Egyiptomi istenek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ré napisten

Az ókori egyiptomiak istenei a természet láthatatlan erőit testesítették meg. Csak néhányuk visel emberi formát, sok közülük állat (vagy részben ember, részben állat, például madár, rovar, hüllő) alakjában jelenik meg, de ezek inkább elrejtik, mint felfedik igazi természetüket.

Sok közülük ősi eredetű és a Nílus völgyének meghatározott részéhez tartozik, míg mások az egész birodalomban elterjedtek.

Néhány nagy isten már az egyiptomi történelem hajnalán is erősnek számított. Ezek közé tartozott Atum, a teremtés szelleme, , a napisten, Thot, a bölcsesség és a hold istene, Hathor és Ízisz, a nagy istennők különböző formákban, Neith, harcos északi istennő, Ptah, a legfőbb teremtő erő, Széth, eredetileg déli isten, majd a sivatag és a vihar istene, később mint a megtestesült rosszindulat és megsemmisítés istene. Ezt az utolsó szerepét az motiválta, hogy állítólag részt vett testvére, Ozirisz meggyilkolásában (valójában viszonylag későn érkezett az egyiptomi panteonba, az Óbirodalom vége felé, bár vannak, akik azt gondolják, hogy az idősebb istenek az abüdoszi régióban mint Ozirisz „előfutárai” szerepeltek). Még a legnagyobb és legrégibb istenek mögött is burkoltan volt valaki, Ő, kinek neve Rejtett, egy rejtélyes, mindenható lény, akitől még a leghatalmasabb istenek is tartottak. Azt beszélték, hogy a legősibb Hórusz sólyom képében leszállt egy ülőrúdra ennek az istennek az égi palotájában.

Ezt a rejtett istent soha nem tárták a nyilvánosság elé Egyiptom története során, bár az egyiptomi istenek eredetét kutatók szerint Ámon volt az, akire az egyiptomiak néha „Rejtett”-ként hivatkoztak.

