Fizikai mennyiségek listája
A fizikai mennyiségek listája.
Az első táblázat a nemzetközi egységrendszerben használt alapmennyiségeket sorolja fel, amelyeket a dimenzióelemzésben a fizikai mennyiségek fizikai dimenziójának meghatározásához használnak.
A többi táblázat a származtatott fizikai mennyiségeket sorolja fel. A származtatott mennyiségek alapmennyiségekben kifejezhetők. A fizikai mennyiségek használt nevét és jelét a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal írja elő.[1] Magyar változata a Mérésügyi Törvényben található.[2] Néhány mennyiségre több nevet használnak, mint például a mágneses B-mezőre, amelyet mágneses fluxus-sűrűségnek, mágneses indukciónak vagy egyszerűen csak mágneses mezőnek neveznek. Hasonlóképpen a felületi feszültséget σ, γ vagy T jelölheti. A táblázat általában csak egy nevet és egy szimbólumot sorol fel.
Alapmennyiségek
[szerkesztés]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Alapmennyiség | Mértékegység | |||
|---|---|---|---|---|
| neve | jele | neve | jele | definíciója[3] |
| hosszúság | l[4] | méter | m | A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz. |
| tömeg | m | kilogramm | kg | A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sèvres-ben őrzött platina-irídium henger tömege. |
| idő | t | másodperc | s | A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. |
| elektromos áramerősség | I[5] | amper | A | Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10−7 newton erőt hozna létre. |
| termodinamikai hőmérséklet | T | kelvin | K | A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. |
| anyagmennyiség | n | mól | mol | A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet. |
| fényerősség | Iv | kandela | cd | A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540·1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián. |
Származtatott mennyiségek
[szerkesztés]Tér- és időmennyiségek
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| hosszúság (út) | l; (s) | alapmennyiség | méter | m | cm; dm | tengeri mérföld; csillagászati egység; pc [parsec]; fényév |
| terület | A; (S) | l²; lb | négyzetméter | m² | cm²; dm² | ha [hektár] |
| térfogat | V | l³; lbh[* 1] | köbméter | m³ | cm³; dm³; l (L) [liter] | – |
| síkszög (szög) | α; β; γ; … | s/r | radián | rad | ° [fok], ' [ívperc], " [ívmásodperc] | gon [újfok] |
| térszög | Ω; ω | A/r² | szteradián | sr | – | – |
| idő | t; | alapmennyiség | másodperc (szekundum) | s | min [perc]; h [óra]; d [nap][6] | – |
| lineáris sebesség (sebesség) | v; (c; u) | Δs/Δt; s/t | méter per szekundum | m/s | km/h | – |
| lineáris gyorsulás (gyorsulás) | a | dv/dt; Δv/t | méter per szekundumnégyzet | m/s² | – | – |
| nehézségi gyorsulás | g | – | – | |||
| szögsebesség | ω | dα/dt; α/t | radián per szekundum | rad/s | – | – |
| szöggyorsulás | β; (ε) | dω/dt; Δω/t | radián per szekundumnégyzet | rad/s² | – | – |
Rezgések
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| rezgésidő (periódus) | T | 2π/ω | másodperc | s | – | – |
| fordulatszám | n | z/t | egy per szekundum | 1/s | – | – |
| frekvencia | f; ν (gö. nű); | 1/T; ω/2π | hertz | Hz [=1/s] | – | – |
| körfrekvencia | ω | 2πf | radián per szekundum | rad/s | – | – |
| hullámhossz | λ | méter | m | cm; dm | – | |
| hullámszám | σ, ῦ | 1/λ | egy per méter | 1/m | – | – |
| körhullámszám | k | 2π/λ | egy per méter | 1/m | – | – |
| fázisszög (fázis) | φ | ωt+φ0 | radián | rad | – | – |
| amplitúdó | A | méter | m | cm | – | |
| csillapítási állandó | δ | egy per szekundum | 1/s | – | – | |
| időállandó | τ | 1/δ | szekundum | s | – | – |
Mechanika
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| tömeg | m, M | alapmennyiség | kilogramm | kg | ||
| sűrűség | ρ | m/V | kilogramm per köbméter | kg/m³ | ||
| halmazsűrűség | ρB | a hézagokkal kitöltött térfogatból számítjuk | kilogramm per köbméter | kg/m³ | ||
| fajlagos térfogat | v | V/m | köbméter per kilogramm | m³/kg | ||
| tehetetlenségi nyomaték | Θ, J | m×r² | m²kg | |||
| lendítőnyomaték | ||||||
| mozgásmennyiség | p | m×v | m×kg×s−1 | |||
| perdület | L | r×p | J×s (m²kg×s−1) | |||
| forgásmennyiség, forgási impulzus | N | M×t | N×m×s | |||
| erő | F | m×a | newton | N | ||
| fajsúly[7] | γ | G/V | N/m³ | |||
| forgatónyomaték | M | F×r | N×m | |||
| hajlítónyomaték | M | N×m | ||||
| csavarónyomaték | M | N×m | ||||
| erőlökés | F×t | N×s | ||||
| nyomás | p | F/A | pascal | Pa | ||
| mechanikai feszültség | σ | F/A | pascal | Pa | ||
| nyírófeszültség | τ | F/A | pascal | Pa | ||
| fajlagos nyúlás[* 2] | ε | Δl/l | 1 | |||
| fajlagos térfogatváltozás | εV | ΔV/V | 1 | |||
| Poisson-szám | μ | -(Δd/d)/(Δl/l) | 1 | |||
| Young-modulus | E | σ/ε | Pa | |||
| nyírási modulus | G | τ/φ [* 3] | Pa | |||
| torziós modulus | G | τ/φ [* 4] | Pa | |||
| kompressziós modulus | K | -V×(Δp/ΔV) | Pa | |||
| súrlódási tényező | μ | Fs/Fny [* 5] | 1 | |||
| súrlódási szög | arc tg μ | 1 | ° (szögfok) | |||
| fajlagos menetellenállás | ||||||
| rugóállandó | k | F/Δl | newton per méter | N/m | ||
| rugómerevség | Δl/F | méter per newton | m/N | |||
| felületi feszültség | γ | F/(2×l) | N/m | |||
| felületi specifikus energia | γ | W/ΔA [* 6] | N/m | |||
| munka | W | F·s [* 7] | joule | J | ||
| energia | E | joule | J | |||
| teljesítmény | P | W/t, F×v | watt | W | ||
| hatásfok | η | Ph/Pb [* 8] | ||||
| fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás | ||||||
Hőtan
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| hőmérséklet | T | alapmennyiség | kelvin | K | ||
| hőtágulási tényezők | ||||||
| hőmennyiség | Q | joule[8] | J | |||
| hőáram | Φ | watt | W | |||
| hővezetési tényező | λ | |||||
| hőátadási tényező | ||||||
| hőátviteli tényező | ||||||
| hőkapacitás | C | joule | J | |||
| fajlagos hőkapacitás[* 9] | c | J/(kg K) | ||||
| moláris hőkapacitás | c | J/(mol K) | ||||
| fajhőviszony[* 10] | κ | cp/cv | 1 | |||
| entrópia | S | J/(kg K) | ||||
| belső energia | U, Eb | joule | J | |||
| általános gázállandó | Rm | J/(mol K) | ||||
| specifikus gázállandó | RA | J/(kg K) | ||||
A fajlagos hőkapacitás jelét csak indexezve használják: cV állandó térfogaton vett (izochor) hőkapacitás, cp állandó nyomáson vett (izobár) hőkapacitás, cn politropikus hőkapacitás. Mértékegysége a vizsgált anyag mérési módjától függően lehet J/(mol K), J/(kg K), J/(m³ K).
Elektromosságtan
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| áramerősség | I | alapmennyiség | amper | A | ||
| töltés | Q | coulomb | C | |||
| vonalmenti töltéssűrűség | λ | Q/L | C/m | |||
| felületi töltéssűrűség | σ | Q/A | C/m² | |||
| térfogati töltéssűrűség | ρ | Q/V | C/m³ | |||
| elektromos térerősség | E | V/m, N/C | ||||
| feszültség | U | volt | V | |||
| ellenállás | R | U/I | ohm | Ω | ||
| vezetés | G | I/U | siemens | S | ||
| fajlagos ellenállás | ρ | Ω·m²/m | ||||
| fajlagos vezetőképesség | σ | 1/ρ | siemens per méter | S/m | ||
| komplex impedancia | Z | ohm | Ω | |||
| reaktancia | X | ohm | Ω | |||
| elektromos eltolás | D | C/m² | ||||
| elektromos fluxus | Ψ | EA | volt-méter | Vm | ||
| mágneses indukció/fluxussűrűség | B | tesla | T | |||
| mágneses térerősség | H | A/m | ||||
| mágneses fluxus | Φ | BA | weber | Wb | ||
| Poynting-vektor | S | E × H | watt per négyzetméter | W/m² | ||
| kapacitás | C | farád | F | |||
| induktivitás | L | henry | H | |||
| permittivitás | ε | C²·N−1·m−2 | ||||
| relatív permittivitás | εr | ε/ε0 | 1 | |||
| permeabilitás | μ | volt-szekundum per amper-méter | Vs/Am | |||
| relatív permeabilitás | μr | μ/μ0 | 1 | |||
| szuszceptibilitás | χ | 1 | ||||
| felületi áramsűrűség | I/l | K | amper per méter | A/m | ||
| (térfogati) áramsűrűség | J | I/A | amper per négyzetméter | A/m² | ||
Fénytan
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| fényerősség | Iv | kandela | cd | |||
| fényáram | Φv | lumen | lm | |||
| fénysűrűség | Lv | cd/m² | ||||
| megvilágítás | Ev | lux | lx | |||
| törésmutató | n | 1 | ||||
| gyújtótávolság | f | méter | m | |||
A törésmutató értékét mindig a nátrium D színképvonalára adják meg.Jele ezért nD
Hangtan
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| hangsebesség (gázokban) | c | (κp/ρ)1/2 | m/s | |||
| részecskesebesség[9] | v | J/p | m/s | |||
| részecskesebesség szint | Lv | 20 log10(v'/v0) | 1 | dB | ||
| hangintenzitás | J | p×v | W/m² | |||
| hangintenzitásszint | LJ | 20 log10(J/J0) | 1 | dB | ||
| hangteljesítmény | P | J×A | watt | W | ||
| hangteljesítményszint | LW | 20 log10(P/P0) | 1 | dB | ||
| hangenergia | E | J×t×A | joule | J | ||
| hang-energiasűrűség | e | J/c | W×s/m³ | |||
| hangosság | hangnyomás, az emberi fül érzékenységével súlyozva | |||||
| hangosságszint | hangnyomásszint, az emberi fül érzékenységével súlyozva | phon | ||||
| hangnyomás | p | (J×Z)1/2 | pascal | Pa | ||
| hangnyomásszint | Lp | 20 log10(p/p0) | 1 | dB | ||
| hangáram | q | v×A | m³/s | |||
| hangimpedancia | Z | ρ×c | N×s/m³ | |||
A szint angolul level, ezért a szint-jellegű mennyiségek jele az L betű
A hangáram a v részecskesebesség és az A keresztmetszet szorzata
Molekuláris fizika
[szerkesztés]| A mennyiség | A mértékegység | SI-n kívüli törvényes mértékegységek[2] | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| neve | jele | származtatása | neve | jele | korlátozás nélkül | korlátozással |
| anyagmennyiség | n | alapmennyiség | mól | mol | ||
| moláris tömeg | MB | mB/nB | kg/mol | |||
| moláris térfogat | Vm | VB/nB | m³/mol | |||
| molalitás | mB | nB/mA | mol/kg | |||
| koncentráció | cB | nB/∑Vi | mol/m³ | mol/L | ||
| tömegkoncentráció | γB | mB/∑Vi | kg/m³ | kg/L | ||
A betűk jelentése: A az oldószer, B az értékes komponens (oldott anyag). Ahol a mól mértékegység szerepel, a definícióban tiszta vegyi anyagnak kell szerepelnie. Ahol egyéb mértékegység – kg, m³ – áll, ott a mértékegység kötetlenül alkalmazható elegyekre, vagy keverékekre is.
A molalitásnál a nevezőben nem az egész oldatnak, hanem csak az oldószer tömege szerepel
Külön nevű származtatott egységek
[szerkesztés]- A frekvencia mértékegysége a hertz; jele: Hz. 1 Hz = 1 s−1
- A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel; jele: Bq. 1 Bq = 1 s−1
- Az erő mértékegysége a newton; jele: N. 1 N = 1 m · kg · s−2
- A nyomás mértékegysége a pascal; jele: Pa. 1 Pa = 1 N · m−2
- Az energia mértékegysége a joule; jele: J. 1 J = 1 N · m
- A teljesítmény mértékegysége a watt; jele: W. 1 W = 1 J · s−1
- Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray; jele: Gy. 1 Gy = 1 J · kg−1
- A dózisegyenérték mértékegysége a sievert; jele: Sv. 1 Sv = 1 J · kg−1
- A villamos töltés mértékegysége a coulomb; jele: C. 1 C = 1 A · s
- A villamos feszültség mértékegysége a volt; jele: V. 1 V = 1 W · A−1
- A villamos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F. 1 F = 1 C · V−1
- A villamos ellenállás mértékegysége az ohm; jele: Ω. 1 Ω = 1 V · A−1
- A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens; jele: S. 1 S = 1 Ω−1
- A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb. 1 Wb = 1 V · s
- A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T. 1 T = 1 Wb · m−2
- Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H. 1 H = 1 Wb · A−1
- A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm. 1 lm = 1 cd · sr
- A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx. 1 lx = 1 lm · m−2
- A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal; jele: kat. 1 kat = 1 mol · s−1
- A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. 1 rad = 1 m · m−1 = 1
- A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. 1 sr = 1 m² · m−2 = 1
Kapcsolódó lapok
[szerkesztés]A fizikai állandók is fizikai mennyiségek:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.bipm.org/utils/common/pdf/si_pocket_en.pdf Néhány fontosabb mértékegység jele
- ↑ a b c d e f g h i a 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet 1. számú mellékletének III. és IV. fejezete alapján
- ↑ 1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelethez Archiválva 2009. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben módosította a 136/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet
- ↑ kis L betű
- ↑ nagy i betű
- ↑ továbbá: naptári időegységek: hét, hónap, év
- ↑ elavult, lásd: Műszaki–technikai mértékegységrendszer
- ↑ A 8/1976 Mt.R. mellékletében szerepel a joule kiejtése: dzsúl
- ↑ Sengpiel, Eberhard Sengpiel: Zusammenhang der Akustischen Grössen. sengpielaudio.com, 2012. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ német rövidítések: Länge, Breite, Höhe
- ↑ Fajlagos egyenes vonalú összenyomás
- ↑ a nyírófeszültség és a rá merőleges sík elcsavarodási szögének hányadosa
- ↑ az elcsavarodást okozó feszültség és az elcsavarodási szögének hányadosa
- ↑ A felület menti erő és a rá merőleges; a felületeket összeszorító erő hányadosa
- ↑ A munkavégzés és a hártyafelület megváltozásának hányadosa
- ↑ Az erő és az elmozdulás skaláris szorzata
- ↑ A hatásos (a hasznosult) és a bevezetett (felhasznált) teljesítmény hányadosa
- ↑ Gázok esetén térfogat szerint számítjuk, ilyenkor a mértékegysége J/(m³ K)
- ↑ Értéke általában megegyezik az adiabatikus kitevőével
Források
[szerkesztés]- Győrik Albert, Molnár Károly, Zágonyi Gyula, Zobory István.szerk.: Molnár Károly: Útmutató a műszaki mértékegységeknek az SI-mértékegységeire való átszámításhoz. Műegyetemi Kiadó (1978. február)
- Fénytan: Pelyhe János: Világítástechnikai jegyzet (pdf). Színház és Filmművészeti Egyetem, 2006 (Hozzáférés: 2010. március 5.)