Gyűrű (ékszer)
A gyűrűk a szó szűkebb értelmében karika alakú, többnyire fémből készült ékszerek. Nemcsak a test díszítésére használják őket, de a hűség, a társadalmi helyzet, a tekintély, a rang szimbólumaiként is.
A kifejezés önmagában mindig a kéz ujjain viselt ékszereket jelöli; a máshol viselt gyűrű megnevezésekor meg kell adni a testrészt is:
- fülbevaló,
- orrkarika,
- kar- vagy lábujjgyűrű stb.
Mindig szorosan illeszkednek a hordozó testrész köré, így a lazán viselt tárgyak, mint például a karkötők nem gyűrűk. Készülhetnek szinte bármilyen kemény anyagból:
- fából,
- csontból,
- kőből,
- fémből,
- üvegből,
- drágakőből vagy akár
- műanyagból
is.
Díszíthetők (fél)drágakövekkel (ametiszt, gyémánt, rubin, zafír, smaragd), más kővel vagy üveggel.
Tágabb értelemben gyűrűnek nevezzük a legkülönfélébb karika alakú használati tárgyat, különösen azokat, amelyeket kézzel használunk. E típus legismertebb képviselője a pecsétgyűrű. A régi korban a gyűrűk fizetőeszközök is lehettek.[1]
Többféle sportszert is gyűrűnek nevezünk.
Története
[szerkesztés]Indus-völgyi civilizáció
[szerkesztés]A legrégibb gyűrűket és hasonló funkciójú ékszereket (nyakláncokat, orrkarikákat, karkötőket, fülbevalókat, karpereceket és medálokat) az Indus-völgyi civilizáció területén a Kr. e. 3. évezredből fedezték fel, főleg a ma Indiához tartozó Lothalban.[2][3]
Egyiptom és Közel-Kelet
[szerkesztés]
A mezopotámiai Ur sírjaiban Kr. e. 2500 körül készült ujjgyűrűket találtak.[4]
A hettiták is készítettek gyűrűket, így pecsétgyűrűket is. Az Egyiptomi óbirodalomban az emberek különféle ujjgyűrűket viseltek, és ezeket gyakran szkarabeusz díszítette. Később a gyűrű fejét laposra kalapálták, és ebbe a lapkába vésték a pecsételésre használt hieroglifákat.[5]

Az Egyiptomi középbirodalom idejében kezdett szerepelni az ujjra húzott, fémből készült gyűrűre erősített a szkarabeusz-vésetű pecsétgyűrű, amelynek forgatható vésetét befelé fordították. Nemcsak a Nílus mentén találtak ősi leletekben arany- és ezüstfoglalatú szkarabeusz-pecsétgyűrűket, hanem Cipruson is, és később az etruszkok is készítettek már ilyeneket, amelyeket a Földközi-tenger egész vidékét elterjesztettek.[6] Az őshonos stílusokat a Ptolemaiosz-dinasztia idején görög és a római stílusú gyűrűk váltották fel.[7]
Egyiptomban a gyűrű a hatalom jele is volt. A Bibliában József előléptetésénél olvassuk: És levette a fáraó a pecsétgyűrűt a kezéről, és József kezére tette, gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába.[8]
A káldeusoknál és az egyiptomiaknál a gyűrű fontos jelkép volt. Egyszerre szimbolizálta a kör alakú nappályát, az örökké megújuló évszakokat és magát az időt, aminek nincs kezdete és nincs vége: így jelképezte a végtelenséget is.[6]
A gyűrűt gyakran említi a Biblia.[1]
A régi zsidók nemcsak ujjaikon viseltek pecsétgyűrűt (chotham), hanem szalagra kötve a hordtak ilyet a nyakukban is; az ilyen gyűrűre felvésték a tulajdonos nevét és egy bibliai jelmondatot.[1]
Görög-római kor
[szerkesztés]Görögországban Szolón idején minden szabad ember viselt gyűrűt.[5]
- a nők gyűrűi
Szolón törvényben írta elő, hogy a kőmetszők és vésnökök semmilyen formában nem tarthatnak meg másolatot az eladott pecsétgyűrűk vésetéből.[6]
