Lázbérci-víztározó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lázbérci-víztároló szócikkből átirányítva)
Lázbérci-víztároló
A Lázbérci-víztároló
A Lázbérci-víztároló
Országok  Magyarország
Hely Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Vízgyűjtő terület 220 km2
Típus Mesterséges tó
Hosszúság 3 km
Szélesség 0,5–1 km
Felszíni terület 0,77 km2
Legnagyobb mélység 17,3 m
Települések Uppony, Dédestapolcsány
Elhelyezkedése
Lázbérci-víztároló (Magyarország)
Lázbérci-víztároló
Lázbérci-víztároló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 26″, k. h. 20° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 26″, k. h. 20° 27′ 52″

A Lázbérci-víztároló (vagy -tározó) Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója, amelyet a Bán-patak völgyének elzárásával hoztak létre 196768-ban[1] azzal a céllal, hogy biztosítsa a sajó-völgyi iparvidék vízszükségletét és ellássa a környező településeket ivóvízzel. A 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges azóta is fontos szerepet játszik a környék életében. Területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, amely Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége.

Fekvése[szerkesztés]

Az Upponyi-hegységben lévő, festői szépségű, meredeken lefutó erdős hegyoldalakkal övezett, Y-alakú mesterséges tó 77 hektáron terül el, Uppony és Dédestapolcsány között, az Upponyi-szoros folytatásában, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén, 200 méteres tengerszint feletti magasságban. A tározó Uppony felőli részén meredek sziklafalak, törmeléklejtők, továbbá barlangok (köztük az Upponyi 1. sz. kőfülke), valamint jellegzetes „kőgombák” láthatók.

Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén megye (az egykori Borsod vármegye) nyugati részén fekszik, közel Heves megye északkeleti csücskéhez.

Vízgyűjtő területe[szerkesztés]

A Lázbérci-tározó 211,7 km²-nyi vízgyűjtőjén erednek az alábbi patakok: Bán, Baróc, Boroszló, Csernely, Eskerenna, Gizslír, Mehelycső, Nagyvölgyi, Sátai, Szána, Szilvás, Szalajka, Taró-völgyi és Úszó.[2]

Települések[szerkesztés]

A tározó közvetlen vonzáskörzetében lévő községek: Bánhorváti, Borsodbóta, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Mályinka, Nekézseny, Sáta, Uppony.

Növényzet[szerkesztés]

A környező erdőket zömmel tölgyesek (csertölgy, kocsánytalan tölgy) és bükkösök alkotják. Gyakori a galagonya, a mezei juhar és az ostorménfa is. Az Upponyi-szoros északi (árnyékos) és déli (napsütötte) lejtőinek növényzete erősen eltér egymástól: előbbit erdős vegetáció, utóbbit sziklagyepek, kopárosok jellemzik, tájképileg hasonló látványt nyújtva, mint Erdélyben a Tordai-hasadék.

A tározó 2014 őszén

Horgászás, halállomány[szerkesztés]

A tó mint rekreációs terület is közkedvelt, habár fürödni tilos benne, de a parti horgászat – szigorúan engedélyhez kötve, szezonális és napszakos jelleggel – lehetséges. A tározóban jelentős állománya él a következő halfajoknak: ponty, amur, süllő, harcsa, keszeg, csuka, kősügér, compó, balin, busa, naphal.[3]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bükk útikalauz. Sport Kiadó, Budapest, 1977
  2. Tavak, tározók környezeti állapotfelmérése. vkkt.bme.hu. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  3. Lázbérci víztározó - Horgász.hu