Demszky Gábor
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Demszky Gábor | |
 | |
| Született | 1952. augusztus 4. (71 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hodosán Róza |
| Gyermekei | Demszky Alma Míra |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demszky Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4.) jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990-2010 között - öt hivatali cikluson át - Budapest főpolgármestere.
Életrajza
1952-ben született Budapesten, közgazdász szülők gyerekeként. A Kaffka Margit Gimnáziumban, majd 1970-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult. 1972-ben egy maoista tüntetésen való részvételéért egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Ezalatt taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. 1976-ban jogi diplomát szerzett. Tanárai közül különösen nagy hatást gyakorolt rá Kemény István szociológus. 1976 és 1981 között a Világosság munkatársa volt. 1979-ben részt vett a Szegényeket Támogató Alap megalapításában. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta 77-tel; ezután politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, egy időre utazási és publikációs tilalom alá került.
1981-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. Ugyanebben az évben Rajk Lászlóval együtt létrehozta az AB Független Kiadót. 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. Megalapította és szerkesztette a Hírmondót, részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó szamizdat lapok kiadásában, nyomtatásában és terjesztésében. 1984-ben hatóság elleni erőszak címén fél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. 1988-89-ben ösztöndíjasként tíz hónapig az egyesült államok-beli Columbia University-n tanult.
1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a belőle kialakuló Szabad Demokraták Szövetségének. 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, ő koszorúzott Béki Gabriellával az SZDSZ nevében. Az 1990-es választásokon a VII. kerület parlamenti képviselőjévé választották, majd 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé; a két tisztség összeférhetetlensége miatt parlamenti posztjáról lemondott. 1990-től 2010-ig főpolgármester (négyszer választották újra). 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban parlamenti képviselő is lett az SZDSZ listavezetőjeként, de mindháromszor a főpolgármesterséget választotta. A 2004-es választásokon az SZDSZ listájának vezetőjeként az Európai Parlamentnek (EP) is tagja lett, mandátumáról azonban a két tisztség összeférhetetlensége miatt még ugyanabban az évben lemondott. A BKV-vel kapcsolatos 2009-es nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást,[1] így felbomlott az MSZP és az SZDSZ koalíciója, ami 1994 óta biztosította a többséget Demszky számára.[2]
2010 nyarán az SZDSZ tagrevíziót tartott, párttagságát nem újította meg.[3]
Művei
- Borravaló (1972)
- Földalatti vonalak (Rajk Lászlóval és Sasvári Edittel, 2000)
- Keleti éden (Noran, 2008)
Díjak
Kritikák
Kritikusai leggyakrabban a be nem tartott ígéreteit kérik számon. Szemére vetik, hogy 1994 óta az azóta sem megépült 4-es metróval kampányolva nyerte meg mindegyik választást, mások meg pont a 4-es metró iránti fanatikus ragaszkodását bírálják, amelynek árából hasznosabb beruházásokat vélnek megvalósíthatónak - a beruházásnak 2003-ban kellett volna elkészülnie, de az Orbán-kormány 1998-ban a Fővárossal fennálló szerződést megsértve megvonta az állami támogatást a beruházástól, amikor pedig a Főváros egyedül is bele akart vágni, az állami hatóságok indokolatlanul lassan adták ki az engedélyeket. Sokan szemére vetik még a horvátországi villájának ügyét, csak úgy, mint amikor kiderült, hogy az adófizetők terhére használ gyakorlatilag fillérekért egy igen magas kategóriájú terepjárót. 2006-ban szóba került felelőssége az ún. villamosbotrány ügyében is. Szintén 2006-ban került a kritika középpontjába a szabad véleménynyilvánítás korlátozására irányuló traktortilalomra és a demonstrációkon való kihangosítási tilalomra vonatkozó rendeletei miatt is. Bírálni szokták azért is, hogy a Főváros főpolgármestereként miért lakik Budakeszin - mások ellenérvként azt hozzák föl, hogy így nap mint nap szembesül a kiköltözőket érintő közlekedési anomáliákkal. Felháborodást váltott ki Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitányának 2006-os kitüntetése, amely alig pár héttel az október 23-ai erőszakos események után történt, amelyeken az utcai rendőri túlkapások miatt többen súlyosan vagy könnyebben megsebesültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 2007. március 15-én ünnepi beszédét a kormány ellen tüntető tömeg előtt tartotta. Az ünnepség során folyamatosan kifütyülték és tojással dobálták meg.[4]
A sorozatos BKV-botrányok hatására több tanú is terhelően vallott Hagyó Miklós alpolgármesterre és Mesterházy Ernőre, Demszky főtanácsadójára. Az Index című internetes újságnak 2010 februárjában Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben emiatt ő is felelős a kialakult helyzetért, mivel Antal Attila kinevezését ő is támogatta. A főpolgármesteri székről azonban nem kívánt lemondani.[5]
Szimpatizánsai leginkább kiégettségét kifogásolják, általános vélemény szerint már korábban abba kellett volna hagynia a főpolgármesterséget. 2000-ig kifejezetten népszerű politikus volt, amikor azonban rövid ideig az SZDSZ elnökeként politizált, a közvélemény-kutatási gyors hanyatlást mutattak.
Erényei
Erényének szokták tartani a város kulturális sokszínűségének megőrzését, ezt politikai ellenfele, Tarlós István is elismerte egy interjúban.[6] Főpolgármestersége alatt kiterjedt Art-mozi hálózat létesült, a Toldi, a Művész, a Corvin és más mozik részvételével. A Főváros rengeteg színházat tart fönt, sok színvonalas előadással. Főpolgármesteri regnálása alatt indult a Budapesti Búcsú, amelyet a szovjet csapatok kivonulásának emlékére rendeznek meg. Szintén Demszky alatt indult el a Diáksziget, amely ma "Sziget Fesztivál" néven nemzetközileg ismert eseménnyé nőtte ki magát. Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivált is lelkesen támogatta.
Az első két ciklusban végzett munkáját jobban ismerők szerint távol tartotta a korrupciót és Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettessel vigyáztak a Főváros költségvetésére, ennek eredményeképp a Főváros időnként a Magyar Államnál is jobb adósnak számított a nemzetközi pénzpiacon. Később a fentieknek egyre kevésbé tudott vagy akart eleget tenni, 2010-re korrupciós gyanúk botrányaitól lett hangos a városháza.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Nem fű alatt, nem titkokban kell együttműködni. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke az eseményekről
- ↑ Végül a BKV-n és az üvegzsebcsomagon vérzett el a koalíció
- ↑ Demszky már nem az SZDSZ tagja, Origo.hu, 2010. július 7.
- ↑ A HírTV tudósítása
- ↑ Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben, Index.hu, 2010. február 8.
- ↑ Tarlós-interjú
Külső hivatkozások
- Demszky Gábor honlapja
- Dr. Demszky Gábor írásai (1968–1990) (MEK)
- „Bizonyos dolgokért nagyon megharcoltam” – Interjú. In: Magyar Narancs, 2006. május 25.
- Tarlós nem szélsőjobbos, csak egy feketeöves populista – Interjú. In: Index, 2006. szeptember 27.
- Hogyan nyert ötször? (Török Gábor elemez, 2010. július 12.)
- Demszky: Egyszerű nyugdíjas leszek - Interjú Index.hu, 2010. június 1.
| Elődje: {{{előző}}} |
|
Utódja: {{{következő}}} |
