Zsurzs Éva
| Zsurzs Éva | |
 | |
| Született | Steinhercz Éva 1925. szeptember 29.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?) |
| Gyermekei | Zsurzs Mária (1946–1979) Zsurzs Kati (1955– ) |
| Szülei | Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) Karikás Emma |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva,[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.
Élete
Steinhercz Tóbiás (1895-1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.
1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).
A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.
1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az Abigél – Szabó Magda regényének folytatásos sorozata.
A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.
Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.
Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.
Filmjei
- Vitézek és hősök (1959)
- Aranyfácán (1959)
- Brávó, emberke (1959)
- Zsuzsi (1960)
- Nő a barakkban (1960)
- Urak és emberek (1961)
- Az Epeios-akció (1962)
- A házasságok a földön köttetnek (1962)
- Élektra (1962)
- Ne éljek, ha nem igaz (1962)
- A felhők fölött mindig süt a nap (1962)
- Férjhez menni tilos! (1963)
- Egy pár papucs (1964)
- Kreutzer-szonáta (1964)
- Példázat 1-3. (1964)
- A helység kalapácsa (1965)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- Othello Gyulaházán (1966)
- Barbárok (1966)
- Vidám vasárnap (1966)
- Mondd a neved (1967)
- Úton (1967)
- A koppányi aga testamentuma (1967)
- Sárga rózsa (1968)
- Irány Mexikó! (1968)
- Legenda a páncélvonatról (1968)
- Só Mihály kalandjai (1969)
- A revizor (1969)
- Danaida (1970)
- Üvegkalitka (1970)
- Pályakorrekció (1971)
- A fekete város 1-7. (1971)
- Vargabetű (1971)
- Zrínyi 1-3. (1973)
- A törökfejes kopja (1973)
- Csalódások (1973)
- Felelet 1-8. (1975)
- Daruszegi vasárnapok (1975)
- A méla Tempefői (1975)
- Őszi versenyek (1975)
- Beszterce ostroma 1-3. (1976)
- Csongor és Tünde (1976)
- Abigél 1-4. (1978)
- Fent a Spitzbergáknál (1978)
- Csupajóvár (1980)
- A névtelen vár 1-6. (1981)
- A Filozófus (1981)
- Glória (1982)
- Leányvásár (1982)
- Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983)
- Különös házasság 1-4. (1984)
- A falu jegyzője 1-4. (1985)
- Csongor és Tünde 1-2. (1986)
- Kreutzer szonáta (1987)
- Família Kft. (1991)
- A Csikós (1993)
Díjai[6]
- Jászai Mari-díj (1963)
- SZOT-díj (1966)
- Érdemes művész (1970)
- Kossuth-díj (1973)
- Kiváló művész (1983)
- Erzsébet-díj (1987)
- A Magyar Televízió nívódíja (1995)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Freebase-adatdump
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- ↑ Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- ↑ https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/
További információk
- Zsurzs Éva a PORT.hu-n (magyarul)
- Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Zsurzs Éva a Magyar Televízió Arcképcsarnokában[halott link]
- In memoriam Zsurzs Éva - beszélgetés a Filmes Házban
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1954-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek |
|
| Színházrendezők | |
| Filmoperatőrök | |
| Filmrendezők |
|
| Táncpedagógusok | |
- Magyar filmrendezők
- Magyar rádiósok, televíziósok
- Magyar nők
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- 1925-ben született személyek
- 1997-ben elhunyt személyek
- SZOT-díjasok
- Erzsébet-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Budapesten született személyek
- Zsidó származású magyarok