A haldoklók gyakran átadták gyűrűiket hátramaradottaiknak, így pl. Nagy Sándor halálakor Perdikkasznak adta gyűrűjét, amiből azt következtették, hogy őt jelöli utódául.[1]
A görög-római korban a gyűrűkarika sodronyos- vagy reliefdíszt kapott.[5]
A rómaiak eleinte csak vasgyűrűket viseltek, aranygyűrűt csak a szenátorok és a velük egyenrangú tisztviselők hordhattak.[1][9] Idővel a lovagok megkapták a nemesfém gyűrűk viselésének jogát; majd Hadrianus császár alatt ezt a megkülönböztető jelet eltörölték.[1]
A rómaiak az egyiptomi istenségekkel együtt átvették a végtelenség szimbólumát is, amit a két szó: annus (év) és annulus vagy anulus (gyűrű) is bizonyít.[6] Amint a kör, a kör alakú nappálya is összeköti az évszakokat, úgy a gyűrű is lassanként az emberek összetartozáságát kezdte szimbolizálni, és ezzel a hűség jelképe lett. A szimbólumból tehát újabb szimbólumot készítettek. A ifjú római vas- vagy bronzgyűrűt küldött választott arájának annak jeléül, hogy a nő egész lényét magához kívánja fűzni, és pozitívan reagáló nő egész életén át hordta a gyűrűt bal kezének negyedik ujján. A férfit és nőt lélekben összekapcsoló szimbólumán kívül az ilyen gyűrű nemsokára már az egyesülést és a birtoklást is jelképezte.[6]
A pecsétgyűrűt a későbbi rómaiak már nem csupán okmányok, végrendeletek hitelesítésére használták, hanem már a legrövidebb levelet, sőt teljesen magánjellegű írásos üzenetet is viaszpecséttel látták el. Ha a helyzet úgy kívánta, még a háztartási eszközöket is lepecsételték.[6]
Az ókor végén már a rabszolgák is rengeteget pecsételtek.[5]
A rómaiaknál vált a házasság és hűség jelképévé, ezt a szokást vették át, terjesztették tovább a kereszténnyé váló népek.
A kar-, nyak- és lábgyűrűk Európa barbár népeinél is divatosak voltak már az ókorban.[1]
Középkori és újkori Európa
[szerkesztés]
Az 5. században az ún. egyházi gyűrű a püspöki hivatal jelvénye lett, amely az egyházzal való frigyét jelképezi; lassan minden bíboros a kineveztetésekor gyűrűt kapott a pápától.[1]
Különös alakú halántékgyűrűket viseltek a régi szlávok.[1]
A bizánci, majd a nyugati keresztény művészet önálló alakzatokat formált; vannak román, gótikus, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicista gyűrűk.[10]
Úgy tűnik, hogy a középkorban gyűrűket csak a felsőbb osztályok tagjai viselhettek. Különösen jelentőssé vált a pecsétgyűrű a vallási, jogi és kereskedelmi ügyletekben,[9] amitől a hatalom és a méltóság szimbóluma is lett. A Szent Péter halfogását ábrázoló halászgyűrűt a pápa a középkor második felétől dokumentumok érvényesítésére használja.[9]
Külön típusnak tekinthetjük az emlékgyűrűket; amelyekre rávésik az elhunyt nevét, halálának dátumát vagy akár képmását. A mágikus erejű varázsgyűrűk talizmánként vagy amulettként szolgáltak, és ekképp éledtek újjá immár virtuálisan a különféle szerepjátékokban. A méreggyűrűk apró tartályai öngyilkosságra vagy gyilkosságra alkalmas mérget tartalmaztak.[9]
