Barsvörösvár

	Barsvörösvár (Červený Hrádok)
	; Barsvörösvár zászlaja
	; Barsvörösvár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Aranyosmaróti
Rang	község
Polgármester	Bohumír Šabík
Irányítószám	951 82 (pošta Malé Vozokany)
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	ZM
	Népesség
Teljes népesség	419 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	5,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 18′ 07″, k. h. 18° 23′ 11″48.301900°N 18.386400°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 07″, k. h. 18° 23′ 11″48.301900°N 18.386400°E
	Barsvörösvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barsvörösvár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Barsvörösvár (szlovákul Červený Hrádok, korábban Verešvár) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 10 km-re délre, a Širočina-patak mellett fekszik.

Története

Területén már az őskorban is laktak emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült ősi cseréptöredékek. A községet 1386-ban "Verusuar" alakban említik először. 1397-ben Veresaur néven említik. Története során többször cserélt gazdát. Előbb a gímesi váruradalom része volt, majd a Forgáchoké. 1599-ben a törökök fosztották ki, 7 embert megöltek, 21 személyt fogságba hurcoltak. 1601-ben 26 háza volt. 1652-ben lakói hősies küzdelem után elűzték a támadó török sereget. A 17. században a falu árulás következményeként a kincstárra szállt. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a Bacskády, Beliczay, Gaál, Majthényi, Tajnay és Révay családok birtoka. 1714-ben 45 család élt itt. 1812-ben 240 lakosa volt. 1828-ban 43 háza és 290 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VERESVÁR. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nevedhez nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Kis Veszekényé."^[2]

Fényes Elek szerint "Vörösvár, Bars m. német falu, Néved fil. 319 kath. lak. Mind földje mind rétje hasznos. Erdeje is van. F. u. h. Eszterházy sat. Ut. p. Verebély."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1974-ben Kis- és Nagyvezekénnyel egyesítették, 1990-óta újra önálló község.

Népessége

1880-ban 347 lakosából 293 szlovák 14 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 383 lakosából 371 szlovák 2 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 399 lakosából 381 szlovák 12 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 470 lakosából 426 szlovák 44 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 500 lakosából mind csehszlovák volt.

1930-ban 534 lakosából mind csehszlovák volt.

1991-ben 446 lakosából 445 szlovák volt.

2001-ben 414 lakosából 408 szlovák volt.

2011-ben 411 lakosából 403 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1902-ben épült.
A falu feletti Stávka-dombon téglából épített vár és őrtorony maradványai találhatók. A vár egy török támadás következtében pusztult el.

Híres emberek

Itt született Maróti Géza építész, iparművész.

Irodalom

Keresteš, P. 2008: Červený Hrádok 1386-2006. Nitra.

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Aranyosmaróti járás m v sz Az Aranyosmaróti járás települései
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou)