Bacskády család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Bacskády család Nyitra vármegyei ősi család, mely az előnevét Bacskafalva helységről vette.

Történetük[szerkesztés]

A Divék nemzetség Mikói ágából erednek, állítólag Baska de Maithek (Hegyesmajtény) fiaitól Istvántól, Miklóstól és Jánostól származnak. Baska 1321 körül szerzett birtokot Bacskafalván. Fia Miklós (1330-1341) használta ezen előnevet.

Nyitra megyéből elterjedt a szomszéd Trencsén és Bars vármegyékbe is, valamint Nógrád vármegyébe. Többszörös rokonságban álltak az Ordódy családdal.

Nemespannon már az 1570-es török adóösszeírásban szerepel Bácska János és fia Tamás, illetve testvére István.[1] Ugyanekkor Ahán is szerepeltek Bácskai Imre és fiai Miklós és György.[2] 1589-ben szerepel egy Bacskády nevű Sáry Balázs nagycétényi plébánossal kapcsolatban.[3] 1594-es nemesi összeírásban és 1600-ban Bacskády Máté Mártonfalván szerepelt,[4] majd 1612-ben Verebélyen lakott.[5] Később 1613-ban Bacskády János fia Ferenc eladta nemespanni és kalászi birtokrészeit Kristóff Mihálynak és Ernyey Annának.[6] Valószínűleg ugyanezen Ferenc 1620-ban a verebélyi szék szolgabírójaként szerepel.[7] Özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[8] 1654-ben Alsó- és Felsőszőlősi birtokrészek ügyében említik a családot.[9] 1683-ban Bacskad András elesett a párkányi csatában.[10] 1699-ben Valószínűleg az említett Bacskády Ferenc fia Sándor[11] kap újabb adományt Kollonich Lipót érsektől Nemespannon a Felső és Közép osztályban.[12] Sándor lányai Éva és Erzsébet hozzámentek a Pallya fivérekhez, akikhez a birtok is került. Ezen a jusson egy vendégfogadót is fenntartottak, amely azonban idővel tönkrement.[13] A rokonság révén a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintő birtokügyi irataik is a Pallya családhoz kerültek.[14]

1600-ban Bacskády András, Miklós és Jaroszláv szerepelt Bacskafalván. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Bars vármegyében Pál és János, Nyitra vármegyében János, Péter, Ferenc és József, illetve Trencsén vármegyében Péter fordultak elő a kétségtelen nemesek között. Nyitra vármegyétől 1830-ban Bacskády Imre Rádról kért nemesi bizonyítványt[15] és 1831-ben János kapott (kihirdették Nógrádban 1832, Rád).

Bacskafalvai Bacskády János és Tarnóczy Krisztina gyermekei Bálint, Miklós, János, Sándor és Klára 1785-ben fölosztották egymást közt bacskafalvai örökségüket.[15]

Birtokosok voltak többek között Bacskafalván, Galgagután, Gesztén,[16] Gímesen, Kisvezekényen, Nagyugrócon, Nemespannon, Stricén.[17]

Tőlük ered a Bacskafalvai Adamovsky és Kerek család.[18]

Címerüket és családfájukat Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország címereskönyve, Szluha Márton és Peter Keresteš is közölte.

Címereik[szerkesztés]

Kék pajzsban zöld halmon hátsó lábain álló medve, mellső lábaiban buzogányt tartva. Sisakdíszben növekvőn. Egyéb változatban a medve nyilat tart mancsában.

Kiemelkedő személyek[szerkesztés]

Többen hivatalt viseltek Nyitra és Bars vármegyében, és az országos kormányszékeknél is.

Kastélyaik[szerkesztés]

  • Kisvezekényen később a Bottka család kúriája. A kápolnában kriptájuk is volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest[halott link], 65-66 No. 94 Pánja.
  2. Fekete i.m. 63, No. 86.
  3. Némethy 1894, 908.
  4. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 38, 1593, 786; No. 42, 1596-1597, 56, 117; Keresteš 2010, 17
  5. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 51, 1613, 9, 58; Keresteš 2010, 7.
  6. Keresteš/ Čisárik 2010, 7.
  7. ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 38; Családban marad I/1, 29-30. Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
  9. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 79, 121.
  10. MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban marad I/1, 13-15.
  11. ŠA Nitra, Rody a panstvá, Szánthó, 1. doboz, No. 8 genealógia
  12. PLE, Protocollaria L Kollonich, pag. 118-120, 169-172; Az Alsó osztályban egy keltezetlen összeírásban feltűnik János is (MV SR, ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; Csal. mar. II/1, 79).
  13. ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 442.
  14. ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
  15. a b ŠA Nitra, Nobilitaria, II/45 Bacskády.
  16. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.   2, 34.
  17. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.   3, 285-286.
  18. Keresteš 2010, 7, 117.
  19. Róm. kat. anyakönyv Nyitra 1692-1741, 652/698. oldal
  20. Vagner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. 308; Vágner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitra, 80.
  21. 1840 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Nitriensis pro Anno MDCCCXL, 21, 140, 147; Magyar katolikus lexikon; Pintérová, B. (szerk.) 2006: Branč - Berencs 1156-2006. Budakeszi, 71 hibásan Bacskády Antalként.
  22. Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 101, 116; Családban marad II/1, 103.
  23. Odescalchi Artúr - Ernyey József 1912: A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 95.
  24. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Bars vármegye, 397, 425.
  25. 1751/26. törvénycikk.
  26. ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33 Bogyó.
  27. Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 474.

Források[szerkesztés]

  1. Turul 1928, 82