Az érett és késő középkorban már több gyűrűt is viseltek mindkét kéz ujjain; a gyűrűk ebben az időszakban többnyire réz alapú ötvözetekből, ezüstből vagy aranyból készültek.[11] A drágakövek 1150 után váltak általánossá, mivel a legtöbben úgy hitték, hogy bizonyos drágakövek képesek különböző módon segíteni vagy megvédeni viselőjüket.[11] A szerződések és más, hivatalos pecsétet igénylő dokumentumok egyre növekvő használata azt jelentette, hogy a pecsétgyűrűk a 13. századtól kezdve egyre fontosabbá váltak.[11]
A 16. század óta kis órákat is foglaltak gyűrű fejébe.[5] A barokk kortól főleg a beépített drágakő adta a gyűrű értékét. Előtérbe került a gyémánt, aminek csiszolásával emelték a gyűrű fényét.[5]
A 19. század közepe táján, az ún. biedermeier-korban egyszerűbb gyűrűket is divatba hoztak. Az ékszereken előtérbe került a zománc, a féldrágakövek, apró gyöngyök, esetleg félgyöngyök. E tömegcikkek mellett népszerűek maradtak az értékes, mesterien csiszolt kövekkel ellátott, művészien foglalt gyűrűk is.[5]
A 19–20. században divatba jött félékköves gyűrűk helyet adtak az iparművészetnek is. Az első világháború általános elszegényedésének eredményeként az addig domináló arany helyett mindinkább divatba jöttek a szép, ötletesen kidolgozott ezüst jegygyűrűk.[12]
-
12. századi frank püspökgyűrű
-
14. századi zsidó házassági gyűrű
-
II. Pál pápa gyűrűje (15. század)
-
Késő középkori angliai arisztokrata gyűrű
-
18. századi egyházi személy gyűrűje
Magyarországon
[szerkesztés]Az Árpád-kori ékköves gyűrűk legnevezetesebbike a kalocsai aranylelet.[10]
Az Árpád-kor már általánosan elterjedtek a pecsétgyűrűk. Vannak köriratos, címeres, ornamentális jellegűek, de e korból főképpen emlős- és madáralakos gyűrűket ismerünk. A legkorábbi darabot Kálmán királyénak tartják.[10]. Bizánci hatásra mutatnak az életfát, Isten-fát hordó gyűrűk.[10]
A 13. századi gyűrű megfelel a román kor stílusának. A kor ornamentális pecsétgyűrűi között a csillaggal és a félholddal díszített, kettőskeresztes gyűrűk válnak ki. Egyik legszebb példájuk a Nemzeti Múzeum „Anulus Pauli“ köriratú aranygyűrűje, ami Pál kalocsai érseké lehetett III. Béla idején és valószínűleg magyar ötvös munkája.[10] Külön nevezetes Sándor váradi püspöknek, II. András kedvelt emberének, az Aranybulla egyik aláírójának pecsétgyűrűje, amelynek fejébe gyönyörű zafírból készült, Szép Helénát ábrázoló antik gemmát foglaltak. Ekkortájt Európa-szerte divat volt az antik gemmák újrafoglalása; Sándor püspök gyűrűje az egyik legkorábbi ismert darabunk.[10]
A vegyesházi királyok korára kialakultak a heraldikai címerek. Ez a művészet több ágára hatott, így befolyásolta a pecsétgyűrűk alakulását is. Formáik változatosabbá válnak, különféle alakú pajzsok jelennek meg. Sajátos divatként a pecsétgyűrűbe titokzatos jelentőségű mondásokat is rögzítenek. Az Anjouk, majd Zsigmond korából a gótikus ízlés legszebb és legkülönfélébb változataival találkozunk.[10] Mátyás király és a magyar reneszánsz a műformák rendkívüli gazdagodását hozza. A foglalat mind díszesebb, a növénymotívumok dúsak, drágakövek kerülnek összhangba. Mind sűrűbbek a jegygyűrűk, és feltűnnek a méreggyűrűk is. Az uralkodóházzal kapcsolatos az ún. Mátyás-gyűrű. Beatrix királyné Székesfehérvárra érkezve hatalmas gyémántos gyűrűt küldött Mátyásnak; sokan e gyűrűre gondolnak a történeti híradást olvasva.[10]
A mohácsi vész katasztrófája kettévágta a magyarországi ötvösség fejlődését. Miután Buda török kézre került, a vezető szerepet Kassa és Erdély vette át. Az odamenekült budai aranymívesek a reneszánsz dús formakincsét terjesztették a végeken és egyben eltanulták a 16-17. században nemzetközileg híressé vált erdélyi zománcművészetet.[10]
A 16. században érdekes magyar jegygyűrűtípus keletkezett két különálló, de szétválaszthatatlanul egymásba kapcsolt karikából. Ilyen az a két egymásba fonódó kézből alkotott ikergyűrű, amelyet Mária királynénak, II. Lajos feleségének tulajdonítanak. A kor pecsétgyűrűi közül kiválik II. Lajos királyé és a szentjobbi apátság romjai között talált, nagy címeres ezüstgyűrű.[10]
A gyűrűk mestereire vonatkozó adatok a 17. században igen megsokasodnak. Kassa és Kolozsvár a vezető műhelyek. A főúri kincstárak, kiházasítási leltárak hihetetlen gazdaságról tanúskodnak. Ekkor jut a gyűrű művészete tetőfokára. Ekkor találják fel Hollandiában a brilliánsok köszörülést, aminek hatására a drágaköveket mind tökéletesebben foglalják.[10]
A barokk korban se szeri, se száma a szebbnél szebb erdélyi zománcos, bogláros és pecsétgyűrűknek. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek százával voltak gyűrűi.[12] Ötvöseink is azon voltak, hogy itthon is be tudják szerezni szükségleteiket a magyar főurak, akik a drágaköveseken kívül a zománcos gyűrűket is igen kedvelték.[12]
Sok szép főpapi gyűrű maradt fenn a 17. századból, egyebek közt Pázmány Péteré is.[10]
Az 1700-as évek kezdetén jut érvényre a rokokó a gyűrű művészetében. Az ötvösmunka háttérbe szorult; irányadóvá a drágakő nagysága, szikrázó pompája vált. Különféle speciális gyűrűk jöttek divatba:
- névgyűrűk,
- emlékgyűrűk,
- gyászgyűrűk,
- özvegyi gyűrűk,
- arcképes gyűrűk.
Német divat volt a „Memento Mori“ nevezetű halálfejes gyűrű, amely azonban nem felelt meg a magyar ízlésnek.[10]
Nevezetes emlék a 18. századból a talán egyetlen fennmaradt magyar méreggyűrű. Zománcos fedelén halálfej látszik, a kis tartó belső részében a pokol egy jelenete, mikroszkopikus kidolgozással.[10]
A 19. század elején virágzó neoklasszikus művészet a gyűrűkre is rányomja bélyegét. Antik és neoklasszikus gemmákat foglalnak be. Mind inkább divatba jönnek az arcképes gyűrűk, amelyeknek portré jellege azonban elmosódik, inkább szkematizáló, görögös vonásokat mutat. A gyűrűkészítés művészetből iparrá vált. A céhek felbomlottak, a mesterek már kevésbé törődtek a díszes kivitellel. A biedermeier-korban jött divatba korunk dísztelen, sima karikagyűrűje. A historizmus korában a régi stílusok gyűrűit utánozták, tökélyre juttatva azok hamisítását is. A 19. század végére tucatáruvá süllyedt gyűrű művészete felbomlott. Mára tömegáruként a legszélesebb néprétegekhez is eljut.[10]
Fajtái
[szerkesztés]A gyűrűket főleg díszként vagy szimbolikus jelként viselik.
A gyűrűgyártás több ezer éve alatt rengeteg fajtája alakult ki. Céljuk szerint megkülönböztetunk:
- eljegyzési, illetve házassági gyűrűt,
- pecsétgyűrűt,
- varázsgyűrűt,
- egyházi vagy püspökgyűrűt,
- bajnokgyűrűt,
- doktori gyűrűt,
- gyászgyűrűt stb.
Gyűrű | Kép | Megjegyzés |
---|---|---|
Gemma gyűrű | Ez a fajta rendkívül ősi és jellemzően a férfiak gyakrabban viselték, mint a nők. Az ókori fajtáik pogány isteneket ábrázoltak, a keresztény gyűrűk főleg szenteket, de akár önarcképeket is. | |
Bajnoki gyűrű | ![]() |
A bajnoki gyűrű vagy a premier gyűrű az a gyűrű, amelyet az észak-amerikai profi sportligák és főiskolai bajnokságok győztes csapatainak tagjai kapnak. |
Claddagh-gyűrű | ![]() |
A hagyományos ír Claddagh-gyűrű olyan gyűrű a szeretetet, a hűséget és a barátságot fejezi ki (a kezek a barátságot, a szív a szeretetet, a korona pedig a hűséget jelenti). |
Diplomás gyűrű | ![]() |
A diplomás vagy osztálygyűrű olyan gyűrű, amelyet egy középiskola, főiskola vagy egyetem öregdiákjai (végzősei) viselnek a záróvizsga vagy a diploma emlékére. |
Doktori gyűrű | Olyan aranygyűrű, amelyet egy dán vagy svéd egyetemen doktori fokozatot szerzett egyének viselnek. Amerikában gyakran előfordul, hogy a teológiai doktor rangot szerzettek viselnek ilyen gyűrűt a jobb kezük gyűrűsujján. | |
Egyházi (püspöki) gyűrű | ![]() |
Olyan gyűrű, amelyet egyházi személyek (klerikusok) viselnek. A magasabb rendű papok vagy püspökökét püspökgyűrűnek is hívják. |
Eljegyzési gyűrű | ![]() |
Jegyesek adják egymásnak (vőlegény a menyasszonynak). |
Örökkévalóság-gyűrű | ![]() Általában a házastárs adja partnerének egy jelentős évfordulón, és a véget nem érő szerelmet szimbolizálja. Ezeket gyakran az eljegyzési gyűrűk helyett adják, mint amikor Gordon Brown volt brit miniszterelnök vásárolt egyet a feleségének (kompenzációként azért, mert eredetileg nem adott neki eljegyzési gyűrűt).[13] | |
Melegbüszkeség-gyűrű | A melegbüszkeséget szimbolizáló gyűrű. | |
Giardinetto [14] gyűrű | Több apró követ tartalmaz.[15] Főleg a 18. század második felében volt jellemző.[16] | |
Gimmel-gyűrű | Két vagy három karikás gyűrű, amelyek egymáshoz illeszkedve egy teljes gyűrűt alkotnak. A 16. és 17. században az ilyen gyűrűk divatosak voltak Angliában, Németországban és más országokban. Gyakran jegygyűrűként használták őket. Hármas gyűrűvel egy harmadik személy tanúja lehetett a pár fogadalmának. | |
Védőgyűrű | ||
Vasgyűrű vagy mérnökgyűrű | ![]() |
Az amerikai és kanadai mérnökök által viselik. |
Kulcsgyűrű | A rómaiak használták eszközként a családi értékek ládája kulcsának hordozására és a családon belüli státuszszimbólumként.[17] | |
Memento mori gyűrű | Nagyrészt 16-17. században volt jellemző, egy koponya és a Memento mori felirat (Emlékezz a halálra!) díszíti.[18][19] | |
Hangulatgyűrű | ![]() |
A beépített folyadékkristály a test hőmérsékletére reagálva változtatja a színét. |
Anyagyűrű | Az anyaságot szimbolizálja. | |
Gyászgyűrű | Meghalt személy emlékére viselt gyűrű.[20] Használata legalább a 14. századtól a 19. század végéig kimutatott. | |
Penannuláris gyűrű | ![]() |
A bronzkori Nagy-Britanniából származik. Orr- vagy fülkarikaként, netán a hajhoz vagy a ruházathoz rögzítetve viselhették.[21] |
Méreggyűrű | ![]() |
A méreggyűrű vagy pirulagyűrű gyűrű olyan típusú gyűrű előlapja alatt (előlapjában) van egy kis, méreg vagy más anyag befogadására alkalmas tartály; Európában a 16. században vált népszerűvé. Egyrészt ebből csúsztathattak mérget az ellenség ételébe vagy italába, másrészt reménytelen helyzetben lehetővé tette a birtokló öngyilkosságát.[22] |
Versgyűrű | ![]() |
Arany ujjgyűrű verssel vagy felirattal. A 15–17. században népszerű szerelmi ajándék volt Angliában és Franciaországban. |
Portrégyűrű | ![]() |
A kis arcképpel díszített gyűrű főleg a 17. században volt népszerű. |
Elő-eljegyzési gyűrű | Kis, többnyire olcsó gyűrű, amelyet a partnernak adnak annak jelzésére, hogy nem fog másnak udvarolni.[23] | |
Börtöngyűrű | Tipikusan műanyag gyűrű, amelyet kézzel készítettek a börtönökben.[24] | |
Ígéretgyűrű | Olyan gyűrű, amelyet azért készítettek, hogy emlékeztesse az embert egy ígéretre, pl. esküvői vagy vallási fogadalomra. | |
Szüzességi gyűrű | Néhány vallási kultúrában a „tisztaság” jele. | |
Rózsafüzér-gyűrű | Ujjgyűrű kis kereszttel. A 16–17. századi írországi vallási konfliktusok idején elő a gyakorló katolikusokat szigorúan büntették, ennek elkerülésére fejlesztették ki ezeket az apró, könnyen elrejthető gyűrűket.[25] | |
Varrógyűrű (gyűszű) | ![]() |
A gyűszű korai formája. |
Pecsétgyűrű | Az egyik legősibb gyűrű, amely gyakran a család címerét tartalmazza. | |
Keresztény gyűrű | ![]() |
Gyűrű az egyik keresztény egyházhoz tartozás jeleként viselt szimbólumokkal. |
SS-Ehrenring | Náci „becsületgyűrű”. A Harmadik Birodalom idején több különböző díjazási gyűrű is volt.[26] | |
Íjász gyűrű | ![]() Íjászathoz, a hüvelykujj védelmére. | |
Lábujjgyűrű | A lábujjgyűrűknek (metti) különleges funkciója van Indiában. Férjezett nők viselik őket, és szokásos dísznek számítanak.[27] | |
Gyűrűóra | ![]() |
Gyűrűn viselt apró óra. |
Halászgyűrű | ![]() |
A pápai méltóság gyűrűje, amelyet pecsétgyűrűként is használtak. Szent Pétert ábrázolja, ahogy a teli hálót húzza ki a vízből. Minden pápának külön, új készül — „sub annullo pisca-toris“ kelteződnek a bullák. A pápa halála után halászgyűrűjét összetörik.[10] |
Házassági gyűrű | A házassági elkötelezettség jelzésére használt. Eredetileg csak nők viselték, mára mindkét fél. |
Méretei
[szerkesztés]Különböző gyűrűméret-táblázatok vannak a világon:
- Bécsi méret (kerület mm-ben)
- Francia méret (kerület mínusz 40 mm)
Вécsi méret | Francia méret | Orosz méret | Angol méret | Amerikai méret | Japán méret |
---|---|---|---|---|---|
40 | 0 | 12,5 | 1 | - | |
40,5 | 0,5 | 12,9 | 1 - | 1 | |
41,5 | 1,5 | 13,4 | D | 2 | 2 |
43 | 3 | 13,8 | E | 2 - | 3 |
44,5 | 4,5 | 14,2 | F | 3 | 4 |
45,5 | 5,5 | 14,6 | G | 3 - | 5 |
47 | 7 | 15 | H | 4 | 6+ |
48 | 8 | 15,4 | I | 4 - | 8 |
49,5 | 9,5 | 15,8 | J | 5 | 9 |
50,5 | 10,5 | 16,2 | K | 5 - | 10 |
52 | 12 | 16,5 | L | 6 | 11 |
53,5 | 13,5 | 17 | M | 6 - | 12 |
54,5 | 14,5 | 17,5 | N | 7 | 13 |
56 | 16 | 17,8 | O | 7 - | 15 |
56,5 | 16,5 | 18 | P | 8 | 16 |
58,5 | 18,5 | 18,5 | Q | 8 - | 17 |
59,5 | 19,5 | 19 | R | 9 | 18 |
61 | 21 | 19,5 | S | 9 - | 18+ |
62,5 | 22,5 | 19,9 | T | 10 | 19+ |
63,5 | 23,5 | 20,3 | U | 10 - | 21 |
65 | 25 | 20,5 | V | 11 | 22 |
66 | 26 | 21 | W | 11 - | 23 |
67,5 | 27,5 | 21,5 | X | 12 | 24 |
69 | 29 | 22 | Y | 12 - | 25 |
70 | 30 | 22,5 | Z | 13 | 26 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j Pallas
