előadó (1974–) 1989-1993
- Vedres Csaba, zeneszerző (1964–) 1978–1982
- Parádi Gergely, zenész, filmzeneszerző (1973–) 1987–1991
A képző- és fotóművészetben
[szerkesztés]- Bertalan Tivadar, festő, grafikus (1930–) 1947–1948
- Biai Föglein István, festőművész (1905–1974) 1918–1924
- Capa, Robert fotóművész (1913–1954) 1923–1931
- Czóbel Béla, festőművész (1883–1976) 1894–1902
- Domokos Géza, festőművész (1947–) 1961–1965
- Fábián István, grafikus, költő (1953–) 1967–1971)
- Féner Tamás, fotóművész (1938–) 1953–1957
- Frankl Aliona, fotóművész (1954–) 1968–1972
- Kis Tóth Ferenc, festőművész (1949–) 1964–1968
- Kolozsvári Grandpierre Miklós, grafikus (1950–) 1965–1968
- Kovács Tamás Vilmos, festőművész (1951–) 1965–1969
- Muzsnay Ákos, grafikus (1945–) 1960–1964
- Pólya Zoltán, fotóművész (1953–2010) 1968–1973
- Simon Csilla, fotós (1947–)[13] 1961–1965
- Stettner Béla, grafikus (1928–1984) 1939–1947
- Szebeni András, fotós (1946–2020) 1960–1964
- Szentgyörgyi Kornél, festőművész (1916–2006) 1926–1934
A sportéletben
[szerkesztés]- Albert Flórián, aranylabdás labdarúgó (1941–2011) 1955–1959
- Breyer Gyula, sakkozó (1891–1941) 1902–1910
- Bogdán Ádám, labdarúgó (1987–) 2002–2006
- Harcsár István, asztaliteniszező, OTSH-elnök, államtitkár (1943–) 1957–1961
- Kárpáti György, vízilabdázó, olimpikon (1935–2020) 1945–1949
- Kelemen Péter, öttusázó (1946–) 1961–1965
- Kiss Gergely, vízilabdázó, olimpikon (1977–) 1992–1996
- Németh Angéla, atléta, olimpikon (1946–2014) 1960–1964
- Pelle Anikó, vízilabdázó (1978–) 1993–1997
- Pelle Balázs, vízilabdázó (1976–) 1991–1995
- Petschauer Attila, kardvívó (1904–1943) 1914–1923
A média területén
[szerkesztés]- Balázsy Panna (1967–) 1981–1984
- Bihari Mihály (1892–1969) 1902–1910
- Czóbel Ernő (1886–1953) 1900–1904
- Dési János (1964–) 1979–1983
- Gedeon Pál (1915–2001) 1925–1933
- Kereszty András (1942–2024) 1957–1961
- Krenner Miklós "Spectator" (1875–1968) 1885–1893
- Lévai Jenő (1892–1983) 1902–1910
- N. Kósa Judit (1966–) 1980–1984
- Pachmann Péter (1971–) 1985–1989
- Pogány József (1886–1939) 1896–1904
- Posvári Sándor (1951–2002) 1965–1969
- Radnai Péter (1971–) 1985–1989
- Siklós András (1961–) 1975–1979
- Spánn Gábor (1939–) 1953–1957
- Szántó Miklós (1916–2015) 1926–1934
- Szegő Tamás (1931–1995) 1942–1950
- Szegvári Katalin (1947–) 1961–1965
- Székely Tamás (1942–) 1956–1960
- Sztankay Ádám (1964–) 1978–1981
- Torda Júlia (1965–) 1979–1983
- Vető József (1910–1977) 1920–1928
- Zsombor János (1917–1984) 1927–1935
A politikai életben
[szerkesztés]- Bartal Tamás, jogász, politikus (1973–) 1987–1991
- Bihari Mihály, politológus (1943–) 1962–1966
- Darányi Kálmán, miniszterelnök (1886–1939) 1900–1904
- Fazakas Szabolcs, nagykövet, ipari miniszter (1947–) 1962–1966
- Gáti Károly (Charles Gati), politológus (1934–) 1951–1952
- Gottfried Péter, közgazdász, integrációs államtitkár (1954–) 1969–1973
- Hóman Bálint, kultuszminiszter (1885–1951) 1895–1903
- Karafiáth Jenő, kultuszminiszter, főpolgármester (1883–1952) 1892–1900
- Karikás Péter, diplomata, színész (1937–2003) 1950–1954
- Pesta László, az Országgyűlés korelnöke (1902–1998) 1911–1915
- Radvánszky Albert, k. koronaőr (1880–1963) 1896–1898
- Szilágyi Béla, külügyminiszter-helyettes (1908–1986) 1918–1926
- Tímár György, politikus (1937–2021) 195?–1955
Híres tanárai
[szerkesztés]
- Angyal Dávid (1857–1943) történetíró, egyetemi tanár, MTA tagja – 1897 és 1909 közt volt az iskola tanára.
- Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja, 1906 és 1919 között az iskola tanára.
- Klupathy Jenő (1861–1931) fizikus, az MTA tagja, 1888 és 1903 között az iskola tanára.
- Halácsy Antal játék-, torna-, és vívómester, testnevelő tanár, a turuljáték feltalálója.
Irodalom
[szerkesztés]- 135 éves a Madách Imre Gimnázium, 2016
- Százéves a Madách Imre Gimnázium (1881–1981) Szerk. Muraközy Gyula, Bp., 1981
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 100 legjobb gimnázium és szakgimnázium. Középiskola – HVG Rangsor, (2017) ISSN 2064-3675
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20221005_130_eve_koltozott_be_mai_otthonaba_a_madach_imre_gimnazium
- ↑ https://mig.hu/az-iskolarol/
- ↑ Kirúgták a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, mert nem tiltja ki a mobilokat az iskolából. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ A Madách Imre Gimnázium volt igazgatója: Ha nincs a médiafelhajtás, nem mentettek volna fel. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ 2011. C XC. törvény. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.) „A házirend – a 24. § (4) bekezdésén felül a helyi sajátosságokra tekintettel – előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, valamint az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.”
- ↑ Tüntettek a Madách Imre Gimnázium előtt a kirúgott igazgató miatt. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Szeptember 2-re tüntetést szerveznek a Madách kirúgott igazgatójáért. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as középiskolai rangsora, újra a Fazekas vezeti (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ István, Bereznay: Itt a legjobb magyar középiskolák 2021-es rangsora (magyar nyelven). index.hu, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb gimnáziuma (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
- ↑ Simon Csilla profilja a fotoklikk.hu-n. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 45. o. ISBN 963-05-6411-4
