Mahesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mahesz[1]
mA
ir
Hz
zA
mAi

Mahesz (m3ỉ-ḥs3) az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Neve oroszlánt jelent, ebben az értelemben a szó már a Piramisszövegekben előfordul, de mint istenre elsőként a Középbirodalom idején van rá utalás, teofórikus[2] nevekben; gyakran csak az Újbirodalomtól említik. Básztet vagy Szahmet fiának tartják. Segíti napistent az Apóphisz elleni harcában, emiatt háborúisten és a szent helyek védelmezője is.[3] Egyes feltételezések szerint idegen eredetű isten.[4] Azonosították több istennel, köztük Hórusszal, Nofertummal és Rével is.[3]

Ikonográfiája[szerkesztés]

Ábrázolták oroszlánként – mancsai közt késsel, mögötte a Nofertumot idéző lótuszokkal –, és oroszlánfejű férfiként is, fején napkoronggal és ureusszal, atef-koronával vagy a Nofertumra jellemző virágos fejdísszel.[3]

Kultusza[szerkesztés]

Fő kultuszhelye a Nílus-delta keleti részén fekvő Taremu városa volt (ma Tell el-Muqdam), melyet a görögök Leontopolisznak, „Oroszlánvárosnak” neveztek el róla.[3] A XVIII. dinasztia idején már állt itt valamilyen templom, de a kultuszra csak jóval későbbről vannak tényleges bizonyítékok. III. Oszorkon, a XXIII. dinasztia egyik uralkodója anyja, Básztet istennő városában, Bubasztiszban emeltetett templomot Mahesznek, Básztet templomától északra. Az isten kultusza délen is elterjedt, megjelenik Dendera, Edfu, Philae, a núbiai Dendur templomában is, és a távoli oázisokban is. Mágikus szertartásokkal kapcsolatban is említik, későkori amulettek is mintázzák alakját.[5]

Források[szerkesztés]

  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , II., p.12
  2. Valamely isten nevét magában viselő személynév.
  3. a b c d Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7, p.178
  4. Walter Yust (szerk.) Encyclopædia Britannica: A New Survey of Universal Knowledge, 1956, p.54
  5. Wilkinson, p.179
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap


Irodalom[szerkesztés]

  • Manfred Lurker, Dictionary of Gods and Goddesses, Devils and Demons, Routledge 1987, ISBN 0710208774
  • Alan W. Shorter, (1937) The Egyptian Gods: A Handbook, Routledge 1978, ISBN 0710000375