- ↑ Studies in the Development of Ornaments and Jewellery in Proto-historic India, Volume 41, 130. o. „Finger rings and ring stones have been found at practically all levels of the Indus Valley Civilization”
- ↑ Williams, Brian. Daily Life in the Indus Valley Civilization. Raintree, 27. o. (2016). ISBN 9781406298574
- ↑ szerk.: Tait: 7000 Years of Jewellery. British Museum Press, 23–24. o. (2006. május 19.). ISBN 9780714150321
- ↑ a b c d e f g Uj Lexikon 3. Gyűrű (Budapest, 1936) |. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
- ↑ a b c d e f Pesti Hirlap Vasárnapja, 1928-09-02 / 36. szám: A gyűrű, a legrégibb ékszer |. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Taylor, Gerald. Finger Rings From Ancient Egypt to the Present Day. Ashmolean Museum, 31. o. (1978). ISBN 0-900090-54-5
- ↑ 1Móz. 41,42
- ↑ a b c d Ring | jewelry (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p A magyar gyűrű | (magyar nyelven). Pásztortűz. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
- ↑ a b c Campbell, Marian. Medieval Jewellery in Europe 1100–1500. V&A Publishing, 72–79. o. (2009. május 19.). ISBN 9781851775828
- ↑ a b c Tolnai Új Világlexikona: Gyűrű (1927)
- ↑ Rosanna Greenstreet. „Election Q&A: Gordon Brown | Politics”, The Guardian, 2010. április 24. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
- ↑ https://www.mutargy.com/ekszer-dragako/giardinetto-gyuru-2
- ↑ "Giardinetti ring" Archiválva 2016. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben ashmus.ox.ac.uk. University of Oxford – Ashmolean Museum.
- ↑ Giardinetti ring. ashmus.ox.ac.uk. University of Oxford – Ashmolean Museum. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Ring. V&A Images. Victoria and Albert Museum. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
- ↑ https://www.etsy.com/market/memento_mori_ring
- ↑ Taylor, Gerald. Finger Rings from Ancient Egypt to the Present Day. Ashmolean Museum, 76. o. (1978). ISBN 0-900090-54-5
- ↑ szerk.: Tait: 7000 Years of Jewellery. British Museum Press, 239. o. (2006. május 19.). ISBN 9780714150321
- ↑ https://www.megalithic.co.uk/article.php?sid=2146412964
- ↑ Hix: From Hummingbird Heads to Poison Rings: Indulging Our Antique Jewelry Obsession. Collectors Weekly. Market Street Media, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. március 7.)
- ↑ Coghlan: What Is a Promise Ring? The Real Meaning and Purpose. The Knot. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Grasso, Tony. Bakelite Jewellery A Collector's guide. The Apple Press, 94–98. o. (1996. május 19.). ISBN 1850766134
- ↑ Decade ring. ashmus.ox.ac.uk. University of Oxford – Ashmolean Museum. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
- ↑ JAV Designs: Schutzstaffel: The SS. Germaniainternational.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)
- ↑ Garcia, Carol Henderson. Culture and Customs of India – Carol Henderson Garcia, Carol E. Henderson – Google Books (2002). ISBN 9780313305139. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 13.
Források
[szerkesztés]- ↑ Pallas: A Pallas nagy lexikona
- Pesti Hírlap Vasárnapja, 1928-09-02 / Hatalom, varázslat, hűség és szerelem szimbóluma: a gyűrű, a legrégibb ékszer
- Britannica: Ring (jewellry)
- Hlatky Mária: A magyar gyűrű (1938)