Elga Sakse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elga Sakse
Született 1930. augusztus 11. (87 éves)
? Lettország Lettország
Nemzetisége lett
Foglalkozása műfordító
Díjak Pro Cultura Hungarica díj
Kitüntetései A Magyar Érdemrend lovagkeresztje
[1]

Elga Sakse (1930. augusztus 11. –) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett lett műfordító.

Élete[szerkesztés]

Elga Sakse első generációs értelmiségi családban született 1930-ban. Szülei és nagynénje, Anna Sakse jeles alakjai a lett irodalmi életnek. A középiskola elvégzését követően a Jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetem hallgatója lesz: itt szerez 1955-ben agronómusi diplomát. Az egyetem elvégzését követően, a Szovjetunióban akkor érvényes irányítási rendszer alapján, az Orosz határ mentén található Kārsavai „Udarņik” (Élmunkás) kolhozba helyezték. 10 éven át dolgozik itt mint agronómus, illetve később mint könyvelő. 1964-ben küldte Rigába első fordításait. Sikerült Rigához közelebb kerülnie. 1966-tól a Rigától 40 km-re lévő ogrei „Vārpa” (Kalász) kolhoz könyvelője volt; itt dolgozott 1979-ig. 1979-ben felvette tagjai közzé a Lett Írószövetség, és ettől kezdve elsősorban a fordításból él. Azonban nagyszüleitől örökölt földszeretet nem engedte elszakadni a földtől, és a rendszerváltást követően férjével önálló parasztgazdaságot hozott létre Ogrében, amit férje halála után mindmáig vezet.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Elga Sakse 1955-ben a Jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen 1955-ben egy Ki tud többet Magyarországról? vetélkedőn vett részt, és a vetélkedőre készülés közben olvasott művek keltették fel az érdeklődését Magyarország és a magyar irodalom iránt[2]. Az egyetem elvégzését követően munkája mellett autodidakta módon nyelvkönyvből kezdi tanulni a magyar nyelvet. 1964-ben sikerül neki egy magyarországi társasúton részt venni, és hazatérte után készítette első fordításait (Móra Ferenc-elbeszélések), amiket elküldött Ruta Lediņának. Ezek az elbeszélések 1966-ban Lediņa korrekcióival meg is jelentek.

Ezt követően sorra jelennek meg fordításában magyar írók művei a „Liesma” kiadónál a kortárs irodalom (Fekete Gyula, Sánta Ferenc, Fejes Endre, Szabó Magda) mellett klasszikusokat is (Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Gárdonyi Géza stb.) fordított.

1993-ban a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki; 1997-ben Sólyom Lászlótól a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. Prózai művek mellett színdarabokat is fordított, elsősorban Molnár Ferencet. Elga Sakse fordította lettre Kertész Imre Sorstalanság című regényét is.

Fordításai[szerkesztés]

Prózai művek[szerkesztés]

„Liesma” kiadó[szerkesztés]

„Sprīdītis” kiadó[szerkesztés]

  • Gergely Mihály, A Kozmosz 15. törvénye („Piecpadsmitais kosmosa likums”)
  • 1995. Lázár Ervin, Berzsián és Dideki („Beržiāns un Dideki”) - Laimu Žiharival közösen)
  • 1996. Fekete István, Vuk („Vuks”)
  • 1998. Szabó Magda, Tündér Lala („Laumu princis Lala”)
  • 1994. Illyés Gyula, Kháron ladikján („Hārona laivā”)
  • 1995. Krúdy Gyula, Podolini kísértet („Podolinas spoks”)
  • 1996. Szabó Magda, Abigél („Abigaila”)
  • 1998. Szabó Magda, Az ajtó („Durvis”)

„Zinātne” kiadó[szerkesztés]

„Atēna” kiadó[szerkesztés]

  • 1993. Márai Sándor, Eszter hagyatéka („Esteres mantojums”)
  • 2005. Márai Sándor, A gyertyák csonkig égnek („Sveces izdeg līdz galam”)
    • Márai Sándor, Füves könyv („Zāļu grāmata”)
  • 2006. Móra Ferenc, Aranykoporsó („Zelta Zārks”)

„Tapals” kiadó[szerkesztés]

  • 2004. Szabó Magda, Zeusz küszöbén („Uz Zeva sliekšņa”)
  • 2007. Szabó Magda, ? („Elīzai”)
    • Eszes Hajnal, Erdőország meséi („Meža valstības pasakas”)
  • 2008. Kertész Imre, Sorstalanság („Bezliktenis”)
    • Eszes Hajnal, Árva cica és bagoly doktor kalandja („Pilsētas kaķu piedzīvojumi”)
  • 2009. Leslie L. Lawrence, ? („Budistu klostera noslēpums”)

Merhavia-Kaleidoszkóp kiadó, Budapest[szerkesztés]

2001. Debreceni Balázs, Magyarország (útikönyv) („Ungārijai”)

Színművek[szerkesztés]

  • 1971. Molnár Ferenc, Liliom („Lilioms”)
  • 1973. Örkény István, Macskajáték („Kaķa spēle”)
  • 1977. Gyurkó László, Szerelmem, Elektra („Elektra, mana mīla”)
  • 1983. Illés Endre, Spanyol Izabella („Spānijas Isabella”)
  • 1993. Molnár Ferenc, A jó tündér („Labā feja”)
  • 1989. Göncz Árpád, Magyar Médeia („Ungāru Mēdeja”)
    • Molnár Ferenc, Az ördög („Velns” — rádiójáték)
  • 1992. Molnár Ferenc, Játék a kastélyban („Spēle pilī”)
  • 1998. Molnár Ferenc, Egy, kettő, három („Viens, divi, trīs”)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bojtár Endre. „Hogyan lett a magyar irodalom?”, Élet és Irodalom XLIII. évf., 40. szám,, 1999. október 8. (magyar nyelvű) 
  • Ogre: Daina Melnūdre: „Vēl ilgi izrīkot savu laiku” (lett nyelven). „Ogres Vēstis Visiem”, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  • Elga Sakse (lett nyelven). Latvijas Radošo savienību padome (LRSP) Lett Alkotóművészek Szövetségének Tanácsa. (Hozzáférés: 2012. október 29.)