II. Hardeknut dán király
| II. Hardeknut | |
 | |
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1035 – 1042 | |
| Elődje | II. Knut |
| Utódja | I. Magnus |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1035 – 1037 | |
| Elődje | Knut |
| Utódja | I. Harold |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1040 júniusa[1] – 1042. június 8. | |
| Koronázása | Canterbury[3] 1040 júniusa[2] |
| Elődje | I. Harold |
| Utódja | Eduárd |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 1018 Angol Királyság |
| Elhunyt | 1042. június 8. (24 évesen) Lambeth,[2] Anglia |
| Nyughelye | Winchester katedrális,[2][3] Hampshire, Anglia |
| Édesapja | Knut |
| Édesanyja | Normandiai Emma |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Vilmos Knut (törvénytelen) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hardeknut témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Hardeknut Knutsson vagy III. Knut (dánul: Knud III Hardeknud, angolul: Harthacanute), (1018[2]/1019[4] – 1042. június 8.[5]) Dánia társkirálya 1028-tól, királya 1035-től és Anglia trónjának birtokosa 1035-től 1037-ig,[1] illetve 1040-től haláláig.[6]
II. Knut és Normandiai Emma fiaként született,[4] és 1028-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját,[4] Nidarosban[2] kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, 1035-ben lépett a dán trónra.[2] Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex earlje ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni.[4] Leofric (Mercia earlje), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé.[4] Emma és fiának kísérete eközben Winchesterben maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit.[4] Minthogy Hardeknut a norvég királlyal, I. Magnussal való konfliktusa megakadályozta, hogy Angliában is biztosítsa hatalmát, Harold 1037-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték.[4] Hardeknut, miután Magnussal megegyezett Skandináviában (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen,[7] de Harald 1040-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt:[4] Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette;[3][4][8] hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki;[3][5] amikor pedig Worcesterben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost.[4] Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria earljét szintén meggyilkolták,[3][4] az Angolszász krónika szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét.[4]
Nem házasodott meg, és nem is volt gyermeke. 1041-ben hazahívta Normandiából féltestvérét, (Hitvalló) Eduárdot, és valószínűleg őt szánta utódjának. 1042. június 8-án halt meg.[9] A krónikák szerint egy Lambethi lakodalomban lerészegedett,[10] és "szörnyűséges görcsök közepette" megfulladt.[10] Lehetséges, hogy megmérgezték.[10] Édesapja, Knut király mellé temették el[10] a régi winchesteri székesegyházban,[10] de ma már nem lelhetők fel maradványai.[10] Anglia trónján Eduárd, Dánia trónján pedig – a megegyezés szerint – I. Magnus követte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
- ↑ a b c d e f Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
- ↑ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
- ↑ Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal
- ↑ Bokor József (szerk.). Harthaknut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. december 29.
- ↑ Később állítólag egy halász találta meg.
- ↑ A Ramsey-i Monostor Libellus de Anniversariis-je rögzíti Hardeknut halálát: VI Id Jun Hardcnute rex, qui dedit Hemingford (Vö.: [1])
- ↑ a b c d e f Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 186. oldal
További információk
[szerkesztés]- Knut II. Harthaknut, König von Dänemark (1035-1042) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2004. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
- Kép Hardeknutról
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Knut |
Következő uralkodó: I. Magnus |
| Előző uralkodó: Knut |
Következő uralkodó: I. Harold |
.svg)
| Előző uralkodó: I. Harold |
Következő uralkodó: Hitvalló Eduárd |
