Smaragd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smaragd
Emerald crystal muzo colombia.jpg
Általános adatok
Kémiai név berillium-alumínium-szilikát
Képlet Be3Al2(SiO3)6
Kristályrendszer hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szilikátásványok
Alosztály Cikloszilikátok
Csoport Berillcsoport
Azonosítás
Megjelenés hatszöges oszlopos
Szín zöld
Porszín fehér
Fény üveges
Átlátszóság átlátszó vagy opak
Keménység 7,5–8
Hasadás bázis szerint tökéletlen
Törés kagylós
Sűrűség 2,76 g/cm³
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Smaragd témájú médiaállományokat.

A smaragd a berill zöld színváltozata.

Nevének eredete[szerkesztés]

A smaragd név ókori: a görögök a zöld drágaköveket nevezték szmaragdosz-nak.

Jellemzése[szerkesztés]

Amerika felfedezése előtt a smaragd a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, mert a leggazdagabb smaragdbányák Kolumbiában vannak. Az ókor smaragdjai valószínűleg a ma már csak történelmi nevezetességű egyiptomi bányákból valók, amelyekben az egyiptomi hieroglif feljegyzések szerint már i. e. 1650-ben dolgoztak, és ahonnan Kleopátra királynő drágakövei is származtak. E régi bányák felkutatására 1816-ban az egyiptomi alkirály expedíciót küldött ki, amelynek sikerült is a bányákat megtalálni. Ezek részben Dzsebel-Zubara vidékén, Kuszeirtől délre, Asszuántól keletre, részben pedig e területtől délre, Szikait-vádi környékén voltak. Az anyakőzet csillámpala és szteatitpala. Az expedíció felfedező munkája után e bányákban újra megkezdték a munkát, de csakhamar abbahagyták, mert a talált smaragdok minősége általában nagyon gyenge volt, úgyhogy a bányászat fenntartása nem lett volna hasznot hajtó.1927-ben Afrikában, az egykori Transvaal tartomány északi részében a Leydsdorp közelében biotit- és amfibolpalában smaragd-előfordulást fedeztek fel.

A legszebb smaragdokat Kolumbia szolgáltatja, ahol a Cordillera Orientalban, Bogotá vidékén,[1] egy sötét színű palában ereket alkotó mészkőben található. Innen származik a világ egyik legértékesebb darabja, a Gachalá is.[2] A smaragd-bányákat már a régi bennszülöttek is ismerték; a smaragdot fejtették, ékkőnek használták és templomaikat díszítették vele. A smaragdtartalmú kőzetet külfejtéssel, lépcsősen fejtik és így keresik a mészkőereket, amelyek teljesen szabálytalanul vannak a kőzetben. A kifejtett mészkődarabokat azután összetörik s ebből a törmelékből keresik ki a smaragdokat. A meddő kőzetdarabokat és az elhasznált törmeléket a bánya fenekére hányják s onnan vízárammal távolítják el. A smaragdok színe igen gyakran a legszebb zöld, de a világosabb színű kövek gyakoribbak. A foltos és zónás színezés is sokszor előfordul. A kövek átlátszósága igen változó. Tökéletes átlátszóság és szép szín együtt elég ritka; a szép színű kövek értékét igen sokszor csökkenti a gyenge átlátszóság.

A régi smaragdok egy része Peruból származik, de a régi bányák helye ma jószerivel ismeretlen.

Smaragd dísztárgy a bécsi kincstárban

Az Urál vidékén egy gyantász-paraszt fedezte fel véletlenül 1830-ban az első smaragdokat, aki a Tokovaja folyó Reft folyóba való betorkollásánál favágás közben, egy kidöntött fa gyökerei között néhány nagyobb kristályt és több apró smaragdtöredéket talált. A szép zöld köveket Jekatyerinburgba vitte, ahol kőcsiszoló-műhely létezett, s ahol bebizonyították, hogy igazi smaragdokról van szó. A smaragd itt csillámpalában található. A kristályok nagysága elég tekintélyes, még 20 cm hosszú kristályt is találtak, a nagy kristályok azonban silányabb minőségük miatt csiszolásra nem alkalmasak. A drágakőnek megfelelő kövek egy karátnál ritkán nagyobbak. A minőség gyengébb, mint a kolumbiai köveké, de azért itt is találtak szép színű és átlátszó kristályokat.

Brazília Minas Gerais tartományának több pontjáról is kerültek smaragdok a drágakőpiacra. A legszebbek Esmeraldas közelében, Santa Anna dos Ferros mellett fordulnak elő, ahol a gnájszot átjáró pegmatitban találhatók.

Brazília másik smaragd-előfordulási helye Bahia tartomány déli részében, Villa do Bom Jesus dos Meiros környékén van. Az anyakőzet dolomitos márvány, a smaragd azonban mindenütt az ezt átszelő kvarcerekhez van kötve. Rendkívül jellemző a Bom Jesus-i smaragdokra a kissé világosabb szín és sárgás árnyalat.

Európa régi smaragdlelőhelye a Salzburg melletti a Habach-völgyben van, amelyet állítólag már a rómaiak is ismertek, és ahol még ma is folyik a smaragdok keresése. Az előfordulás nagyon hasonlít az urálihoz, mert a smaragd itt is csillámpalában található. A talált kristályok néha szép sötétzöldek, legnagyobb részük azonban zavaros, gyengén átlátszó, vagy teljesen átlátszatlan, úgyhogy csak igen kevés használható fel drágakőnek.

Ausztráliában 1912-ben a nyugat-ausztráliai Poona mellett találtak smaragdokat.

Észak-Amerika Észak-Karolina államában néhány helyen szintén találnak egész kis mennyiségű, csiszolásra érdemes smaragdot. Mitchell megyében a smaragd kis zöld erek alakjában földpát és kvarckőzetben fordul elő; a smaragdot a kőzettel együtt csiszolva smaragdmatrix néven hozzák forgalomba, és különböző dísztárgyak készítésére használják.

Csiszolása és értéke[szerkesztés]

Csiszolt smaragd

A smaragdot többnyire lépcsős táblakőnek csiszolják. A zavaros és repedéses köveket néha domborúan csiszolják. A hibátlan, szépszínű smaragdot szabadon, a többit szekrénykésen foglalják, a világos színűek foglalatát zöld lemezkével bélelik, a hibás kövekét pedig feketére szokták festeni, hogy a hibák ne legyenek nagyon szembetűnőek.

A drágakőpiacon a smaragd nevet is felhasználják különböző jelzőkkel ellátva sok jóval kevésbé értékes kő elnevezésére, hogy így ezeket a közönség szemében értékesebbé és kedveltebbé tegyék. Az ókorban általában minden zöld követ smaragdnak hívtak, így a jáspist, malachitot, krizolitot, jadeitet, de régi leletek bizonyítják, hogy az igazi smaragdot is ismerték és használták.

A smaragdhoz hasonló és helyettesítésére használt ásványok még: alexandrit, krizolit, diopszid.

Források[szerkesztés]

  • Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
  • Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
  • Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
  • Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
  • Webmineral.com
  • Minerals.net
  • Mind-Dat
  • Geology.com
  1. Yacimientos de esmeraldas (spanyol nyelven). Mina de Piedras. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
  2. 10 cosas que debes saber sobre las esmeraldas colombianas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2016. február 22.)

További információk[szerkesztés]