Maat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maat
Maat.svg
Nem
Szülei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maat témájú médiaállományokat.
Maat
Jele
U5
a
t C10
vagy H6
vagy U5
D36
X1 Y1
Z1 Z1 Z1 Z1
vagy U1 Aa11
X1
C10
vagy C10

Maat (m3ˁ.t) az ókori egyiptomi vallás szerint az igazság és a rend, valamint a törvény megszemélyesítője és istennője. Ő képviseli a teremtéskor felállított világrendet, melynek fenntartása a fáraó feladata.[1]

Már az Óbirodalom idején említik futólag, a Piramisszövegekben, ahol napisten mögött állt. Ré napisten lánya (a rokonsági kapcsolatra csak az Újbirodalom idejéből van forrás), így testvére az uralkodó fáraónak, akinek már az Óbirodalom óta egyik címe a Ré fia. Kapcsolatba hozták Ozirisszel is, akit már korán az igazság urának neveznek, emiatt a későbbi időkben alakja összeolvadt az Íziszével. Férjének leggyakrabban Thotot, az írás istenét tartották.[1]

A Piramisszövegekben kettős szerepben, „a két Maat”-ként szerepel, ő ítéli meg az elhunyt király jogosultságát Geb trónjára. Későbbi szövegekben az elhunytakat a két Maat, azaz a két Igazság csarnokában ítélik meg, az isteni bírókat itt Maat tanácsának vagy testületének nevezik.[1] Ha valaki meghalt, Maat döntötte itt el, hogy a szíve eléggé tiszta-e ahhoz, hogy az örök boldogság mezejére léphessen: ha a halott szíve nehezebb volt, mint Maat tolla a mérleg másik serpenyőjében, helyben felfalta Ammut, a félelmetes Halottfaló. A 7 virtust és a 42 intést, amelyek az egyiptomiak erkölcsiségét határozták meg, Maat istennő elvárásaiként tartották nyilván, amelyek alapján megítélte a földről távozó lelkeket.

Imádatának legfontosabb része az volt, amikor az uralkodó rituálisan felajánlotta az istennő kis alakját az istenek templomaiban, annak jeleként, hogy fenntartja a rendet. Az Újbirodalom idején leggyakrabban Ámon-Rének és Ptahnak, esetenként Thotnak ajánlották fel. Ezek a jelenetek nagyon hasonlóak ahhoz, amikor a király más életfontosságú dolgokat, például ételt kínál fel az isteneknek, és Maatot említik is „az istenek tápláléka”-ként, ami annak a jele, hogy az istenek az igazságon élnek.[2]

Ikonográfiája[szerkesztés]

Ábrázolása majdnem mindig teljesen antropomorf: fején tollat viselő, gyakran szárnyas nőalak. A toll önmagában is jelképezhette őt, illetve a szobortalapzatot ábrázoló hieroglif jel is.[1]

Fáraók trónneve részeként is előfordul neve (Hatsepszut: Maatkaré, „Ré lelke az igazság”; III. Amenhotep: Nebmaatré, „Az igazság ura Ré”; II. Ramszesz: Uszermaatré, „Ré igazsága erős”). Azokon az ábrázolásokon, ahol az uralkodó Maat kicsi alakját ajánlja fel az isteneknek, az istennő megjelenítése néha a fáraó trónneve rébuszként, például II. Ramszesznél az uszer jelentésű jogart tartja kezében és Ré napkorongja látható a fején.[1]

Kultusza[szerkesztés]

Kis temploma állt a karnaki templomkomplexumban, Montu templomkörzetében,[1] de ezt leszámítva ritka a saját szentély, inkább más istenekében szokás ábrázolni. Akik a Maat papja címet viselték, valójában bírók voltak, hivataluk jelképeként az istennő kis aranyszobrát hordták nyakukban.[2]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 9780500051207, p.150
  2. ^ a b Wilkinson, p.152
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap