Lulei számi nyelv
| Lulei számi Julevsábme | |
| Beszélik | Svédország  Norvégia  |
| Terület | Skandinávia |
| Beszélők száma | 2000 körül fő |
| Nyelvcsalád | Uráli Finnugor Számi |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Norvégia Svédország |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | smj |
| ISO 639-2 | smj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Julevsábme témájú médiaállományokat. | |
A lulei számi (vagy néha luleszámi) nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a pitei számi és a tényleges északi számi.
Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részük Svédországban lakik, a többiek Norvégiában. Svédországban Jokkmokkban található a Számi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanitt Számi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.
A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben
[szerkesztés]A következő táblázatban a két nagyon közel álló rokon nyelv személyes névmásai láthatók:
| Magyar | Lulei | Északi | |
|---|---|---|---|
| 1.személy (egyes) | én | mån | mon, mun |
| 2.személy (egyes) | te | dån | don |
| 3.személy (egyes) | ő | sån | son |
| 1.személy (kettes) | mi ketten | måj | moai |
| 2.személy (kettes) | ti ketten | dåj | doai |
| 3.személy (kettes) | ők ketten | såj | soai |
| 1.személy (többes) | mi | mij | mii |
| 2.személy (többes) | ti | dij | dii |
| 3.személy (többes) | ők | sij | sii |
Igeragozás
[szerkesztés]Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú -at, -et, -ot és -åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, a számi nyelvek egyik sajátossága a fokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.
| viedtjat | boahtet | doalvvot | bårråt | |
|---|---|---|---|---|
| mån | viettjav | boadáv | doalvov | båråv |
| dån | viettja | boadá | doalvo | bårå |
| sån | viedtjá | boahtá | doalvvu | bårrå |
| måj | viedtjin | båhtin | doalvvun | bårrin |
| dåj | viedjabihtte | boahtebihtte | doalvvubihtte | bårråbihtte |
| såj | viedtjaba | boahteba | doalvvoba | bårråba |
| mij | viedtjap | boahtep | doalvvop | bårråp |
| dij | viedtjabihtit | boahtebihtit | doalvvobihtit | bårråbihtit |
| sij | viedtji | båhti | doalvvu | bårri |
Közelebb a magyar nyelvhez
[szerkesztés]A lulei számi nyelv, az északi számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg az északi számiban nem találni őket. Ilyen szó például az öv, ami luleiül avve, míg északiul boagán.
Példaszövegek
[szerkesztés]
A fentebb hallható nő a következő - rokon - szavakat sorolja fel:
|
|
|
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Luulajansaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
