Salgócska
| Salgócska (Šalgočka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Helena Mesárošová |
| Irányítószám | 925 54 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 465 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 151 m |
| Terület | 4,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 17° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 17° 49′ 00″ | |
| Salgócska weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Salgócska (szlovákul Šalgočka) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 11 km-re, délre található.
Története[szerkesztés]
1248-ban a zoborhegyi bencés apátság oklevelében említik először.
Vályi András szerint „SALGOCSKA. Salgov. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Báró Dávid Uraság; fekszik Udvarnokhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek szerint „Salgocska, tót falu, Nyitra vgyében, Semptéhez éjszakra 1 mfd., 264 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Sándor. Ut. p. Nyitra 4 óra.”[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Salgócska, tót község Galgócztól délre, Nemes-Kürt mellett, 353 r. kath. vallásu tót és néhány család izraelita lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szered. 1248-ban csak „Salgó” néven találjuk feljegyezve. Kath. temploma 1740-ben épült. Kegyura Appel Gusztáv, kinek itt nagyobb birtoka és szép parkkal övezett, régi nemesi kúriája van. Ezt a XVIII. század első felében a Dávid család építtette. Később a gróf Sándor-család vásárolta meg, melytől a gróf Dezasse-család örökölte. Ettől került a jelenlegi tulajdonos birtokába.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 324, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 433 lakosából 424 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 423 szlovák volt.
2021-ben 465 lakosából 3 (+1) magyar, 445 (+1) szlovák, (+3) cigány, 3 (+2) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagy Szent Teréz tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1720-ban épült.
- Barokk-klasszicista kúria a 18. századból.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |  | |