Ókori egyiptomi istenek listája

  • Aken, alvilági hajós
  • Aker, az alvilág kapujának őrzője
  • Amentet, a halottak üdvözlője
  • Ammut
  • Ámon, az istenek királya
  • Amszet
  • Anat, az istenek anyja (ázsiai eredetű)
  • Andzseti (vagy Anedzsti) - a Nílus deltájának istene, később összeolvadt Ozirisszel
  • Anhur, a háború istene
  • Anubisz, a balzsamozás istene - farkas vagy sakál képében ábrázolják
  • Anuket, a Nílus istennője
  • Ápisz, Ptah megtestesülése bika képében
  • Apóphisz, a sötétség istene
  • As, a sivatag kegyes istene
  • Aton, a napkorong
  • Atum, a lenyugvó nap
  • Básztet, macskaistennő, Bubasztiszban imádták, amit a deltában a tiszteletére hoztak létre. A vidámság és a zene istennője
  • Bata
  • Benu, a teremtés madara (ld. Főnix)
  • Bész, a szerencse és a gyermekszülés védelmezője, törpe alakjában ábrázolták, főleg a későbbi időkben
  • Bukhisz, szent bika, Ré és Ozirisz megtestesülése
  • Duamutef, Hórusz egyik fia
  • Enneád, a kilenc nagy oziriszi isten; az istenek tanácsa
  • Geb, a Föld istene
  • Hapi, a Nílus istene
  • Hapi, Hórusz egyik fia
  • Ré-Harahti („Ré a horizonton”), megtestesülése, mint a hajnali nap sugara
  • Hathor, az Égi Tehén. Azonosult Básztettel, a termékenység és a szerelem istennője, tehén képében jelenik meg, Íziszhez hasonlították, bár a két istennő egymástől teljesen különbözött.
  • Hatmehit, a halak istennője
  • Heka
  • Heket (vagy Hek), békaistennő, átvitt értelemben a vizet jelenti
  • Hemen, Nehen sólyomistene
  • Henti-Imentiu (Hentiamentiu), Abdzsu ősi istene, „a Nyugatiak közt az első”; később Ozirisszel azonosították; múmia alakjában jelent meg. Anuphoz hasonlóan kutya vagy sakál képében is ábrázolják.
  • Heper, a szkarabeusz neve és Ré egyik megjelenési formája
  • Herisef, a folyópartok felvigyázója
  • Hnum kosfejű isten, aki a királyi gyermek fogantatásakor annak jára ügyel (Elephantinéban imádták)
  • Honszu az ifjú holdisten
  • Hór-pa-hred (Harpokratész) "Hórusz, a gyermek", Hórusz egy alakja. Ábrázolásain többnyire Ízisz ölében ül, a gyermek Jézus előképe
  • Hórusz, az istenek királya a Földön
  • Hórusz-fiúk → Amszet, Hapi, Duamutef és Kebehszenuf
  • Ihet
  • Ihi
  • Imiut
  • Irihemesznefer (Arensznuphisz), ember alakú núbiai isten a görög–római korból
  • Ízisz, Hórusz anyja, varázsló istennő
  • Juszaaszet, teremtő istennő
  • Kebehszenuf
  • Kebehut
  • Maat, az igazság és a rend úrnője
  • Mafdet, a skorpiók és kígyók istennője
  • Mefnut, oroszlánistennő
  • Mehit
  • Menkeret
  • Meretszeger, a királyok völgyének őrzője, kígyóistennő, nevének jelentése: „csendet szerető”
  • Meskent, a gyermekszülés istennője
  • Mihosz (Miüszisz), Tell el-Mukdam oroszlánistene
  • Min, a termékenység istene
  • Mnevisz, bika képében megjelenő görög–római korú isten (lásd még: Ápisz és Bukhisz)
  • Montu, napisten és harcos, sólyom és bika képében is megjelenhet
  • Mut, Ámon hitvese, keselyűistennő (fő kultuszhelye Thébában volt)
  • Nebethet (Nephtüsz), Ízisz, Ozirisz és Széth testvére, az utóbbi felesége
  • Nebtuu
  • Nehbet, az istenek erejének keselyűistennője
  • Nehebkau
  • Neith, a háború és a szövés istennője, a korai időktől kezdve egymást keresztező nyilak jelképezték
  • Nemti
  • Nofertum vagy Nefertum, Hórusz, lótuszvirágban született gyermek képében
  • Nukari (Nw-k3-rỉ), Ningal egyiptomi változata[1]
  • Nun, a kezdetek vizének, a mélységnek megszemélyesítője, ahonnan az istenek legkorábbi generációi születtek (éjszaka a Nap, amikor az Alvilágban utazik, meglátogatja Nunt)
  • Nut, az ég istennője, aki minden este lenyeli a Napot, majd reggel újjászüli
  • Onurisz, lásd: Anhur
  • Ozirisz, a halottak ura
  • Pahet, az asszonyok ereje
  • Ptah, a legősibb teremtő isten, ember alakban ábrázolták, de bikaként is megjelenik
  • Ptah-Szóker-Ozirisz, lásd: Szerápisz
  • Rat-Taui
  • , napisten
  • Seszemu, a bor istene
  • Su, a levegő istene, különösen Heliopoliszhoz kapcsolódott
  • Szahmet, Szehmet, oroszlánfejű istennő, Ptah hitvese, hathor egyik alakja
  • Szatet
  • Szelket, skorpióistennő, a király koporsójának védelmezője
  • Szerápisz, korábban Ptah-Szokar-Ozirisz, Ptah megtestesülése, összefonódva Ozirisszal, különösen Szakkara régióban volt fontos. Később, görög hatásra Szerápisszal azonosították, aki az égbolt szakállas bölcs istene
  • Szerket
  • Szesat, az írás, az építészet és az olyan föld mérésének istennője, ahová templomot szándékoztak építeni
  • Széth, a káosz istene
  • Szobek, az istenek őrzője, krokodilisten (különösen a XIII. dinasztia idején volt népszerű a királyok körében, akik a nevét a nevük részévé tették)
  • Szokar, Memphiszben a halottak istene; később összekapcsolták Ozirisszal és Ptahhal, akikkel közösen a Ptah-Szóker-Ozirisz istenséget alkották
  • Szopdet, a határok őrzésének istennője, a Szíriusz csillag
  • Taweret, Taurt, a terhesség és szülés istennője, hátsó lábain álló vízilóként ábrázolták
  • Tefnut, a csapadék istennője, Szekhmet egyik megjelenési formája
  • Thot, vagy Dzsehuti, a bölcsesség és a Hold istene. Íbiszként vagy kutyafejű páviánként ábrázolták. A civilizációt hozta el az embereknek.
  • Uadzset, kobraistennő
  • Upuaut, Abidosz kutya-istene; a temetőkhöz kapcsolódik. Nevének jelentése: „Az utak megnyitója”. Szerepe a halott elkísérése a ítélethozatalhoz.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie IX; Nab – Nuzi, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter. ISBN 3-11-017296-8 (2001) , 357. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hart, G.: A Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses, London. (1986)
  • Hornung, E.: Conceptions of God in Ancient Egypt: The One and the Many, London. (1983)
  • Lurker, M.: The Gods and Symbols of Ancient Egypt, London. (1980)
  • Quirke, S.: Ancient Egyptian Religion, London. (1992)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap