Elektromos fluxus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az elektromos fluxus az elektromos tér fluxusa.

Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával. Pontosabban az E elektromos térerősség megszorozva a felületnek a térre merőleges komponensével. Egy infinitezimálisan kicsi felületre eső fluxus nagysága .


Az elektromos fluxus egy S felületre:

ahol

E az elektromos tér

dA az S felület egy differenciális része, és melynek irányát egy kifelé mutató felületi normális írja le.


Egy zárt gaussi felületre a fluxus:

ahol QS a felület által körülvett töltés (beleértve a szabad és kötött töltéseket is) és ε0 a vákuum permittivitása.


Ez az összefüggés az elektromos mezőre érvényes Gauss-törvény integrális alakja, a négy Maxwell-egyenlet egyike.

Az elektromos fluxus egysége SI-mértékegységben: volt méter (V m), vagy a vele ekvivalens, newton négyzetméter per coulomb, (N m2 C−1), azaz: kg•m3•s−3•A−1.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Electric flux című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.